Read ovoda_levego.pdf text version

ÓVODAI NEVELÉS KOMPETENCIATERÜLET

TÉMATERV-JAVASLATOK

TANÍTÓI ÚTMUTATÓ

A kiadvány az Educatio Kht. Kompetenciafejleszt oktatási program kerettanterve alapján készült.

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a suliNova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhet: www.educatio.hu címen. Szakmai vezet: Kovács Erika Szakmai bizottság: Gilicze Zoltán, Herczeg Katalin, Labáth Ferencné Szakmai lektor: Dr. Bakonyi Anna,

Kerezsi Andrásné, Labáth Ferencné

© Szerzk: Fehér Anna, Káli Erzsébet, Kocsis Csilla, Puss Józsefné, Schrödl Istvánné, Szélinger Henriett, Thieme Tiborné

Felelôs szerkesztô: Pattantyus Miklós

Educatio Kht. 2008.

VIII. VII. LEVEGÔ IX.

VI.

X.

V.

FÖLD

TÛZ

XI.

IV. III.

VÍZ I. II.

XII.

TarTalom

Tématerv-javaslatok 3­4 éves gyermekek számára .............................................................................. 7 Áttekintô táblázat ..................................................................................................................................... 9 A külsô világ tevékeny megismerése .................................................................................................. 10 Vizuális nevelés ...................................................................................................................................... 37 Irodalom-anyanyelv ............................................................................................................................... 53 Tématerv-javaslatok 4­5 éves gyermekek számára ............................................................................ 69 Áttekintô táblázat ................................................................................................................................... 71 A külsô világ tevékeny megismerése .................................................................................................. 73 Vizuális nevelés .................................................................................................................................... 103 Irodalom-anyanyelv ............................................................................................................................. 127 Tématerv-javaslatok 5­6­7 éves gyermekek számára ...................................................................... 143 Áttekintô táblázat ................................................................................................................................. 144 A külsô világ tevékeny megismerése ................................................................................................ 146 Vizuális nevelés .................................................................................................................................... 189 Irodalom-anyanyelv .............................................................................................................................205

TémaTErv-javaslaToK 3­4 évEs gyErmEKEK számára

áTTEKinTô TáblázaT

TÉMA NEVELÉSI TERÜLETEK A külsô világ tevékeny megismerése Levegô 1. A levegô mint az élet egyik lételeme Vizuális nevelés LÉLEGZETVÉTEL Szalma- vagy szívószállal fújt kép ,,Szalmaszál pipa" Gazdag Erzsi: A láthatatlan sümegi vízipipa (mese) ,,Kerekecske, dombocska" Hadd nézzek kis tenyeredbe (népköltés) ,,Szállj le, pille" Szállj, szállj, pille (mondóka) Irodalom-anyanyelv

Levegô 2.

MELEGEDÜNK A meleg levegô hatása az emberre Tenyér- és lábnyomatok a szabadban

Levegô 3. A levegô tisztasága, színe. Szennyezôanyagok a levegôben

PITYPANG Levegôben könynyen szálló tárgyak agyaglenyomata (madártoll, falevél, juhar termése) ,,A mi erdônk" közös nagy kép készítése ,,újságpapír" ecsettel

Levegô 4.

ERDÔT JÁRUNK A fák, az erdô, a növények szerepe a levegô tisztításában ,,Zúgó erdô közepében" Zelk Zoltán: A három nyúl (verses mese) ,,Hát ez a szél mit akar?" Kányádi Sándor: Zivatar (vers)

Levegô 5. A levegô mozgásai

TEKEREG A SZÉL Szalagos pálca készítése

TÉMA

NEVELÉSI TERÜLETEK A külsô világ tevékeny megismerése

Vizuális nevelés Irodalom-anyanyelv

Levegô 6. A levegô mozgása mint energiaforrás

SZÉLSZALAG I. Legyezô készítése festett papírból ,,Ha szél fúj" Csoóri Sándor: Hívogató (vers) ,,Repült a kis madár" A kóró és a kis madár (népmese) ,,Sütôben a tökmag" Simkó Tibor: Melegedô (vers)

Levegô 7.

REPÜLÔ MADARAK Levegôben közlekedô élôlények (madarak, lepkék, repülô rovarok) ,,Az én madárkám" fantáziarajz aszfaltkrétával

Levegô 8. A levegô és a tûz kapcsolata

A LEVEGÔ ÉS A TÛZ ,,Levegôn szárított, tûzben sütött" só-liszt gyurma sütemények készítése családos szerepjátékokhoz

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

10

a Külsô világ TEvéKEny mEgismErésE Téma­1. lélEgzETvéTEl

A tevékenység célja

a lEvEgô minT az élET EgyiK léTElEmE

A szociális képességek fejlesztése az érintkezési szokások alakításával Az értelmi képességek fejlesztése a levegô fogalmának megismertetésével, a látás, a megfigyelôképesség, a színérzékelés fejlesztésével, az alaki és a mennyiségi viszonyok felismertetésével, az ítélôképesség alakításával A verbális képességek fejlesztése a verbális kommunikáció és a beszédértés alapozásával A testi képességek fejlesztése a finommozgások gyakorlásával A higiénés szokások gyakorlása (Egymástól elfordulva fújjuk az orrunkat.) Sokféle tapasztaláson keresztül a levegô funkcióinak, tulajdonságainak megismertetése Halmazok képzése, összehasonlításuk mennyiségi és alaki megállapításokkal. A látottak megfogalmazása Szókincsbôvítés: terrárium, akvárium, légbuborék, elhasznált levegô, lélegeztetô, légtér, kiáramlik A lehelés és a fújás fogalmának megkülönböztetése, gyakorlása a helyes légzéssel Gyakoroljuk a helyes orrfújást és a helyes légzést (fújás: egyik orrlyukon, a másik orrlyukon; légzés: orron be, szájon ki). Terráriumban, akváriumban, közeli sétákon látott állatoknál megfigyeljük az állatok külsô jegyeit. Megbeszéljük, hogy az állatoknak is van orruk, és azon keresztül lélegeznek. Akvárium elôtt állva gyönyörködünk a felszálló légbuborékokban. Akvárium, terrárium (mûködtetésükhöz szükséges felszerelések: lélegeztetô, világító, fûtô berendezések), óvodában is tartható kisállatok A csoportszobában: igénytelenebb díszhalak A csoportszobán kívül: teknôs, aranyhörcsög, futóegér, afrikai csiga, botsáska, üvegfal mögötti röpdében pinty (felül szellôzô, erôs naptól árnyékolt helyen, lépcsôházban, elôtérben vagy folyosón) Szívószálak, befôttesüvegben tiszta víz, papírzsebkendô-tartó, hulladékgyûjtô mikrocsoportos mikrocsoportos és egyéni

