Read Az élet rejtélyének megfejtése text version

Az élet rejtélyének megfejtése

­ A film hosszú, 67 perces változatának teljes szövege ­ 1. ,,Úgy tnik, valamivel közelebb jutottunk a titkok titkához: az új éllények els földi megjelenéséhez." Charles Darwin 2. Narráció: 1993-ban Phillip Johnson, a Berkeley-i Egyetem professzora néhány tudóst és filozófust hívott össze egy tengerparti kisvárosban, Kalifornia középs részén. A tudomány fellegváraiból ­ többek közt Cambridge-bl, Münchenbl és a Chicago Egyetemrl ­ érkezk azért gyltek össze, hogy megkérdjelezzenek egy százötven éve egyeduralkodó elképzelést. 3. Paul Nelson: Szerintem Pajaro Dunes sokunk életében fordulópontot jelentett. Külön-külön már mindnyájunkban megfogalmazódtak kérdések az evolúcióelmélettel kapcsolatban. Amikor találkoztunk, mindenki letett valamit az asztalra. Ekkor hirtelen egy újfajta életszemlélet tárult fel elttünk, ami mindegyikünk számára újdonságot jelentett. 4. Dean Kenyon: Bátran mondhatom, hogy ez igen intenzív idszak volt az életemben. Egyre inkább úgy tnt, hogy fény derült valamire, ami intellektuálisan sokkal elfogadhatóbbnak tnt, mint ahogy korábban láttam a dolgokat. 5. Michael Behe: Visszatekintve úgy látom, ez késztetett arra, hogy konkrétan megvizsgáljam a bizonyítékokat, és eldöntsem, merrefelé mutatnak. 6. Stephen Meyer: Nyilvánvaló volt, hogy nagyobb dologról van szó, mint egy szimpla elméletrl. Akkoriban alakult ki az a tudósközösség, amelynek tagjai felkészültek rá, hogy szembenézzenek az élet eredetének végs titkával. (7-8). 9. Phillip Johnson: Néha elcsodálkozom, hogy miért beszélnek az emberek egyáltalán bármi másról, amikor ez a létez legérdekesebb téma. Honnan származunk? Hogyan kerültünk ide? Mi hozott létre bennünket? Mi a kapcsolatunk a valóság egészével? 10. Paul Nelson: Ha megnézzük, milyen hihetetlenül változatos és összetett az élet, óhatatlanul felmerül bennünk a kérdés: mi hozta létre mindezt? Csak a véletlen és a szükségszerség, a mindenféle irányítást nélkülöz természeti erk? Vagy netán valami más? Talán valami szándék, cél, terv, amely mögött egy intelligens ok rejlik? Szerintem ez az alapvet kérdés. 11-21. Narráció: A Pajaro Dunes-ban összegylt tudósok újra átgondolták az élet eredetének titkát, mivel komoly kételyeik merültek fel az elfogadott evolúciós elképzelésekkel szemben.

1

Michael Behe biokémikus arra kérdezett rá, hogyan hozhatták volna létre természeti folyamatok a sejtben található összetett szervezdéseket. Dean Kenyon evolucionista biológus volt, ám arra a következtetésre jutott, hogy az élet eredete nem magyarázható meg pusztán kémiai alapon. Stephen Meyer, Paul Nelson és William Dembski pedig olyan új szemléletmódot keresett, amely képes elmagyarázni, honnan származik az éllényekben kódolt genetikai információ. Ezek a tudósok és filozófusok elkezdtek kidolgozni egy alternatívát a modern biológia központi elméletével szemben, amely annak idején egy brit kutató, Charles Darwin fejében született meg. 1831-ben az akkor huszonkét esztends Darwin a brit korona megbízásából ötéves kutatóexpedícióra indult a Beagle nev vitorláshajó fedélzetén. Angliából indulva, és Dél-Amerika déli csücskét megkerülve a hajó északnak vette az irányt, a Csendes-óceán vulkanikus eredet Galapagos-szigetei felé. Az equador nyugati partjaitól hatszáz mérföldre található érintetlen szigetvilágban Charles Darwin olyan különleges madár-, hüll- és emlsfajokkal találkozott, amilyeneket soha nem látott azeltt. Több mint egy hónapig tanulmányozta a növény- és állatvilágot, példányokat gyjtött és jegyzetelt. Majd elhajózott, és többször nem tért vissza. Huszonöt évvel késbb kidolgozott egy elképzelést arról, hogyan jöhettek létre az élet változatos formái a Földön. 1859-ben jelent meg Darwin ,,A fajok eredete" cím könyve, amely a tudományra, és végs soron az egész nyugati kultúrára drámai hatást gyakorolt. Darwin úgy vélte, hogy az élet formáit csupán vak természeti erk hozták létre: az id, a véletlen és a ,,természetes kiválasztódásnak" elnevezett folyamat. 22. Paul Nelson: Darwin eltt 2500 éven keresztül a legismertebb tudósok és filozófusok ­ olyan gondolkodók, mint Platón, Newton vagy Kepler ­ úgy vélekedtek, hogy a világ valamiféle tervezés eredményeképpen létezik. A természetes kiválasztódás darwini gondolatával azonban gyökeres fordulat állt be a tudományfilozófiában. 23. Narráció: Evolúciós elképzelést már más is megfogalmazott Darwin eltt, de volt az els, aki hiheten hangzó javaslatot tett arra, hogy milyen természeti folyamat eredményezhet hosszú id alatt biológiai átalakulást. Hogy megértsük a természetes szelekció mködését, vegyük szemügyre a Galapagos-szigeti pintypopulációt. 24. Paul Nelson: Tizenhárom pintyfaj honos a Galapagos-szigeteken, amelyek testméret és csrforma szempontjából apró eltéréseket mutatnak. Mikor Darwin visszatért Angliába, kilencfélét vitt magával közülük. 25-27. Narráció: A napjaikban uralkodó darwini elmélet szerint a méret és a csrforma eltérései a természetes kiválasztódás egyenes következményei. Ennek alátámasztására gyakran szokták említeni a magev pintyfajok példáját. Az ess évszakot követen garmadával teremnek a szigeteken apró, puha magvak. Így a rövid csr pintyek könnyszerrel gyjthetnek táplálékot. Szárazság idején azonban csak azok a magvak hozzáférhetek, amelyek az elz évrl maradtak a földön, és amelyeket kemény héj borít. Ilyenkor csak a hosszabb és ersebb csr madarak tudják feltörni a kemény héjat, és megenni a magvakat. 28. Paul Nelson: Azok a madarak, amelyeknek hosszabb a csre, fennmaradnak, mert hozzájutnak az élelemforráshoz, a többi madár azonban nem. A hosszú csr tehát ­ szakkifejezéssel élve ­ `funkcionális elnyt' jelent. A kisebb csr pintyek sajnos elpusztulnak a táplálékhiány következtében, mert nem jutnak hozzá a táplálékhoz. Amennyiben folytatódik az aszályos idjárás, a környezet megváltoztatja a teljes pintypopuláció jellemzit. Idvel a hosszú csr átörökldik a késbbi generációkra, mivel ez a csrforma biztosítja a madarak túlélését.