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök

Szervezeti keretek Munkaformák

11

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE Az élôlények lélegeznek, levegôt szívnak be. Ha nem tudunk lélegezni, megfulladunk. Játékosan gyakoroljuk a helyes orrfújást, egyik orrlyukon, másik orrlyukon. (,,Kis elefánt kicsit fúj, nagy elefánt nagyot fúj.") Az elhasznált zsebkendôt lábbal nyitható, fedeles tárolóba gyûjtjük, külön az újrahasznosítható papíroktól. Keressünk a kertünkben fás, bokros területet, és ott végezzünk légzôgyakorlatokat: orron át beszívást, szájon át kilégzést. Fogjuk be az orrunkat, a szánkat nem nyithatjuk ki. Ki bírja tovább úgy, hogy nem vesz levegôt? Amikor elhasználódik a levegô a testünkben, kifújjuk. Lehet a szánkon kilehelni, vagy az orrunkon kifújni. Tegyük az orrunk alá a tenyerünket, fújjuk ki ott a levegôt (a szánk csukva van), majd tegyük tenyerünket a szánk elé, érezzük a levegô kiáramlását. Ha a szánkon vesszük a levegôt, megfázik a torkunk (a hidegben), bekerül a testünkbe a por. Ezért csak az orrunkon lélegzünk. Ha nem fújjuk ki az orrunkat, nem tudunk levegôt venni. Ezért szükséges az orrunk tisztán tartása. Az állatok is lélegeznek, nekik is van orruk. Felidézzük a korábban látottakat. A vízben élô állatok is lélegeznek, a vízben is van levegô. Fújjunk mi is levegôt szívószállal egy-egy vízzel telt befôttesüvegbe, figyeljük meg a felszálló buborékokat. Majd szívjunk fel vizet a szívószállal, vagyis mindenki annyit ihat a tiszta vízbôl, amennyit kíván. Nézzük meg a kisállatok terráriumát, van-e elegendô hely a levegônek, légtér az állatok légzéséhez. Matematikai tartalmú tapasztalatok A használt, de elmosott szívószálakból színek szerinti halmazok képzése. Megállapítjuk, melyik színbôl van több, kevesebb, a szívószálakat szín és forma szerint összehasonlítjuk más, a csoportszobából összegyûjtött eszközzel.

Vázlat

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

12

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A levegô észlelése, az összehasonlítás képességének gyakorlása az orr és száj egyidejû, illetve külön-külön történô befogásával, illetve nyitásával. II. szint A levegô észlelése a helyes orrfújás technikájának gyakorlásával (kis elefánt, nagy elefánt). A tapasztalatok alapján következtetések levonása A szívószálak szín szerinti szétválogatása, megnevezése. Ugyanolyan színû tárgyak keresése III. szint Az összehasonlítás, a tájékozottság, a megfigyelôképesség fejlesztése. A vízben élô állatok is lélegeznek, a vízben is van levegô (kísérlet szívószállal). A szívószálak és egyéb tárgyak szín szerinti szétválogatása, csoportosítása, a színek megnevezése, a több, kevesebb becsléssel történô megállapítása Az állatokról való folyamatos gondoskodás szükségességének felismerése (rendszeres vízcsere az akváriumban és a terráriumban)

Matematikai tartalmú tapasztalatok A vizuális észlelés és a differenciálás fejlesztése a szívószálak szín szerinti szétválogatásával.

Szociális

A kísérletezôkedv felkeltése és fenntartása a közös játék, tapasztalatszerzés során Örömszerzés Az énkép, az önismeret formálása a saját test megtapasztalásával Az együttmûködôképesség fejlesztése a közös cselekedtetéssel

Higiénés szokások tanulása, gyakorlása (az orrfújás helyes technikája)

Matematikai tartalmú tapasztalatok Az egymásra figyelés, az alkalmazkodás képességének fejlesztése a közös cselekedtetéssel Az érzékszervek nevének gyakorlása (orr, száj) A jó megoldásra ösztönzô belsô igény, a motiváltság alakítása

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

A beszédtechnika fejlesztése a be- és a kilégzés gyakorlásával

A tüdô kapacitásának növelése, a légzôszerv, a beszédszerv (száj) izmainak erôsítése kísérletezés közben (levegô fújása vízbe szívószállal) Mennyiségi relációk megnevezése, gyakorlása (több, kevesebb)

Matematikai tartalmú tapasztalatok A színek nevének tanulása A színek nevének gyakorlása, jelzôként való használata (pl. piros szívószál, piros kocka)

13

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE Testsémafejlesztés I. Az érzékszervekkel való ismerkedés (orr, száj), beazonosításuk Testsémafejlesztés II. Meghatározott testrészekre, érzékszervre való koncentrálás (a figyelemkoncentráció erôsítése is egyben) Testsémafejlesztés III. A megfigyelôképesség fejlesztése az ember és az állatok érzékszerveinek összehasonlításával (orr, száj)

Testi

Matematikai tartalmú tapasztalatok A finommozgás, a szem-kéz koordináció fejlesztése a szívószálak rakosgatásával a szívószálak, tárgyak szín szerinti válogatásával a tárgyak szétválogatásával (több, kevesebb)

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

14

Téma­2. a mElEg lEvEgô HaTása az EmbErrE mElEgEDünK

A tevékenység célja A szociális képességek fejlesztése a társas kapcsolatok és az együttmûködô-képesség alakításával Az értelmi képességek fejlesztése az érzékszervi szférával, a testsémával, mennyiségi és nagyságbeli megállapításokkal és párosításokkal A verbális képességek fejlesztése a nyelvi kifejezôkészség alakításával A testi képességek fejlesztése a mozgáskoordinációval Öltözködésnél figyelünk, hogy a társainkat ne zavarjuk. Ha érezzük, hogy melegünk van, vegyük le a felesleges ruhadarabot. A testséma gyakorlása az önálló öltözködéssel. Tapasztalatszerzés a meleg elleni védelemrôl, következtetések levonása a hideg és a meleg levegô közti különbség felismertetésével A verbális kommunikáció fejlesztése a testrészek neveinek rögzítésével, szókincsbôvítéssel A különbözô testrészek mozgásának összehangolása öltözködés közben A télen és a tavasszal folyamatosan beszélgetünk arról, hogy milyen ruhadarabokat veszünk fel. Megtapasztaljuk, hogy ha a szobában fûtünk, nem kell kabátot, sapkát és egyéb téli ruházatot hordani. Amikor viszont kimegyünk az utcára, udvarra, mindezeket fel kell venni. Babákat öltöztetünk játék közben, beszélgetünk arról, miért kellenek a ruhák, megnevezzük, melyik testrészre mit adunk Hogyan védekezünk mi, emberek, a hideg ellen a szabadban és a szobában (öltözködés, fûtés)? Öltöztetôbabák, babaruhák, a gyermekek saját ruhái Széles, színes körgumik, székek Fényvédô krém (a szülô által engedélyezett, mindenkinek jellel ellátott dobozban) csoportos, mikrocsoportos csoportos, mikrocsoportos, egyéni és páros

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök

Szervezeti keretek Munkaformák

15

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE Kialakítunk egy ,,öltözôt" a játszóudvaron, ahol 3-3 széket úgy helyezünk el, hogy amikor leülnek, a gyermekek egymással szemben legyenek. A gyermekekkel megbeszéljük, hogy amikor melegük van, ezen a helyen vegyék le a felesleges ruhadarabokat, de egy idôben csak annyian jöhetnek, ahány szék van. A játékban résztvevô gyerekek kihozzák a napozóruhájukat, napvédô sapkájukat. Levesszük a cipônket, párba rendezve a szék alá helyezzük. Mindenki kap két körszalagot, egyiket a jobb csuklóra húzzuk fel, a másikat a jobb boka fölé. Végigsimítjuk minden testrészünket, közben megnevezzük azokat. Amikor a tenyerünket simítjuk meg, az egymással szemben ülôk összeillesztik a tenyerüket, kié a kisebb, nagyobb. Ugyanezt tesszük a talpukkal is. Lecseréljük a ruhánkat, megnevezzük azokat, és megbeszéljük, miért kell kevesebb ruha most (játék közben), és miért kell több a reggeli érkezéskor. Aki átöltözött, visszahúzza a cipôjét, ruháját összehajtogatva a zsákba teszi, és beviszi az öltözôbe, ahol a dajka szükség szerint segít. A játék addig folytatódik, amíg mindenki átöltözik. Matematikai tartalmú tapasztalatok Testséma: jobb kéz, bal kéz; jobb láb, bal láb. Párkeresés, tájékozódás a térben (a szemben ülôk) A talp és a tenyér összemérésénél nagyságbeli viszonyok megállapítása (kisebb, nagyobb) Mennyiségi megállapítások. ,,Melyik testrészünkbôl van egy, melyikbôl kettô?"

Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A testrészek megnevezése, beazonosítása A ruhadarabok megnevezése, beazonosítása II. szint ,,Melyik testrészre melyik ruhadarab való?" Ruhadarabok testrészekhez való rendelése, összekapcsolásuk III. szint Az öltözködés és az idôjárás összefüggéseinek megláttatása, következtetések levonása A hô- és a bôrérzékelés fejlesztése a hideg és meleg levegô érzetének összehasonlításával ,,Melyik testrészünkbôl van egy, illetve kettô?" A számfogalom, a párfogalom alakítása, a beazonosítás képességének gyakorlása a ruhadarabokhoz való pár keresésével Jobbos és balos ruhadarabok felvétele a bal, illetve a jobb oldali testrészre

Matematikai tartalmú tapasztalatok ,,Kinek kisebb, illetve nagyobb a keze és a lába?" Összemérés, összehasonlítás, reláció felállítása ,,Kinek van hosszabb, illetve rövidebb sálja, kabátja?" Összemérés, összehasonlítás, reláció felállítása

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Szociális Az énkép, az önismeret fejlesztése a testrészek ismeretével, a saját test megtapasztalásával Öltözködési szokásaink gyakorlása (az évszaknak megfelelô ruhadarabok, a ruhadarabok sorrendje az öltözködés során) Az együttmûködôképesség fejlesztése a közös cselekedtetéssel A testrészek és a ruhadarabok nevének használata, a mondatalkotási készség fejlesztése (pl. a fejemre húzom a sapkát) A ruhadarabok nevével (sál, kabát) és ellentétpárok megnevezésével (hosszabb, rövidebb) A szem-kéz koordináció és a finommozgás fejlesztése a babaöltöztetéssel, a saját öltözködéssel A finommozgás és a szem-kéz koordináció fejlesztése a ruhadarabok összemérésével

16

Élménymegosztás. ,,Mikor érezzük magunkat jobban? Hidegben vagy melegben? Miért?"

Matematikai tartalmú tapasztalatok Az önértékelés fejlesztése a testrôl való visszajelzéssel Kommunikációs (verbális, nonverbális) A testrészek és a ruhadarabok nevének gyakorlása A jó megoldásra ösztönzô belsô igény, a motiváltság alakítása Az idôjárással kapcsolatos kifejezések gyakorlása (hideg szél, hideg levegô stb.) A téri irányok megnevezése (pl. közel, távol)

Matematikai tartalmú tapasztalatok A testrészek nevével (kéz, láb) és ellentétpárok megnevezésével (kisebb, nagyobb) Testi A testséma fejlesztése a testrészek ismertetésével, a meghatározott testrészre való koncentrálással A mozgáskoordináció fejlesztése a kezek és a lábak összemérésével A számok nevével, a jobb, bal iránynevek és a ,,pár" szó használatával

Öltözködés közben a testséma fejlesztése az oldalak gyakorlásával (bal, jobb) A térbeli tájékozódás fejlesztése (közel, távol) A szem-kéz és a szem-láb koordináció fejlesztése a jobbos és a balos ruhadarabok felvételével