2

29. Narráció: A természetes kiválasztódás mködképes elképzelésnek tnt: a kedveznek bizonyult változások átörökldnek a következ generációba. A folyamat révén a populációk megváltoznak, és idvel a korábbitól gyökeresen eltér éllények jönnek létre... mindenféle intelligens irányítás nélkül. 30. Jonathan Wells: Darwin tervezés és intelligencia nélküli természeti folyamatok révén akarta megmagyarázni az élet történetét. Azt vetette fel, hogy a háziasított populációkban megfigyelhet folyamatok talán a vadon él populációkban is mködnek. Darwin nagyon jól ismerte a háziállatok tenyésztésének módszereit. Tanulmányozta a galambtenyésztést, és tudta, hogy az ember évszázadok alatt képes volt drámaian megváltoztatni a populációkat azáltal, hogy csupán bizonyos egyedeket választott ki a tenyésztésre. Darwin azt állította, hogy ugyanez a folyamat megy végbe a természetben is. 31. Paul Nelson: Charles Darwin úgy vélte, hogy a természetes szelekció tervez nélkül is megmagyarázza a tervezettség látszatát. Nem érezte szükségét, hogy az élet összetettségét intelligens eredetre vezesse vissza. Valójában a természetes kiválasztódás tervez-pótlékká vált. 32-33. Narráció: Napjaikban a darwinizmus általánosan elfogadott a tudományos világban és a közoktatásban. Ám elfogadottsága ellenére az evolúcióelmélet leglényegesebb állításait egyre több tudós kétségbe vonja (például azok, akik Pajaro Dunes-ben találkoztak). 34-37. Paul Nelson: Amikor Pajaro Dunes-ban találkoztunk, természetesen nem értettünk egyet mindenben, de egyönteten komoly kifogásaink voltak a természetes kiválasztódás mechanizmusával és a biológiában betöltött szerepével kapcsolatban. A természetes szelekció létez folyamat, ami jól mködik bizonyos korlátozott változások esetében. Erre valóban számtalan példát lehetne felsorolni. De éppen arra nem alkalmas, amire Darwin fel akarta használni: az él szervezetek tényleges bonyolultságának a megmagyarázására. Egy dolog a pinty csre, és egy másik maga a pinty. Látunk egy kis változékonyságot a csr szerkezetében, de ettl még kérdéses, honnan származik a pintyfaj maga. Ez két teljesen eltér lépték jelenség, és teljesen különböz probléma. A biológia feladata annak megértése, hogy mire képes a a természetes kiválasztódás, és mire nem... és hogy miért létezik ez a különbség. A bizonyítékaink nagyon meggyzek voltak. Úgy éreztük, ha engedjük, hogy a bizonyítékok magukért beszéljenek, akkor azok nem a természetes kiválasztódás, hanem egy egészen másféle következtetés irányába fognak vezetni a földi élet eredetével és természetével kapcsolatban. 38. Darwin: ,,A természetes szelekció kizárólag apró, egymást követ változásokat jelent. Nincsenek hirtelen, nagy elreugrások: a fejldés kicsi, de biztos ­ noha lassú ­ lépéseken keresztül valósul meg." (Charles Darwin) 39. Michael Behe: Tényleg nagyon érdekes, hogy minél többet tudunk meg az életrl és a biológiáról, annál több baj van a darwinizmussal... és annál nyilvánvalóbbá válik a tervezettség. 40. Narráció: Dr. Michael Behe 1988 óta olyan összetett biológiai rendszereket vizsgál, amelyek úgy tnik, cáfolják a természetes kiválasztódás elképzelését.

3

41-44. Michael Behe: Sokáig azt gondoltam, a darwini evolúcióval minden biológiai jelenséget meg lehet magyarázni. Nem mintha tudtam volna, valójában hogyan kell elmagyarázni, csak elhittem, mert ezt mondták. Az iskolában engem is darwini biológiára oktattak. Az egyetemen és a doktori programon is mindenki azt feltételezte körülöttem, hogy a darwini evolúció mindent megmagyaráz..., és akkor sem jutott eszembe, hogy kételkedjem ebben. Egészen addig, míg úgy tíz évvel ezeltt kezembe nem akadt egy könyv. Egy ausztrál genetikus, Michael Denton írta, a címe: Evolúció: válságban egy elmélet. A könyv számos olyan tudományos érvet sorakoztatott fel a darwini elmélettel szemben, amelyekrl soha nem hallottam. Az érvek nagyon meggyznek tntek. Ez akkoriban kicsit feldühített, mert korábban azt gondoltam, hogy kikövezett úton járok. Az említett könyvben egy sor kitn érvvel találkoztam, de úgy végeztem el a doktori programot biológiából, és úgy kezdtem tanítani az egyetemen, hogy soha senkitl nem hallottam ezekrl az érvekrl. Ekkor kezdtem komolyan foglalkozni az evolúció kérdésével, és ez id tájt ismertem fel, hogy a darwini folyamatok nem magyarázzák meg teljesen az életet. 45. Narráció: Michael Behe kételyei fként azokon az ismereteken alapultak, amit a modern biológia a sejtrl, az élet alapvet egységérl tudott meg. 46. Michael Behe: A 19. században, amikor Darwin élt, a tudósok azt gondolták, hogy az élet alapja, a sejt csupán egy cseppnyi protoplazma, mint egy darabka zselé, vagy egy olyan kis valami, amit egyáltalán nem nehéz megmagyarázni... 47. Paul Nelson: Ez a felfogás egészen az 1950-es évek elejéig nem sokat változott. Ám az elmúlt ötven évben a sejtrl szerzett ismereteink robbanásszeren megnövekedtek. 48. Narráció: A fejlett technika feltárta a mikroszkopikus világokat. Olyan miniatr világok ezek, ahol egy gysznyi szerves folyadékban akár négymilliárd egysejt baktérium is megfér... Minden egyes baktériumban számtalan ,,áramkör", összeszerelési utasítás és miniatr gépezet rejlik, amelyek bonyolultságáról Darwin nem is álmodott. 49-50. Michael Behe: Az élet alapjainál, ahol molekulák és sejtek irányítanak mindent, gépeket fedeztünk fel. Szó szerint így van: molekuláris gépeket. Parányi, molekuláris teherautók állnak útra készen, hogy a sejt egyik végébl a másikba szállítsák a rakományt. Gépek fogják fel a napfény erejét is, hogy hasznosítható energiává alakítsák. 51. Jed Macosko: Az emberi testben annyi molekuláris gép van, ahány elvégzend funkció. Akár a hallást, akár a látást, a szaglást, az ízlelést, vagy a tapintást vesszük, akár a véralvadást, a légzést, vagy az immunreakciókat, mindegyik funkcióhoz rengeteg ilyen kis gépre van szükség. 51. Michael Behe: Ha ránézünk ezekre a gépekre, azt kérdezzük: hogyan jöttek létre? Az a megszokott válasz, hogy ,,darwini evolúcióval", meglátásom szerint egyáltalán nem kielégít.

4

53-54. Narráció: Behe elször az 1990-es évek elején, tudományos konferenciákon beszélt arról, hogy kétséges, hogy a természetes szelekció képes komplex molekuláris gépeket felépíteni. Az egyik kis bio-gépezet különösen magára vonta a figyelmét. 55. Emlékszem rá, mikor elször megpillantottam egy biokémia tankönyvben egy bakteriális ostor képét, teljes pompájában, minden alkatrészével együtt. Volt propellere, csuklórésze, meghajtó tengelye, motorja. Jobban megnéztem, és azt mondtam magamban: hiszen ez egy csónakmotor! Egy megtervezett motor! Ezek nem véletlenszeren összedobált alkatrészek. 56-57. Narráció: Behe reakciója nem meglep, hisz a molekuláris motor, amely a baktériumot a folyadékban hajtja, egy olyan rendszer, amely precízen összerendezett alkatrészekbl áll. Ezek akkor válnak láthatóvá, amikor a sejtet ötvenezerszeres nagyításban nézzük. A biokémikusok ilyen elektronmikroszkópos képek segítségével azonosították az ostor motorjának alkatrészeit és háromdimenziós felépítését. A kutatások során a mérnöki precizitás csodálatos mikrovilágát tárták fel. 58. Scott Minnich: A Harvard Egyetemen tanító Howard Berg az univerzum leghatékonyabb gépének nevezte ezeket. Némelyik százezer fordulatot tesz meg percenként. A gépecskék egy jelzberendezéssel, vagy érzékelrendszerrel is rendelkeznek, amely visszajelzést ad nekik a környezetükrl. 59. Jed Macosko: Bár az ostor nagyon gyorsan pörög, mégis a másodperc törtrésze alatt képes megállni. Mindössze negyed fordulatra van szüksége, hogy megálljon, irányt váltson, majd percenként százezret forduljon a másik irányban. 60. Michael Behe: Mint egy motorcsónak motorjának, ennek is számos alkatrészre van, amelyekre mind szükség van, hogy a motor mködjön. 61-62. Scott Minnich: A bakteriális ostor jellemzje a két sebességfokozat elre- és hátramenetben, a vízhtés és a protonmeghajtás. Álló- és forgórésze van, csuklója, meghajtó tengelye és propellere. És ezek úgy is mködnek, mint a gépalkatrészek... Nem a könnyebb érthetség kedvéért nevezzük így ket. Tényleg ez a funkciójuk. 63-64. Narráció: A tudósok a felfedezése óta próbálnak rájönni, hogyan jöhetett volna létre a molekuláris motort természetes kiválasztódással. Napjainkig nem tudtak részletes darwini magyarázatot kitalálni. Hogy megértsük, miért, ismerjük meg a molekuláris gépek egyik sajátosságát, az ,,egyszersíthetetlen összetettséget". 65. Scott Minnich: Az ,,egyszersíthetetlenül összetett" kifejezést Michael Behe használja a molekuláris gépekre. Ez azt jelenti, hogy minden sejten belüli szervecskének vagy rendszernek sok alkotóeleme van, amelyek mind szükségesek a mködéséhez. Ha akár egyetlen alkotóelemet eltávolítanánk, a rendszer mködésképtelenné válna.