Matematikai tartalmú tapasztalatok

17

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE

Téma­3. piTypang

A tevékenység célja

a lEvEgô TiszTasága, színE szEnnyEzôanyagoK a lEvEgôbEn

A szociális képességek fejlesztése, a környezet védelmének megalapozása Az értelmi képességek fejlesztése megkülönböztetésekkel, megfigyelésekkel Ismerkedés az élettelen és az élô fogalmával A térbeli viszonyok, az azonosság felismerése Halmazok képzése meghatározott szempont szerint A verbális képességek fejlesztése (verbális kommunikáció, nyelvi kifejezôkészség) A testi képességek fejlesztése a finommozgások gyakorlásával Közvetlenül tapasztalatot szerzünk a levegô szennyezettségérôl. A levegô tisztaságának megóvására nevelés megalapozása Tapasztalatszerzés arról, hogy a levegôben is látunk különféle élôlényeket és élettelen anyagokat A térbeli viszonyok meghatározásai: fent, lent, közelebb, távolabb Halmazok képzése a levegôben látott tárgyakból A korábbi tapasztalatok, élmények elmondatása, új szavak megismerése (pongyola pitypang, bóbita, élôlény) Adott halmazból válogatás A fújás gyakorlása Séták, kirándulások alkalmával megfigyeljük, látunk-e valamit szállni a levegôben, ami nem élôlény (por, madártoll, papírhulladék, falevél, füst...). A természetben gyûjtött tárgyak csoportos, mikrocsoportos csoportos, mikrocsoportos és egyéni

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Vázlat

18

Felidézzük, hogy milyen élettelen dolgokat láttunk korábban szállni a levegôben. Keressünk olyan tárgyakat adott homogén halmazban, amelyet láttunk a levegôben szállni ([fertôtlenített] madártoll, homokszemcsék kis átlátszó zacskóban, falevél, különféle magvak, játékok a csoportszobából). Fújjuk a szabadban a pongyola pitypang magját, röptessünk falevelet, madártollat, korai juhar, ikerlependék termését, bármit, amit a természet kínál, és már ,,elengedett" Matematikai tartalmú tapasztalatok A fenti halmazok szétválogatása: Külön halmazba a madártollakat, faleveleket, a juhar termését. A három halmaz összehasonlítása, mennyiségük megállapítása, melyik a több, a kevesebb. Keressünk egy tárgyhoz viszonyítva kisebbet, nagyobbat. Mibôl van egy, kettô?

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A vizuális észlelés, a figyelem fejlesztése a levegôben szálló por, madártoll, falevél, papírhulladék stb. megfigyelésével, gyûjtésével, a pongyola pitypang magjának röptetésével Halmazképzés a begyûjtött tárgyak csoportosításával (falevelek, madártollak, papírok) II. szint A vizuális differenciálás fejlesztése a begyûjtött dolgok más tárgyak közül történô kiválogatásával III. szint A problémamegoldó képesség fejlesztése. (,,Melyek szennyezik ezek közül a levegôt? Miért?")

Matematikai tartalmú tapasztalatok Halmazképzés a begyûjtött tárgyak csoportosításával (szennyezô és nem szennyezô anyagok) A jó megoldásra ösztönzô belsô igény, a motiváltság alakítása Az együttmûködôképesség fejlesztése a közös cselekedtetéssel ,,Melyikbôl van több, illetve kevesebb?" a mennyiség megállapítása számlálással A levegôszennyezéssel szembeni érzelmi hozzáállás alakítása

Szociális

Az összetartozás érzésének mélyítése a közös gyûjtögetéssel, kirándulással Az együttmûködôképesség fejlesztése a közös cselekedtetéssel

Matematikai tartalmú tapasztalatok A jó megoldásra ösztönzô belsô igény, a motiváltság alakítása

19

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE Légzôgyakorlatok: hosszú belégzés, hoszszú kilégzés hosszú belégzés, szájon át rövid kilégzés rövid belégzés, rövid kilégzés Szókincsbôvítés a begyûjtött dolgok megnevezésével (madártoll, porszemek stb.) Fújási gyakorlat I. madártoll, falevél, papír fújása asztalon Fújási gyakorlat II. madártoll, falevél, papír fújása az asztalon fakockából épített úton

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Matematikai tartalmú tapasztalatok Szókincs- és fogalombôvítés (szennyezô és nem szennyezô anyagok) A szem-kéz koordináció, a finommozgás fejlesztése válogatással A szem-kéz koordináció, a finommozgás fejlesztése a különbözô tárgyak csoportosításával A mennyiségi reláció megnevezése (több, kevesebb)

Testi

A nagymozgás fejlesztése sétával

A finommozgás fejlesztése homokkép készítésével

Matematikai tartalmú tapasztalatok A nagymozgás fejlesztése, a vállizület erôsítése a repülés utánzásával (karok segítségével) A finommozgás fejlesztése a repülés utánzásával (ujjak segítségével)

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

20

Téma­4. ErDôT járUnK

A tevékenység célja

a fáK, az ErDô, a növényEK szErEpE a lEvEgô TiszTíTásában

A szociális képességek fejlesztése a természet iránti pozitív érzelmi viszony alakításával, a természetvédelem megalapozásával, élménynyújtással A kirándulás szabályainak megismerése Az értelmi képességek fejlesztése a színérzék megalapozásával. A térbeli kiterjedések megismerése viszonyításokkal Az érzékek fejlesztése tapintással, látással, hallással A verbális képességek fejlesztése a beszédértéssel, a verbális kommunikációval, valamint a szókincsbôvítéssel A testi képességek fejlesztése nagy- és finommozgással A tiszta levegô érzékeltetése légzôgyakorlatokkal Az erdô szépségeinek felfedeztetése. Az általunk keletkezett hulladékok összegyûjtése A kártya színének felismerése, megnevezése, hasonló szín keresése a környezetünkben Magunkhoz viszonyítva az aljzat növényzetét, bokrot és fát, különbözô érzékelésekkel megállapítjuk a magasságokat A szabályok megértése, a tapasztalatok verbális kifejezése, új szavak megismerése (szippantás, légzôgyakorlat, hulladék, hangoskodás, színkártya, cserje, bozót) Mozgásfejlesztés rövid túrázással, ,,kincsek" gyûjtögetésével Mesélünk az erdôrôl, az erdei állatokról. Ideillô képeket nézegetünk. Felidézzük a kiscsoportos ,,Erdôt járunk" tevékenység közben tapasztaltakat. Hátizsák, gyûjtôzsák, kis dobozok, teleszkópos bogárnézôke, nagyítók, színkártyák csoportos, egyéni csoportos, mikrocsoportos

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák

21

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE Mielôtt besétálunk az erdôbe, távcsövet formálunk a kezünkbôl és belenézünk, hogy milyen messzire lehet belátni. A sûrûn álló fák, a cserjék és bokrok nem engedik, hogy messzebbre belássunk. Elnézünk az ellentétes oldalra, ahol nincsenek fák, ott messzebbre látunk. Csukott szemmel hallgatózunk, milyen hangokat hallunk az erdô szélén. Utánozzuk a hallottakat. Megbeszéljük, hogy vendégségbe érkezünk az erdôbe, mi leszünk a kis erdei manók, túlzott hangoskodással nem zavarjuk meg az ott élô állatok életét. Vigyázunk a fák, bokrok ágaira, le ne törjenek. A magunkkal hozott tárgyakat, hulladékot a hátizsákunkban visszavisszük, nem dobáljuk szét. Besétálunk az erdôbe, megfigyeljük, milyen közel vannak egymáshoz a fák. Vannak sûrûbb bozótosok, amelyen nem ajánlatos átbújni, mert az ágak megszúrnak bennünket. Megfigyeljük a fák kiálló gyökereit, milyen erôsek, vastagok, hogyan támaszkodnak a talajra. Mélyet szippantunk a levegôbôl, többször elvégezzük a légzôgyakorlatot, felfrissítjük a tüdônket a jó levegôvel. Még beljebb megyünk, hallgatózunk ismét csukott szemmel, mit hallunk? Utánozzuk a hangokat. Felidézzük, mit hallottunk az erdô szélén. Összevetjük a tapasztalatokat. Patakot, forrást keresünk, a forrás vizét megkóstoljuk, ha van rá lehetôségünk. Megbeszéljük, hogy a patak vizébôl nem iszunk, mert abban már szennyezôdések is lehetnek. Megtapasztaljuk a kezünkkel a patak vizének sodrását, a víz folyását. Mindenki húz egyet a színkártyából, és ahhoz hasonló színû falevelet, virágot, kavicsot, bármilyen más tárgyat keres a környezetében. Szabad játék. Önálló felfedezéseket teszünk, gyûjtögetünk olyan tárgyakat, amelyeket már a természet ,,elengedett". Matematikai tartalmú tapasztalatok Körbeölelünk különbözô vastagságú fákat ketten, hárman vagy többen. Megállapítjuk, hogy melyik fa körbeöleléséhez kellett több gyerek. Megbeszéljük, hogy a bokor vagy a fa a magasabb nálunk. A gyûjtött tárgyakat otthon megtisztítjuk, (amit szükséges, fertôtlenítünk), csoportosítjuk, elhelyezzük a természetsarokba.

Vázlat

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

22

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A vizuális észlelés, a figyelem fejlesztése a kezünkbôl formált távcsô segítségével. ,,Merre látunk meszszebbre?" (erdô, tisztás) II. szint Az auditív észlelés, a figyelem fejlesztése csukott szemmel való hallgatózással. ,,Mit hallunk az erdôben?" A hangutánzás, a hangdifferenciálás gyakorlása Vékonyabb és vastagabb faágak összehasonlítása, lemérése az ujjak segítségével Bokrok és fák összehasonlítása (magasabb, alacsonyabb) III. szint A beazonosítás képességének gyakorlása a színkártyának megfelelô színû termés, levél stb. keresésével természetben

Matematikai tartalmú tapasztalatok A természet által ,,elengedett" kincsek (kövek, kavicsok, falevelek, termések, faágak) gyûjtése Vékonyabb és vastagabb fatörzsek összehasonlítása, lemérése a karok segítségével. Következtetés levonása. ,,Melyikhez kell több gyerek?" A begyûjtött ,,kincsek" csoportosítása, szétválogatása A természet tudatos védelmének formálása a szabályok felállításával (nem szemetelünk, nem törjük le az ágakat stb.) Környezetünk szépítése természetes anyagokkal. A természet és környezetünk összhangjának megteremtése Színek nevének gyakorlása

Szociális

A közösségi érzés, az együvé tartozás formálása a közös kirándulással

A szenzitivitás fokozása a természet hangjainak észlelésével, a természetjárással

Matematikai tartalmú tapasztalatok A természet iránti pozitív viszony megalapozása a ,,kincsek" gyûjtésével A természet iránti pozitív viszony formálása a fák és bokrok védelmével

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Szókincsbôvítés felsorolással. ,,Mit láttunk a távcsövön keresztül?"

Hangok, hangutánzó szavak gyakorlása (pl. szél, madárfütty, talpunk alatt reccsenô faág) Ellentétpár megnevezése, gyakorlása (magasabb, alacsonyabb)

Matematikai tartalmú tapasztalatok Szókincsbôvítés felsorolással ,,Mit gyûjtöttünk?" Ellentétpár megnevezése, gyakorlása (vékonyabb, vastagabb)

23

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE A nagymozgás fejlesztése a kirándulás során sétával, esetleg mászással Az egyensúlyérzék fejlesztése csukott szemmel való sétával (kísérôvel) Az összerendezett, koordinált mozgás fejlesztése az utasítások pontos végrehajtásával keresés közben A nagymozgás fejlesztése fák körbejárásával, mérésével A szem-kéz koordináció és a finommozgás fejlesztése a ,,kincsek" szétválogatásával

Testi

Matematikai tartalmú tapasztalatok A szem-kéz koordináció fejlesztése kézbôl formált távcsô készítésével A nagymozgás fejlesztése bokortól fáig történô sétával, futással