5

66-68. Az egyszersíthetetlen összetettséget szemléletesen illusztrálja egy közismert szerkezet, az egérfogó. Az egérfogó öt darabból áll: egy csapdából, ami a csalit rejti, egy ers rugóból, egy kalapácsnak nevezett vékony, görbevég rúdból, a kalapácsot rögzít tartórúdból, és a talapzatból, amin az egész rendszer helyet foglal. Ha az alkotórészek bármelyike hiányzik vagy hibás, akkor az egérfogó nem mködik. Csak akkor tölti be a feladatát ­ akkor tud egeret fogni ­, ha az egyszersíthetetlenül összetett rendszer minden egyes eleme egy idben jelen van. Ugyanez a nem csökkenthet bonyolultság jellemz a biológiai gépezetekre, így a baktériumostor motorjára is. 69. Michael Behe: Mindent egybevetve körülbelül negyvenfajta fehérje szükséges ahhoz, hogy ez a gép mködjön. Még ha az ostor jelen is lenne, hogyha a csuklórész, a meghajtó tengely, vagy bármely más alkatrész hiányozna, akkor az ostor vagy nem tudna mködni, vagy eleve fel sem épülhetne a sejtben. 70. Scott Minnich: Valakinek meg kellene magyaráznia evolúciós módon, miképp épülhetne fel ez a rendszer fokozatosan, miközben addig nem mködképes, míg minden alkatrésze nincs a helyén. 71-72. Narráció: A molekuláris gépek egyszersíthetetlen összetettsége komoly kihívás elé állítja a természetes szelekció elméletét. Darwin szerint még a nagyon összetett biológiai szerkezetek (például a szem, a fül vagy a szív is) felépíthet fokozatosan, apró lépésenként. Ám ahogy azt Darwin világossá tette, a természetes kiválasztódás csak akkor mködhet, ha a véletlenszer genetikai változások valamiféle elnyt nyújtanak az éllény számára a túlélésért vívott harcban. 73. Darwin: ,,Amint arra már megpróbáltam rámutatni, nem kell azt feltételeznünk, hogy a változások mind egyszerre történnek, hogyha azok rendkívül aprók és fokozatosak. A természetes kiválasztódás a legkisebb változásokból építkezik..., kiveti magából azt, ami rossz, és összegzi azt, ami jó." (Charles Darwin) 74. Narráció: De vajon képesek Darwin "apró, kedvez változásai" létrehozni egy baktériumostort? Néhány tudós megkérdjelezi ennek lehetségét. 75. Jed Macosko: Hogyan alakulhatott volna ki egy olyan újdonság, mint a baktériumostor motorja az összes alkatrészével együtt, olyan baktériumokból, amelyek nem rendelkeztek ilyen rendszerrel? Hiszen Darwin elmélete szerint minden egyes változásnak valamiféle elnyt kellene biztosítania. 76. Narráció: Képzeljük el az alábbi forgatókönyvet a földtörténet állítólagos hajnalán. Egy fejld baktérium valahogy farkat növeszt, és azt valahogy a sejtfalhoz rögzíti. A teljes motor összeszerelése nélkül ez az újítás nem jelentett volna elnyt a sejt számára. A farok mozdulatlanul és haszontalanul csüngött volna, láthatatlanul a természetes szelekció számára, amely csak a túlélést segít változásokat részesíti elnyben. 77. Paul Nelson: A természetes kiválasztódás logikája nagyon szigorú. Amíg az ostor mechanikája nincs teljesen összeszerelve, addig a természetes kiválasztódás egyszeren nem tudja megrizni. Nem örökíthet át a következ generációnak.

6

78-79. Jonathan Wells: Fontos, hogy a természetes szelekció kizárólag az elnyösebb mködés alapján válogat. A legtöbb esetben a természetes kiválasztódás inkább kiselejtezi azokat a dolgokat, amelyeknek nincs funkciójuk, vagy károsak. Tehát ha létrejönne egy olyan baktérium, amelynek van egy nyúlványa, de az nem tud ostorként mködni, akkor a természetes kiválasztódás kiselejtezné. Az ostor fennmaradásáról csak akkor lehet szó, ha az már mködképes. Ez pedig azt jelenti, hogy a motor minden alkatrészének már kezdetben ott kell lennie. A természetes szelekció tehát nem tud létrehozni egy bakteriális ostort. Csak akkor léphet életbe, ha az ostor már kész van, és mködik. 80-85. Narráció: 1996-ban jelent meg Michael Behe ,,Darwin fekete doboza" cím könyve. Ebben amellett érvelt, hogy a természetes kiválasztódás (Darwin ,,tervez-pótléka") nem képes megmagyarázni a baktériumostor és más, egyszersíthetetlenül összetett biológiai rendszerek eredetét. Behe következtetése szerint e rendszerek rendezett összetettsége sokkal inkább intelligens tervezésre utal. A ,,Darwin fekete doboza" azonnal vitát robbantott ki. Több mint hetvenöt recenzió jelent meg a könyvrl, közülük többet a világ vezet napilapjai és tudományos folyóiratai közöltek. Egyes tudósok dicsérték a könyvet, míg mások tudománytalannak és vallásilag motiváltnak minsítették. A kritikusok azt állították, hogy Behe alábecsülte a természetes szelekció erejét. Úgy érveltek, hogy a sejtostor motorja olyan alkatrészekbl épülhetett fel, amelyek egyszerbb molekuláris gépekben fordulnak el, például ebben a thegyes sejtpumpában. Ha a pumpa összetevi már korábban is léteztek, akkor a természetes kiválasztódás megrizhette ket a bakteriális motor kifejldéséig. Ezt az elképzelés ,,kooptációnak" hívják. 86. Scott Minnich: Lényegében az mondják, hogy az evolúció egy bizonyos pontos alkatrészeket vehetett kölcsön az egyik molekuláris gépezetbl, és néhány ilyen összetevbl felépített egy másik gépet. 87. Narráció: Scott Minnich közel húsz éve tanulmányozza e baktérium motorját. Kutatásai alapján tarthatatlannak tekinti a kooptáció ötletét. 88-89. Scott Minnich: A baktérium flagelluma egy negyven szerkezeti egységbl álló gépezet. Közülük tíz valóban elfordul más molekuláris gépekben. Harminc alkatrészéhez viszont sehol nem találunk hasonlót. Honnan lehetne akkor kölcsönvenni ket? Tulajdonképpen minden egyes alkotóelem esetén meg kellene tudni mondani, hogy eredetileg milyen más funkciót töltött be. Azt hiszem, ezt az érvelést csak addig lehet alkalmazni, amíg bele nem ütközünk abba problémába, hogy a semmibl akarunk kölcsönvenni. De még ha rendelkezésre is állna az összes szükséges alkatrész, az csak a probléma egyik részét oldaná meg. Talán még bonyolultabb az összeszerelési parancsok eredetének kérdése. Ezt soha nem hozzák szóba azok, akik ellenzik az egyszersíthetetlen összetettség érvét. 90. Narráció: A baktériummotor tanulmányozása valóban feltárta az összetettség egy még mélyebb szintjét: ugyanis a felépítéséhez nem csak meghatározott alkatrészekre, hanem pontos összeszerelési sorrendre is szükség van. 91. Scott Minnich: Mindent a megfelel idben kell végrehajtani. A megfelel számú alkatrészre van szükség. A megfelel sorrendben kell összerakni ket. Képesnek kell lenni annak megállapítására, hogy megfelelen vannak-e összeszerelve, hogy egy mködésképtelen szerkezet építésével ne vesszen kárba energia. 92.