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

24

Téma­5. TEKErEg a szél

A tevékenység célja

a lEvEgô mozgásai

A szociális képességek fejlesztése a viselkedési szokások alakításával és a baleset-megelôzési szabályok betartásával Az értelmi képességek fejlesztése a levegô mozgásának érzékeltetésével, a szél keletkezésének megismerésével, ítéletalkotással, a problémamegoldó képesség alakításával A téri tájékozódás fejlesztése viszonyításokkal, a formaismeret alakításával A verbális képesség fejlesztése a tapasztalatok megfogalmazásával, szókincsbôvítéssel A testi képességek fejlesztése a finommozgásokkal A gyertyagyújtással kapcsolatos szabályok megismertetése, gyakorlatban való alkalmazása A levegô mozgásának látással és tapintással történô megtapasztalása A téri irányok meghatározása a buborékfújásnál a körülöttünk lévô dolgokhoz viszonyítva (fához, bokorhoz, babaházhoz, mászókához) Összefüggô, folyamatos beszéltetés a tapasztaltak megfogalmazása, új szavak megismertetése során (fuvallat, viharos szél, dörgés, villámlás, szélkakas, szélforgó, szélzsák, fodrozódik) Gyertya elfújása és buborékfújás A levegô mozgását folyamatosan figyeljük, erôsségét megfogalmazzuk (szellô, fuvallat, erôs szél, viharos szél és hasonló szókapcsolatok). Megnézzük, hogy a szél a melyik növényt tudta megmozgatni, elhajlítani. Utánozzuk a növény mozgását. Ha vízparton vagyunk, megfigyeljük, hogy a vizet megmozgatta-e a szél (fodrozódik, hullámzik). Kezünkkel utánozzuk a mozgását (fodrozódás = csuklómozgás, hullámzás = karmozgás) Megfigyeljük, milyen könnyebb tárgyakat kap fel a szél, nagyobb viharban milyen károkat okoz a szél (kidöntött fa, megbontott háztetô stb.) Beszélgetünk arról, hogy a dörgés, villámlás nagy viharban elôfordul, de nem kell félni tôle. Szélzsákokat, szélkakasokat helyezünk el az óvoda udvarán, fák közelében és nyitottabb helyeken. Megfigyeljük mozgásukat. Színes szélforgókat készítünk, ezekkel játszunk a szabadban. Szélzsákok, szélkakas, szélforgó, három különbözô méretû gyertya, gyufa, buborékfújó játék csoportos, egyéni csoportos és egyéni

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák

25

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE Mielôtt gyertyát gyújtunk, ismertetjük az ezzel kapcsolatos balesetmegelôzési szabályokat. Fémtálcára helyezzük a gyertyákat, hogy nehogy valami meggyulladjon. Kb. fél méter távolságra állunk az asztaltól, hogy ne égessük meg magunkat. Egymást nem lökdössük. A gyertyát csak felnôtt gyújthatja meg. Kinyitjuk az ablakot, figyeljük, hogyan libbenti meg a függönyt a beáramló levegô. Elhúzzuk a függönyt, három égô gyertyát teszünk a nyitott ablakhoz. A beáramló levegô a lángot is mozgatja. Becsukjuk az ablakot, a láng nem mozog. Következtetéseket vonunk le. Elfújjuk a gyertyát. Eljátsszuk néhányszor a láng mozgását. (Az óvodapedagógus széttárja a karját, ez jelzi a nyitott ablakot, a gyertyák lángjai a gyerekek feltartott karja.) Az udvaron fújjunk szappanbuborékokat, figyeljük, merre viszi ôket a szél Matematikai tartalmú tapasztalatok Gyertyák összehasonlítása, megállapítások, melyik a hosszabb, rövidebb, vékonyabb, vastagabb. Számosságuk megállapítása. Mibôl van több, kevesebb, a gyufásdobozból vagy a gyertyából? Kinek viszi a szellô/szél messzebbre a buborékját, illetve, milyen irányba?

Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A vizuális észlelés és a figyelem fejlesztése a levegô mozgásának megfigyelésével (a fák ágain, levelein, a szélzsák, szélkakas mozgásán, a buborékok mozgásán) II. szint A vizuális észlelés és a figyelem fejlesztése fûtôtestre helyezett papírkígyók megfigyelésével A vizuális emlékezet, a megfigyelôképesség fejlesztése az elôzô, levegôvel kapcsolatos élmények felelevenítésével, a szélkakas és a papírkígyó összehasonlításával Az alak- és formaállandóság, illetve a vizuális differenciálás fejlesztése a gyertyák és a gyufásdobozok egyéb tárgyak közül történô kiválasztásával III. szint A vizuális észlelés, a figyelem fejlesztése a szobában történô gyertyás kísérletezéssel A logikus gondolkodás fejlesztése a levegô és a gyertyaláng közötti összefüggések megláttatásával (Nyitott ablaknál a gyertyaláng elalszik, csukott ablaknál ég a gyertya.) A papírkígyók hosszának összehasonlítása vizuális benyomás alapján

Matematikai tartalmú tapasztalatok ,,Kinek a buborékja szállt messzebbre?" távolságbecslés

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Szociális A kísérletezôkedv felkeltése, fenntartása a közös játék, tapasztalatszerzés során A szokásismeret fejlesztése: a levegô mozgását, a szél erôsségét, irányát különbözô eszközökkel mérhetjük (szélkakas, szélzsák) Az együttmûködôképesség fejlesztése a közös cselekedtetéssel

26

A szokásismeret fejlesztése: ,,Mire használhatjuk a gyertyát?" (a levegô mozgásának megfigyelése, világítás)

Matematikai tartalmú tapasztalatok Örömszerzés a közös cselekvés során A közösségben való alkalmazkodás gyakorlása egymás véleményének meghallgatásával, figyelembevételével Dal memorizálása. (Ég a gyertya ég...)

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Szókincsbôvítés a levegô erôsségének jelzôivel (szellô, szél, erôs szél, viharos szél) Szókincsbôvítés: buborék A térbeli viszonyok megnevezése: közelebb, távolabb

Szókincsbôvítés: papírkígyó, szélzsák, szélkakas

Matematikai tartalmú tapasztalatok Az ,,ugyanolyan" fogalmának gyakorlása A térbeli viszonyok megnevezése: hoszszabb, rövidebb

Testi

A nagymozgás fejlesztése a fák ágainak mozgását utánozva. A szél erôsségének imitálása a mozgás tempójának váltakozásával

A nagymozgás fejlesztése szalaggal és kendôvel végezhetô gyakorlatokkal (a levegô szerepe a szalag és a kendô mozgásában) A finommozgás fejlesztése papírkígyók krumpliba való tûzésével

A nagymozgás fejlesztése a láng mozgásának utánzásával (jelre karok mozgatása)

Matematikai tartalmú tapasztalatok A szem-kéz koordináció fejlesztése, a tüdô kapacitásának növelése buborékfújással A nagymozgás fejlesztése a kígyómozgás utánzásával (kúszás). (Versenyjátékkal bôvíthetô: ,,Ki a gyorsabb?")