7

Narráció: Egy molekuláris gépezet összeállítása hasonló egy ház felépítéséhez, ahol a munkások egy részletes tervrajzot és munkatervet követnek. A falak felhúzása eltt lerakják a ház alapjait. A vízvezetéket és az elektromos kábeleket még a falak bevakolása eltt behúzzák. Az ablaktáblákat korábban helyezik el, mint a zsalukat. Zsindelyezni pedig csak azután kezdnek, miután a furnérlemezeket hozzászögezték a tetgerendához. Így van ez a baktériumostor motorjának építésénél is. 93. Scott Minnich: Ez az építmény belülrl kifelé épül fel. A gyrszerkezet állórész meghatározott számú összetevbl áll, és amikor elkészült, akkor egy visszajelzés érkezik, hogy ,,rendben, ebbl az alkatrészbl nem kell több." Ezután egy darab rúd következik. Aztán egy gyr, majd megint egy kis rúd. Azután jön az illeszt rész. Amikor elér egy bizonyos méretet, és egy bizonyos szögben hajlik (nagyjából derékszögben), akkor befejezdik. Ezután épülnek hozzá a propeller összetevi. Minden az elírt sorrendben történik, mint amikor egy házat építenek. 94. Narráció: A motor szabályos felépítésében különböz szerelgépek mködnek közre, összehangolva a szerelési utasítások idzítését. Hogyan tudna a természetes szelekció felépíteni egy ilyen rendszert? 95. Paul Nelson: A kooptációs elképzelés nem oldja meg a kérdést. Ahogy látjuk, az ostor szerkezetének - és a sejt több ezer hasonló mechanizmusának - felépítéséhez számtalan kis gépezetre van szükség, amelyek e szerkezetek összeszerelését irányítják. Ezeknek a szerelgépeknek az összerakását pedig további gépezetek végzik... 96. Jonathan Wells: Ha csupán egyetlen darab hiányzik, vagy rossz helyre kerül, akkor a motorod nem fog beindulni. Tehát az összeszerelési folyamat maga is egyszersíthetetlenül összetett. Valójában minden szinten egyszersíthetetlen összetettséggel találkozunk. 97. Scott Minnich: A bakteriális ostort már jól ismerjük. Van még mit tanulnunk róla, de már sok mindent tudunk. Arra azonban nincs magyarázat, hogyan jöhetett volna létre ez a komplex molekuláris gép darwini folyamatok révén. 98. Narráció: Százötven éve a tudósok nem tudtak az egyszersíthetetlenül összetett molekuláris gépekrl. Darwin azonban számolt azzal, hogy az ehhez hasonló rendszerek veszélybe sodorhatják az elméletét. 99. Darwin: ,,Ha be lehetne bizonyítani, hogy van olyan bonyolult szerv, amely nem képzdhetett számos, egymásra következ, csekély módosulás révén, akkor az én elméletem feltétlenül megdlne." (Charles Darwin) 100-101. Stephen Meyer: Van két igazán jelents biológiai probléma. Az egyik, hogy vajon hogyan jöttek létre a különböz létformák, amelyek olyan egyedi struktúrákkal rendelkeznek, mint például a szárny vagy a szem. A másik nagy kérdés, hogy miként jelent meg maga az élet Földön. Tudjuk, hogy Darwin élete javarészét az els kérdés megválaszolásának szentelte.

8

102. Narráció: Charles Darwin egy hatalmas fához hasonlította a földi élet történetét. A fa töve szimbolizálja az els él sejtet... az ágak pedig az új, egyre összetettebb létformákat jelképezik, melyek állítólag az els, primitív szervezetbl fejldtek ki az idk során. 103-104. Stephen Meyer: Darwin azt próbálta megválaszolni, hogyan jöhettek létre az élet fájának ágai. Megpróbálta szemléltetni, hogyan változtathatta meg a természetes szelekció a létez szervezeteket, létrehozva a földet benépesít változatos növény- és állatvilágot. Ám amikor a fa tövérl esett szó ­ ami az els feltételezett éllényt, az els sejtet jelképezi ­, Darwinnak nem sok mondanivalója volt. Valójában A fajok eredeté-ben még csak ki sem tért arra a kérdésre, hogyan jöhetett volna létre az élet élettelen anyagokból. 105. Narráció: Amit mégis tudhatunk Darwin ezzel kapcsolatos gondolatairól, azt Joseph Hooker nev kollégájának írt levele árulja el. 106. Darwin: ,,Ami az els éllény létrejöttét illeti... Ha elképzeljük (és ez bizony nagy ,,ha"), hogy egy melegviz tavacskában (amelyben elfordult mindenféle ammónia és foszforsó, miközben fény, h és elektromosság is rendelkezésre állt) akkor kémiai folyamatok révén létrejöhetett egy összetett fehérje, további bonyolult változásokra készen... Ma egy ilyen anyagot azonnal felfalnának... de talán nem ez volt a helyzet az éllények kialakulása eltt." 107-108. Narráció: Utolsó éveiben Darwin nem sokat tördött azzal, hogy továbbfejlessze ezt az elképzelését, mely szerint az els primitív sejt egyszer vegyületekbl alakult ki a Föld bolygó si vizeiben. Késbb (az 1920-as és 30-as években) Alexander Oparin orosz tudós részletes elméletet dolgozott ki, hogy ez miként történhetett volna meg. E folyamatot ,,kémiai evolúciónak" nevezték el. 109. Stephen Meyer: Oparin úgy gondolta, hogy a darwini elvek alapján képes lesz megmagyarázni az élet els megjelenését. Elképzelése szerint az egyszer kémiai elemek újra és újra összekapcsolódtak, és nagyobb molekulákat hoztak létre. Aztán ezek a molekulák ­ véletlenszer változások és a természetes kiválasztódás révén ­ sejtté szervezdtek. 10-111. Narráció: A következ harminc évben sok tudós dolgozott azon, hogy Oparin és Darwin gondolkodásmódját követve továbbfejlessze ezt az elképzelést. Hogyan alakulhatott ki az élet egyszer kémiai elemekbl? Volt, aki azt hitte, tudja a választ. 112. Dean Kenyon: Elmondhatom, hogy nagyon hosszú ideje komolyan foglalkoztat a biológiai eredet kérdésköre, már csak a probléma fajsúlya, kiemelked jelentsége miatt is. Honnan származunk? Miért vagyunk itt? Az ehhez hasonló kérdésekre kerestem a választ... a természettudomány nézpontjából vizsgálva a témát. 113. Stephen Meyer: Az 1960-as évek végétl a 80-as évek kezdetéig Dean Kenyon volt a világ egyik legjelentsebb szakembere a kémiai evolúció kérdésében. Kollégáival együtt arra próbált magyarázatot találni, hogyan kezddhetett el a földi élet pusztán természeti folyamatok révén.

9

114. Narráció: 1969-ben Kenyon szerztársával együtt írt egy fontos könyvet az élet eredetérl. 115. Dean Kenyon: Gary Steinmannal a hatvanas évek második felében lelkesen abban reménykedtünk, hogy ha sikerül összeszednünk az addig összegylt különböz empirikus bizonyítékokat, és ezeket felfzzük egy összefügg érvrendszerre, akkor képesek leszünk megfejteni az élet legfontosabb építkockáinak eredetét. 116. Narráció: Optimizmusa ellenére Kenyon komoly problémákkal nézett szembe. Hogy megmagyarázza, hogyan kezddött az élet, elbb arról kellett beszámolnia, honnan jöhettek létre a sejtek alapvet építkockái, a nagyméret, összetett fehérjemolekulák. 117. Scott Minnich: A fehérjék rengeteg funkciót látnak el a sejtben, az olyan strukturális feladatoktól kezdve, mint a sejt bels vázának megalkotása,... egészen az enzimekig, a molekulák feldolgozásáig az energiatermelés és sejtalkotók felépítése érdekében. 118. Jed Macosko: Szinte minden feladatot fehérjék látnak el a sejtben. A napi feladatokat, mint a sejt kitakarítása vagy az energiatermelés, mind fehérjék végzik. 119. Narráció: Kenyon tudta, hogy a fehérjék szerepe ugyanolyan fontos az els éllény esetében, mint a mai sejteknél. Ugyanakkor azt is tudta, mennyire bonyolult a fehérjék szerkezete. 120-122. Stephen Meyer: Az 1960-as évek végére a tudósok megállapították, hogy még az egyszer sejtek is több ezer különféle fehérjébl állnak... Ezeknek a molekuláknak a szerepét a különlegesen összetett háromdimenziós formájuk biztosítja. Egyes fehérjék szabálytalan formája lehetvé teszi, hogy kémiai reakciókat katalizáljanak vagy indítsanak be, mivel úgy illeszkednek más molekulákhoz, mint a kéz a kesztybe. Más fehérjemolekulák pedig nagyobb szerkezeti elemekké kapcsolódnak össze. 123-124. Narráció: A bakteriális motor egyes alkatrészei, például ez a gyrszerkezet, vagy egyetlen fehérjemolekulából állnak, vagy több, meghatározott formában összekapcsolódó fehérjébl. Maguk a fehérjék pedig kisebb kémiai egységekbl, aminosavakból épülnek fel, amelyek hosszú láncot alkotva kapcsolódnak össze. 125. Dean Kenyon: A sejtalkotó elemek, a fehérjéket felépít aminosavak láttán rendkívül magas fokú építmvészetnek lehetünk szemtanúi. 126. Narráció: A természetben húsz különböz aminosav vesz részt a hosszú fehérjeláncok felépítésében. A biológusok az angol ábécé huszonhat betjéhez hasonlítják ket.

10

127-128. Stephen Meyer: Az ábécé betit nagyon sokféle sorrendben lehet egymással összekombinálni... A betk egymás utáni sorrendje dönti el, hogy vajon jelentéssel rendelkez szavakat és mondatokat kapunk-e. Ha a betk helyes sorrendben követik egymást, akkor értelmes szöveget kapunk. Ha azonban a sorrend nem megfelel, akkor csak zagyvaság lesz belle. Ugyanez az elv érvényes az aminosavakra és a fehérjékre. 129. Narráció: Legalább harmincezer különböz fehérje létezik, és mindegyik a húsz aminosav különböz kombinációjából áll. Az egymáshoz kapcsolódó betkhöz hasonlóan gyakran több száz egységbl álló láncokat alkotnak. Ha az aminosavak sorrendje megfelel, akkor a lánc egy mködképes fehérje alakját ölti fel. 130. Jed Macosko: A fehérjék alakját az aminosavak döntik el, mégpedig úgy, hogy az aminosavlánc egy térbeli szerkezetet vesz fel, amelynek formáját az aminosavak sorrendje elre beprogramoz. A lánc feltekeredik, és ez a létrejött forma képes ellátni egy bizonyos feladatot. Tehát minden egyes fehérjének jellemz háromdimenziós formája van, amit a láncban szerepl aminosavak elrendezése határoz meg. 131. Narráció: Ez az alakzat dönt fontosságú. Ha az aminosavak rossz sorrendben kapcsolódnának össze, akkor nem fehérje jönne létre, hanem egy hasznavehetetlen lánc, amit a sejt szétrombolna. 132. Stephen Meyer: A fehérjék ­ az írott nyelvhez vagy a számítógépes kódokhoz hasonlóan ­ nagyon specifikusak. Az egész rendszer mködése az egyes alkotórészek precíz elrendezésén múlik. 133-136. Narráció: De vajon mi hozta létre a helyes aminosav-sorrendet, amely meghatározza a fehérjék alakját, és lehetvé teszi a mködésüket? Az 1950-es, 60-as években ez volt a fehérjeszerkezettel kapcsolatos legnagyobb biológiai rejtély. Dean Kenyon úgy gondolta, képes lesz rájönni erre. Biokémiai predesztináció cím könyvükben Kenyon és szerztársa, Gary Steinman egy izgalmas elmélettel álltak el. Kenyon ezt írta: ,,Elképzelhet, hogy a kémiai összetevk ­ különösen a fehérjék aminosavai ­ között mköd vonzóerk biokémiailag eleve elrendelték, hogy az élet kialakuljon." 137. Dean Kenyon: Amikor megjelent a Biokémiai predesztináció, szerztársammal teljesen meg voltunk gyzdve, hogy tudományos módon megmagyaráztuk az élet eredetét. 138. Stephen Meyer: Kenyon úgy vélte, hogy az aminosavak kémiai tulajdonságai okozzák azt, hogy az aminosavak vonzzák egymást, és hosszú láncokat alkotva hozták létre az els fehérjéket, a sejt legfontosabb alkotóelemeit. Ez azt jelentené, hogy az élet megjelenése gyakorlatilag elkerülhetetlen volt. A kémia rendelte így, semmi más. 139-140. Narráció: Kenyon elképzeléseit akkoriban számos tudós elfogadta. Az elkövetkez húsz évben a Biokémiai predesztináció a kémiai evolúció elméletének sikerkönyve lett. Ám öt évvel a könyv megjelenését követen Kenyon csendesen kételkedni kezdett saját elméletének igazában. 141.