27

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE

Téma­6. szélszalag i.

A tevékenység célja

a lEvEgô mozgása minT EnErgiaforrás

A szociális képességek fejlesztése a szabálytudat alakításával, az együttmûködô-képesség fejlesztésével Fenntarthatóságra nevelés az energiatakarékossággal Az értelmi képességek fejlesztése következtetések levonásával, a fogalmak ismeretével, nagyságbeli viszonyításokkal, az érzékszervi szféra erôsítésével A verbális képességek fejlesztése a verbális kommunikációval A testi képességek fejlesztése a finommozgásokkal A szabálytudat erôsítése, baleset-megelôzés. Erôsítjük azt a szabályt, hogy a gépeket csak felnôttek kezelhetik. A hajszárítót nem érinthetjük a fejünkhöz, és vizes kézzel felnôtt sem nyúlhat hozzá. A megfigyelés során figyelünk egymásra, nem lökdösôdünk. A hajszárítót csak addig üzemeltetjük, amíg szükséges. Tapasztalatszerzés a levegô mozgásának hasznosításáról, háztartási gép mûködésérôl Mérésekkel az alacsony, magas, kisebb, nagyobb, rövidebb, hosszabb megállapítása, majd a fogalmakból páralkotás A bôr érzékenyítése Párbeszéd fejlesztése, szókincsbôvítés (hajszárító, háztartási gép) Hajmosáskor, fésüléskor, babák vetkôztetésekor, öltöztetésekor a finommozgás fejlesztése Fodrászos játék és az otthoni tapasztalatok Valódi hajszárító, játék hajszárító, hajas babák, babaruhák (zoknik, cipôk is), kis kádak, törölközôk, sampon, fésûk, kancsókban tiszta víz, üres vödrök csoportos és egyéni Egyéni és páros

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök

Szervezeti keretek Munkaformák

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Vázlat

28

Eljátsszuk, hogy babazsúrra készülünk Elôtte a babákat kicsinosítjuk, hajukat megmossuk, megszárítjuk, megfésüljük. Mindenki választ egy babát. Kis kádakba langyos vizet teszünk, beleöntünk egy kis sampont. Üres vödröt, kancsóban vizet készítünk, ezzel öblítjük le a babák haját. A hajszárító, ha bekapcsoljuk, megmozgatja a levegôt, légmozgást idéz elô. Mindenkinek a tenyerébe fújunk hol langyos, hol melegebb levegôt. ,,Ki mit érez?" A hajunkat is megborzoljuk. A kiáramló meleg levegô megszárítja a hajunkat, segítségére van az embereknek. Közben beszélgetünk arról, hogy miért az óvodapedagógus szárítja minden babának a haját (baleset-megelôzés.) Matematikai tartalmú tapasztalatok 2-2 gyermek összeméri a babák magasságát, megállapítják, melyik a magasabb, alacsonyabb. Melyiknek van rövidebb, hoszszabb haja, kisebb, nagyobb keze, lába? Melyik testrészükbôl van egy és kettô? A vetkôztetésnél egymás mellé állítjuk a páros ruhadarabokat (zokni, cipô).

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A levegô észlelésének fejlesztése a hajszárító tárgyakra (papír, madártoll, pingponglabda, haj) gyakorolt hatásának megfigyelésén keresztül II. szint A babák hajának szárítása hajszárítóval Az összefüg-gések, az ok-okozati viszonyok megláttatása (Mitôl száradt meg a babák haja?) Hosszú és rövid hajú babák szétválogatása, csoportosítása III. szint A bôrérzékelés, a hôérzet differenciálásának fejlesztése hidegebb és melegebb levegô tenyérbe történô fújásával hajszárító segítségével

Matematikai tartalmú tapasztalatok Kisebb, nagyobb babák összemérése Babák nagyság szerinti sorba rendezése ,,Melyik testrészbôl van egy, illetve kettô?" Páros ruhadarabok kikeresése

29

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE A kísérletezôkedv felkeltése, fenntartása a közös játék, tapasztalatszerzés során. Az együttmûködôképeség fejlesztése a közös cselekedtetéssel A szokásismeret fejlesztése. (A haj szárításához hajszárítót használunk) A bizalom fejlesztése, (Engedem, hogy tenyerem fújjanak.)

Szociális

Matematikai tartalmú tapasztalatok Egymás véleményének tiszteletben tartása a vélemények ütköztetésével Szókincsbôvítés a hajra jellemzô tulajdonságok felsorolásával (hosszú, rövid, száraz, vizes, szôke, barna, sima, göndör) Ellentétpár megnevezése (rövid, hosszú) A jó megoldásra ösztönzô belsô igény, a motiváltság alakítása Ellentétpár megnevezése (hidegebb, melegebb)

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Szókincsbôvítés felsorolással ,,Mit fújtunk a hajszárítóval?" (papír, madártoll stb.)

Matematikai tartalmú tapasztalatok Ellentétpár megnevezése (kisebb, nagyobb) Testi A térérzékelés, a nagymozgás fejlesztése babák átlépésével, megkerülésével A testrészek megnevezése A ruhadarabok megnevezése A nagymozgás, a gyors reagálóképesség fejlesztése futójátékkal: jelre (hajszárító bekapcsolása) mindenki megáll A szem-kéz koordináció fejlesztése a babák sorba rendezésével, a páros ruhadarabok kikeresésével

A szem-kéz koordináció fejlesztése babák fésülésével, hajuk szárításával

Matematikai tartalmú tapasztalatok A szem-kéz koordináció fejlesztése a babák összemérésével A szem-kéz koordináció fejlesztése a babák szétválogatásával

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

30

Téma­7. rEpülô maDaraK

A tevékenység célja

a lEvEgôbEn KözlEKEDô élôlényEK (maDaraK, lEpKéK, rEpülô rovaroK)