11

Dean Kenyon: Történt valami, éppen akkor, mikor az evolúciós elképzelés bizonyos aspektusaival kapcsolatban egyre határozottabb kételyek fogalmazódtak meg bennem. Találkoztam egy nyomós ellenérvvel, amit az egyik tanítványom vetett fel. És ezt az ellenérvet nem tudtam megcáfolni. 142. Narráció: Ez a tanítvány azt kérdezte, miként állhattak volna össze az els fehérjék a genetikai útmutatás segítsége nélkül. A mai sejtekben ugyanis az aminosavakat nem az alkotóelemek közötti vonzóer kapcsolja össze egymással (ahogy azt Kenyon feltételezte az els fehérjék létrejöttérl). A fehérjék aminosav-sorrendjét meghatározó információkat valójában a sejt egy másik nagy molekulája tárolja, amelyet DNS-nek hívnak. 143-144. Stephen Meyer: Kenyon eleinte azt hitte, hogy fehérjék közvetlenül is létrejöhettek az aminosavakból, a DNS összeszerelési parancsai nélkül. Éppen emiatt lelkesedett annyi tudós az elméletéért. De minél többet tudott meg az aminosavakról és a fehérjékrl, annál jobban kételkedett benne, hogy a fehérjék képesek lennének összeszerelni magukat a DNS nélkül. 145-146. Narráció: A DNS-molekulának volt egy tulajdonsága, amit Kenyon nem tudott megmagyarázni természeti folyamatokkal. A DNS ketts spirálszerkezete információk egész tárházát rejti magában, precíz sorrendben következ vegyületek formájában, amelyeket a tudósok az A, C, T és G betkkel jelölnek. Az írott szövegekben az információt a betk pontos elrendezése hordozza. Ehhez hasonlóan, az aminosavak fehérjékké történ összekapcsolódásához szükséges parancsokat a DNS-vázán elhelyezked vegyületek sorrendje határozza meg. Ezt a kémiai kódot a biológusok ,,az élet nyelvének" nevezték el. Ez a legtömörebben kódolt, és a legaprólékosabban kidolgozott információcsomag az általunk ismert univerzumban. 147. Stephen Meyer: Kenyon az élet eredetét kutató más tudósokhoz hasonlóan felismerte, hogy két lehetség közül választhat. Vagy azt magyarázza meg, honnan származnak a genetikai összeszerelési parancsok, vagy pedig azt, hogyan jöttek létre fehérjék közvetlenül az aminosavakból, DNS nélkül. Felismerte, hogy egyiket sem tudja megmondani. 148. Dean Kenyon: Óriási problémát jelent megválaszolni, hogy miként is kapcsolódhatna össze megfelelen az sóceán egyetlen mikroszkopikus cseppjében az a sok száz különböz molekuláris komponens, ami egy önmagát megsokszorozni képes rendszer mködéséhez szükséges. Egyre jobban kételkedtem benne, hogy az aminosavak képesek önmaguktól, elzetesen létez genetikai anyag nélkül biológiailag értelmes sorrendbe rendezdni. Ebbl kifolyólag a hetvenes évek vége felé egy szellemi fordulóponthoz érkeztem. 149. Narráció: Az új biokémiai felfedezések tovább gyengítették Kenyon korábbi meggyzdését, mely szerint az aminosavak képesek spontán módon fehérjékké szervezdni. 150. Dean Kenyon: Minél többet kutattam ­ többek között a NASA egyik kutatóközpontjában ­, annál nyilvánvalóbbá vált számomra, hogy a kémiai evolúciós elképzelés számtalan hiányossággal küzd. A további kísérletek rámutattak, hogy az aminosavakból hiányzik az a képesség, amellyel önmagukat biológiailag értelmes szekvenciákká tudnák szervezni. 151.

12

Narráció: Elméletének tökéletlensége és a DNS jelentségét igazoló tudományos eredmények alapján Kenyon belátta, hogy a fehérjék létrejöttéhez elkerülhetetlenül szükség van a genetikai információra. 152. Dean Kenyon: Egyre többet töprengtem azon az alternatíván, ami a kritikákban megfogalmazódott, és azon a problémán, amivel addig nem foglalkoztunk a kollégáimmal: magának a genetikai információnak az eredetével. Nem halogathattam tovább, hogy felülvizsgáljam az álláspontomat az élet eredetével kapcsolatban. 153. Narráció: Az élet eredetét kutató tudóst tehát egy új kérdés kezdte foglalkoztatni. Mi a forrása a DNS-ben tárolt biológiai információnak? 154. Dean Kenyon: Ha sikerülne eljutni az információ, az él gépezetben lév kódolt üzenetek forrásához, akkor egy sokkal mélyebb és teljesebb magyarázatra bukkanhatnánk, mint amilyet a kémiai evolúciós elmélet kínál. 155-157. Narráció: Leszkült a lehetséges válaszok köre. Az 1970-es évekre a kutatók többsége már elutasította azt az ötletet, hogy az els sejt felépítéséhez szükséges információ csak a véletlennek köszönheten alakult ki. Gondoljunk csak bele, milyen nehezen állna össze Shakespeare Hamletjének akár csak egyetlen egy sora is, ha betkockákat dobnánk egymás után az asztalra. Ne feledjük, hogy még a legegyszerbb egysejt éllény fehérjéinek felépítéséhez szükséges genetikai parancsok is több száz oldalnyi nyomtatott szöveget tennének ki. 158. Stephen Meyer: Akik az élet eredetét kutatták, nem hittek benne, hogy az élet csak a véletlen miatt jelent meg. Ehelyett úgy képzelték, hogy a természetes kiválasztódás válogatott a véletlenül létrejött vegyületek közül, hogy létrehozza az életet. De ezzel a javaslattal is gond volt. 159. Narráció: Az els sejt megjelenése eltt értelemszeren nem történhetett természetes szelekció, hiszen kiválasztódásról csak osztódásra képes szervezetek esetén beszélhetünk. DNS-sel rendelkez sejtek esetén, amelyek át tudják adni a genetikai változásokat az utódjaiknak. 160. Stephen Meyer: DNS nélkül nincs osztódás. Osztódás nélkül pedig nincs természetes kiválasztódás. Vagyis ha valaki a kiválasztódással akarja magyarázni a DNS megjelenését, akkor eleve feltételezi annak létét, aminek az eredetét meg akarja magyarázni... 161. Narráció: Sem a véletlen, sem a kiválasztódás, sem saját önszervezdési elmélete nem magyarázata meg Kenyonnak a genetikai információ eredetét. Egyetlen lehetség maradt... 162. Dean Kenyon: A kémiai evolúciós eredetnek még a legegyszerbb sejt esetén sincs valószínsége. Ebbl kifolyólag határozottan érdekelni kezdett az élet intelligens tervezettségének koncepciója, és nagyon logikusnak tnt, hiszen jól harmonizált a molekuláris biológia különböz felfedezéseivel. 163-171.

13

Narráció: Akkoriban, mikor Kenyon elutasította a kémiai evolúciót, a tudomány részletesen feltárta a sejten belüli információ-feldolgozó rendszert, amely az intelligens tervezés jegyeit viseli magán. Ha az animáció segítségével belépünk a sejtbe, megláthatjuk e bámulatos rendszer mködését. A sejt szívébe érkezve felcsavarodott DNS-szálakat pillantunk meg, amelyek az éllény különböz fehérjéinek felépítéséhez szükséges parancsokat raktározzák. Az ,,átírás"-nak nevezett folyamat során egy molekuláris gép letekeri a DNS-spirál egy szakaszát, hogy hozzáférhetvé tegye a fehérjemolekulák felépítéséhez szükséges genetikai parancsokat. Egy másik kis gépezet lemásolja ezeket a parancsokat, és létrehoz egy ,,hírviv RNS" elnevezés molekulát. Az átírás befejeztével a vékony RNS-szál átszállítja a genetikai információt a sejtmag ki- és befelé irányuló forgalmának ellenrzési pontján. A hírviv RNS-szál egy két részbl álló molekuláris gyárhoz, a riboszómához kerül. Miután ott stabilan rögzíti magát, kezdetét veszi a fordítás folyamata. A riboszómán belül egy molekuláris futószalagon meghatározott sorrend aminosavlánc készül. A gyártáshoz szükséges aminosavakat a sejt más részeibl szállítják ide, majd itt több száz egység hosszúságú lánccá kapcsolják össze ket. Az aminosavak sorrendje dönti el, hogy milyen fehérje készül. Amikor a lánc elkészült, a riboszómából egy hordó formájú gépbe kerül, ahol elnyeri azt a pontos formát, amely elengedhetetlen a mködéséhez. Miután a lánc fehérjévé tekeredik fel, kikerül a hordóból, majd egy másik molekuláris gép pontosan arra a helyre irányítja, ahol szükség van rá. 172-173. Dean Kenyon: Egészen döbbenetes ebben a mérettartományban ilyen kifinomultan mköd eszközöket látni, amelyek az intelligens tervezés és gyártás jeleit hordozzák magukon. Ismerjük a genetikai információfeldolgozás hihetetlenül bonyolult molekuláris részleteit. Éppen a molekuláris genetika újonnan felfedezett birodalma tárja fel elttünk a földi élet tervezettségének legmeggyzbb bizonyítékait. 154. ,,A biológusoknak sohasem szabad elfelejteniük, hogy amit látnak, azt nem megtervezték, hanem kifejldött." (Francis Crick) 175-176. Paul Nelson: Amikor a molekuláris gépeket vagy a komplikált sejtosztódási folyamatot látom, kénytelen vagyok megkérdezni: ,,Elképzelhet, hogy ezek mögött a dolgok mögött egy értelem rejtzik? Vajon van oka és célja ezeknek a rendszereknek? A tudománynak az a célja, hogy kiderítse az igazságot a világ dolgairól. Nem dönthetjük el elre, hogy mi lesz az igazság. Nem mondhatjuk azt: ,,Nem szeretem ezt a magyarázat, inkább félretolom". Ha valamit nem értünk a természetben, akkor inkább minden lehetséges okot számba kell vennünk, amivel megoldhatjuk a rejtélyt. Az evolúcióelmélettel az az egyik bajom, hogy elutasít egy lehetséges okot, még mieltt a bizonyítékok önmagukért beszélhetnének. Indokolatlanul kizárja az intelligenciát a lehetséges okok közül. 177. Stephen Meyer: Darwin idejét követen, a 19. század végétl kezdve (részben A fajok eredetében írottak miatt) a tudósok a tudomány olyan meghatározását fogadták el, amely kizárja a tervezettséget a tudományos magyarázatok közül. Ennek a felfogásnak még nevet is adtak: ,,módszertani naturalizmus". Ez azt jelenti, hogy ha valaki ,,tudományos" szeretne lenni, akkor korlátoznia kell a magyarázatait, és kizárólag természeti okokra hivatkozhat. Intelligens okokat nem szabad segítségül hívni a magyarázatokhoz. Érdekes azonban, hogy gyakran következtetünk egy intelligencia hatására. Az értelem befolyásának felfedezése része a mindennapi érvelésünknek. 178-180. Narráció: Nézzük meg például ezeket az egyiptomi memlékek romjaira vésett hieroglifikus üzeneteket. E szimbólumok formáját és elrendezését senki nem tekinti természeti hatások, homokvihar vagy erózió eredményének. Ehelyett ókori írástudók, intelligens emberi lények munkájának tekintjük ket.

14

Hasonló logika alapján ismerjük fel azt is, hogy a Húsvét-szigetek partjainál található titokzatos kalakzatokat nem a szél és a víz hosszú id alatt végzett munkája alakította ki. Azt sem feltételezzük, hogy a növények intelligens irányítás nélkül ilyen ismers formájúvá tudnak növekedni. 181. Stephen Meyer: Magától értetden vonunk le ilyen következtetéseket, és tudjuk, hogy helyesen járunk el. Ám a kérdés az: mire alapozzuk a következtetésünket? Milyen jellegzetességek teszik lehetvé az intelligencia felismerését? 182. Narráció: A tervezésre való következtetés cím könyvében a matematikus William Dembski jelents eredményeket ért el a tervezettség felismerésével kapcsolatban. Beazonosította, hogy a tárgyak mely jellemzi árulják el, hogy egy elzetes, intelligens tevékenység hozta létre ket. 183. William Dembski: Akkor jöttem erre rá, amikor azt vizsgáltam, hogyan érvelünk a tervezettség mellett. Milyen logikai mozzanatoknak kell megvalósulniuk ahhoz, hogy tervezettségre következtessünk? Megpróbáltam megbízható, empirikus, szigorúan tudományos kritériumokat megállapítani annak eldöntése érdekében, hogy valami ténylegesen tervezett-e. Vizsgáltam a dolog logikáját, és arra jutottam, hogy ha egy dolog tervezett, akkor valószíntlen és specifikus, vagyis egy ismert mintára hasonlít. 184. Narráció: Dembski szerint az emberek helyesen ismerik fel az intelligencia közremködését, amikor egy nagyon valószíntlen tárgyat vagy eseményt látnak, amely ugyanakkor egy ismert mintához illeszkedik. Egy ilyen ,,minta" látható a dél-dakotai Black-Hillsben. 185. Paul Nelson: Ha a hegyekben járunk, különböz alakzatokat láthatunk a hegyoldalakon, amelyek nem ábrázolnak semmit. Ezek csupán szabálytalan formájú szikladarabok. Ám Lincoln, Jefferson, Teddy Roosevelt vagy George Washington arcát egyik hegyoldalon sem láthatjuk. Ezekkel kizárólag Dél-Dakotában találkozhatunk. És ezek azért vannak ott, mert egy szobrász, egy megszállott szobrász elhatározta, hogy az elnökök iránti tisztelete jeléül élete nagyobb részét arra szánja, hogy belevésse az arcmásukat a hegyoldalba. Ez a minta valószíntlen. Persze egy véletlenszeren kiválasztott sziklafal is valószíntlen, de egy átlagos sziklafal nem emlékeztet semmire. Azonban tudjuk, hogy volt négy ember, akik az Egyesült Államok elnökei voltak, és akiknek bizonyos formájú arcuk volt, és hogy ezek a formák a dél-dakotai hegyoldalon az vonásaikra hasonlítanak. 186. Stephen Meyer: Ha felnézek a sziklára, és meglátom az arcokat, rögtön felismerem, hogy megegyeznek a bankjegyekrl, a Nemzeti Múzeumban látható portrékról vagy épp a négy elnök könyvekbl ismert arcképével. Tehát amikor a Rushmore-hegyre nézek, akkor nemcsak egy rendkívül valószíntlen sziklaképzdményt látok, hanem egy egybeesést egy függetlenül megadott mintával, ami megbízhatóan utal az intelligens eredetre. 187. Paul Nelson: Kis valószínség és jellegzetes. Tehát megtervezett. 188-189. Narráció: A tengerparti homokba rajzolt valószíntlen minta szemlélteti, hogyan ismerjük fel a tervezettséget. Senki sem gondolja, hogy a homokba írt üzenetet az apály és a dagály rajzolta ki. A minta jellegzetességei miatt a rajzot és a feliratot inkább egy intelligencia hatásának tulajdonítjuk. 190.

15

Stephen Meyer: Az írás valószíntlen elrendezése is egy függetlenül megadott mintára hasonlít, egész pontosan a betk formáira, amelyeket az ábécébl ismerünk, és a szavakra, amelyeket a szótárban lehet megtalálni. Tehát a valószíntlen elrendezés látványa, és az a tény, hogy az ábra hasonlít egy függetlenül megadott mintához, tudatosítja bennünk, hogy a dolog tervezett. 191-192. Narráció: William Dembski kritériumai a tervezettség észlelésére ­ az alacsony valószínség és a specifikusság ­ lényegében az információ fogalmának felelnek meg. Információt pedig nem csak képek, számsorok és szövegek hordoznak, hanem a számítógépes programokba és a rádiójelekbe is bele van kódolva. 193-196. Narráció: Az elektromágneses jelátvitelben ki lehet mutatni az információt. Ez teszi lehetvé az idegen intelligenciák utáni kutatást. A SETI program keretében a csillagászok több mint három évtizede kutatnak Földön kívüli értelem után. Az rbl érkez elektromágneses hullámokat figyelik, hátha információt hordozó szabályszerségre figyelnek fel. Általában a rádióteleszkópok vagy csak véletlenszer zajt, vagy egyszer, ismétld jeleket érzékelnek, amelyeket a csillagok, galaxisok és más égi objektumok keltenek. Ha csillagászoknak sikerülne valamilyen információtartalommal rendelkez jelet beazonosítaniuk, az egy Földön kívüli intelligens élet létét bizonyítaná. Többen azt feltételezik, hogy egy Földön kívüli civilizáció talán úgy próbál kommunikálni, hogy a matematika univerzális nyelvén közvetít üzeneteket, például olyan felismerhet szabályszerségek révén, mint a prímszámok sorozata. 197. Bill Dembski: Ilyesmit nem tapasztalhatnánk véletlenül. Ez komplexitást, vagyis valószíntlenséget jelentene: soksok prímszám egymás után, a megfelel sorrendben. Ez nem olyasmi, amit bele lehet magyarázni, hanem egy olyan minta, ami kétségtelenül ott van. 198-199. Narráció: Napjainkig a SETI program egyetlen olyan mintát, vagy információt sem talált, amely egy távoli galaxisban lév értelemre utalna. Azonban egy másik univerzumban, amely sokkal közelebb van hozzánk, a sejtek magjában a tudósok hatalmas mennyiség információra bukkantak. 200. Paul Nelson: A DNS-nek olyan a szerkezete, ami ideális az információhordozáshoz. A DNS ketts spiráljának lényegét képez A, T, C és G molekulák sorrendje hatalmas információmennyiség tárolására alkalmas. 201-203. Narráció: Nincs olyan dolog az általunk ismert univerzumban, ami több információt tárolna és továbbítana, és hatékonyabb lenne, mint a DNS-molekula. Az emberi DNS összességében hárommilliárd egységbl áll. A DNS kódoló szakaszainak elemzésébl kiderül, hogy a kémiai egységek meghatározott sorrendje teszi lehetvé a részletes parancsok, információk tárolását... Hatékonyabban, mint egy értelmes mondat beti, vagy a kettes számrendszert alkalmazó számítógépes kódok. 204-205. Stephen Meyer: Bill Gates szerint a DNS olyan, mint egy számítógépes program, csak éppen sokkal bonyolultabb bárminél, amit eddig ki tudtunk gondolni. Ha egy percre belegondolunk, ez egy nagyon találó észrevétel. Hiszen tudjuk, hogy Bill Gates sem szél, erózió vagy véletlenszám-generátor alkalmazásával alkotja meg a szoftvereit. Ehelyett

16

jóesz számítógépes programozókat foglalkoztat. Vagyis minden tapasztalatunk arra enged következtetni, hogy az információban gazdag rendszerek intelligens tervezés eredményei... De vajon mit kezdünk azzal a ténnyel, hogy az élet is információt hordoz? Ez az él szervezetek minden egyes sejtjére igaz. Ez a legalapvetbb rejtély. Vajon honnan származik ez az információ? 206. Narráció: Az elmúlt tizenöt évben Stephen Meyer tudományfilozófus e kérdés megválaszolásán fáradozott. Meyer kidolgozott egy érvrendszert, amely azt támasztja alá, hogy az intelligens tervezés magyarázza meg legjobban az els él sejt felépítéséhez szükséges információ eredetét. 207-209. Stephen Meyer: A tudásanyagunk része, hogy az intelligens cselekvk képesek információgazdag rendszereket létrehozni. Éppen ezért ez az érvelés nem azon alapul, amit még nem tudunk, hanem azon, amit már tudunk a világ ok-okozati rendjérl. Ma már tudjuk, hogy nincs naturalista magyarázat, nincs olyan természeti ok, ami információt tudna létrehozni. Sem a természetes szelekció, sem az önszervez folyamatok, sem a tiszta véletlen. De ismerünk egy okot, ami képes információt létrehozni, ez pedig az intelligencia. Ha valaki az információ jelenlétébl a DNS tervezettségére következtet, akkor azt a módszert követi, amit a történeti tudományok "a legjobb magyarázatra való következtetés"-nek neveznek. Ezért amikor egy információgazdag rendszert találunk a sejtben, konkrétan a DNS-molekulában, akkor arra következtethetünk, hogy a létrejöttében valamiféle értelem játszott szerepet, még akkor is, ha keletkezésének pillanatában nem voltunk jelen. 210-211. Narráció: Meyer érvei a genetikai információról a tervezettség mellett szóló tudományos érvrendszer részét képezik. Ez néhány tudós és filozófus párbeszéde révén kezdett formát ölteni Kalifornia középs partvidékén, 1993-ban. A résztvevk újraértékeltek azt az elképzelést, ami több mint száz éve uralja a biológiát. Közben kidolgoztak egy új elméletet, amely ,,intelligens tervezés" néven vált ismertté. 212. Paul Nelson: Számomra a tervezettség azért olyan ígéretes, mert egy új eszköz, új magyarázat a tudomány eszköztárában. Az intelligens okok valóságosak. Nyomot hagynak a létezésükrl. A tudomány akkor nevezhet egészségesnek, ha az igazságot kutatja, és engedi, hogy a bizonyítékok magukért beszéljenek. 213. Phillip Johnson: Az intelligens tervezés melletti érvek a tények megfigyelésén nyugszanak. Az én definícióm szerint így mködik a jó tudomány: megfigyeli a tényeket. És amikor sorra vesszük a tényeket, ahogy azt Michael Behe tette, akkor mit látunk? Komplex, egymással összefügg rendszerek hihetetlen hálózatát. 214. Michael Behe: Ahogyan egy motorról tudjuk, hogy intelligensen tervezett, ugyanúgy a bakteriális ostorról is megállapíthatjuk ezt. Ha szemügyre veszünk egy motort, látjuk, hogy az alkatrészek meghatározott kapcsolatban állnak egymással, és ebbl tudjuk, hogy valaki megalkotta. Ugyanígy érvelünk a biológiai gépek esetében is, tehát az intelligens tervezés tökéletesen tudományos gondolat. Bizonyára fel lehet használni vallásos következtetésekhez, de nem vallási tételeken alapszik. 215. Jonathan Wells: Amikor objektíven vizsgálom a bizonyítékokat, nem zárom ki a tervezés lehetségét, st a tervezettség mutatkozik a legvalószínbb magyarázatnak. Meggyzdésem szerint ez az igazság. 216.

17

Scott Minnich: Úgy látom, a tervezés lehetsége újra terítékre került. Ezeket a rendszereket nem lehet természeti törvényekkel megmagyarázni. Ha valóban az igazságot keressük, és a dolgok tényleg tervezettek, akkor azt kérdem: ,,És akkor mi van?" Arra megyünk, amerre az adatok vezetnek bennünket. És ha ennek a felismerésnek mély metafizikai következményei vannak... hát akkor had legyenek. 217. Paul Nelson: Meggyz az az elképzelés, hogy az univerzum racionális és megismerhet, és egy magasabb értelem látta el a kézjegyével, azt akarva, hogy megértsük a világot. Ez a szemlélet bátorítja a tudományos kutatást, mivel így azt remélhetjük, hogy a világ értelmes egésszé fog összeállni elttünk. Ha az egész világ csak egy kaotikus halmaz lenne, akkor felesleges lenne racionalitást keresni benne. Ha azonban valóban egy elme terméke, akkor érdemes a vizsgálatával foglalkozni. A tudomány így egy hatalmas és gyönyör kirakójátékká válik, ahol már a legalapvetbb dolgok esetén is arra számíthatunk, hogy a világ racionális, szép és megismerhet. 218-219. Narráció: Százötven évvel ezeltt Charles Darwin átalakította a tudományt a természetes szelekció elméletével. Ma ez az elképzelés komoly kihívásokkal szembesül. Az intelligens tervezés heves vitákat vált ki a földi élet eredetérl. Egyre több tudós egy újfajta gondolkodásmódot lát benne. Egy olyan látásmódot, amely elég ers ahhoz, hogy átalakítsa a tudományos gondolkodás alapjait. 220-221. Stephen Meyer: A 19. század folyamán a tudósok úgy gondolták, hogy két alapvet létez van: az anyag és az energia. Ám a 21. században a tudománynak már egy harmadik alapvet létezvel is számot kell vetnie, ez pedig nem más, mint az információ. Ahogy a biológia belépett az információ korába, egyre ersebbé válik a gyanú, hogy amit a DNS-molekulában látunk, az valójában egy elme terméke. Egy értelem mködésének a lenyomata. Valami olyasmi, amit csak intelligens tervezéssel lehet megmagyarázni.

18

Information

Az élet rejtélyének megfejtése

18 pages

Report File (DMCA)

Our content is added by our users. We aim to remove reported files within 1 working day. Please use this link to notify us:

Report this file as copyright or inappropriate

397791