A szociális képességek fejlesztése az együttmûködéssel és az élôlények iránti pozitív érzelmek alakításával Az értelmi képességek fejlesztése konkretizálással, a vizuális emlékezet, a képzelet, a problémamegoldó képesség alakításával A verbális képességek fejlesztése az összefüggô folyamatos beszéddel A testi képességek fejlesztése a téri tájékozódással (nagymozgással) Az egy csoportba tartozó gyermekek helyet adnak maguk mellett a virágokban, illetve a fészkekben. Vigyázunk a megfigyelt lepkékre, rovarokra, hogy ne sérüljenek meg. Meghallgatjuk egymást Közvetlen tapasztalatszerzés a környezetünkben található madarakról, rovarokról. Konkretizálás: a levegôben is lehet közlekedni Halmazképzés szabad döntés alapján, meghatározott helyre. (Minden gyermek maga választja meg a pihenôhelyet.) Becsléssel mennyiségi megállapítások (több, kevesebb) A hívóképek segítségével fogalmazzuk meg a gondolatainkat Térbejárás röpködéssel, a megfelelô helyek megtalálása. Az óvoda kertjében és környéken élô madarak, rovarok megfigyelése repülés közben. Tartályos bogárnézôkében (tízszeres nagyításban) megfigyeljük a katicabogarat, majd elröptetjük. Látcsövek, nagyítók, dobozos bogárnézôke, nyakba akasztható képek, tornakarikák, ülôpárnák csoportos csoportos és egyéni

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák

31

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE Madarak és rovarok nyakba akasztható képeinek halmazából kiválogatjuk azokat, amelyekkel a környezetünkben ismerkedünk. Mindenki szabadon választ egy képet, megnevezi, elmondja, mi jut róla az eszébe. Tornakarikákból virágot, puha ülôpárnákból fészkeket alakítunk ki. Röpködünk, adott jelre mindenki kiválasztja a megfelelô helyet, ahol megpihenhet. (Madarak a fészkekben, rovarok a virágokon.) Áthelyezzük a ,,fészkeket" és a ,,virágokat" másik helyekre, és újból indul a játék, amíg a gyerekeknek kedvük van hozzá. Matematikai tartalmú tapasztalatok Térbejárás a téri irányok változtatásával: a fészekre, illetve virágra leszállás, nagyobb térben röpködés Halmazképzés megadott szempontok alapján: a tornakarikákból virágok, a párnákból fészkek kialakítása Összehasonlítással mennyiségi megállapításokat teszünk, melyik virágra, fészekre szállt több rovar, madár.

Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A vizuális észlelés, a figyelem fejlesztése az udvarunkon, kertünkben látható madarak, rovarok, megfigyelésével II. szint A vizuális észlelés és a differenciálás fejlesztése a madarak képeinek más képek közül történô kiválogatásával III. szint Ismeretbôvítés, a meglévô ismeretek, tapasztalatok rendszerezése. ,,Mit tudsz róla?" A keresztcsatorna fejlesztése a vizuális minta és a mozgás összekapcsolásával mozgásos játékkal virágok és fészkek keresése a kihúzott kártya alapján A szétválogatott képek (katicák, fecskék) egy nagy virágra, illetve egy nagy fészekbe való csoportosítása. Számlálás 1­5-ig.

Matematikai tartalmú tapasztalatok Katicák megkeresése képen. Számlálásuk 1­5-ig. Katicás és fecskés képek szétválogatása, csoportosítása

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Szociális Az állatokhoz fûzôdô pozitív érzelmi viszony formálása Az akarati tulajdonságok fejlesztése a megfigyeléssel

32

A szokásismeret fejlesztése (az állatok lakhelyei)

Matematikai tartalmú tapasztalatok Állatokhoz fzd érzelmi viszony öszszehasonlítása Kommunikációs (verbális, nonverbális) Szókincsbôvítés a látott rovarok, bogarak, madarak nevével (katicabogár, pók, méhecske, hangya, rigó, cinege, varjú) Az akarati tulajdonságok fejlesztése a képek szétválogatása során Az auditív memória fejlesztése katicás és fecskés dal felidézésével, eléneklésével) A szokásismeret fejlesztése, lakhelyek összehasonlításával Szókincsbôvítés a külsô jellemzôk felsorolásával (madár és rovar külsô jellemzôi) Számok neve

Matematikai tartalmú tapasztalatok Számok neve Testi A nagymozgás fejlesztése az udvaron való sétával, futkározással Madár és bogár neve (katicabogár, fecske) A szem-kéz koordináció és a finommozgás fejlesztése a képek válogatásával Számok neve A nagymozgás fejlesztése a repülés utánzásával (karok mozgatása, négykézláb járás) A finommozgás és a szem-kéz koordináció fejlesztése a képek csoportosításával

Matematikai tartalmú tapasztalatok A finommozgás és a szem-kéz koordináció fejlesztése a katicák képen történô megkeresésével A finommozgás és a szem-kéz koordináció fejlesztése a képek szétválogatásával

33

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE

Téma­8. a lEvEgô és a Tûz

A tevékenység célja

a lEvEgô és a Tûz KapcsolaTa

A szociális képességek fejlesztése a baleset-megelôzési szabályok rögzítésével Az értelmi képességek fejlesztése az érzékszervek érzékenyítésével, az emlékezet és az ítélôképesség alakításával, a téri irányok és a mennyiségi viszonyok megismertetésével A verbális képességek fejlesztése a folyamatos beszéd megjelenésével A testi képességek fejlesztése a motoros képességek fejlesztésével Felelevenítjük, amit a baleset-megelôzési szabályokról már tudunk. A gyermekekkel közösen elmondjuk Tapasztalatot szerzünk arról, hogy a tûz csak akkor ég, ha levegô veszi körül. A tûz felmelegíti a levegôt. Érzékeljük a lángok színét, a keletkezô illatokat, próbáljuk azonosítani, mire hasonlít az illat. Az ok-okozati összefüggések megláttatása a levegô és a tûz kölcsönhatásában Megítéljük, hogy hol érezzük jobban a tûz melegét (közelebb, távolabb). Gyertyák számosságának megállapítása (ugyanannyi), valamint a sorszámok fogalmának megtapasztalása Korábbi óvodai, valamint otthoni, ide illô élmények felidézése A nagymozgások gyakorlása körjátékokkal Beszélgetés a gyertyagyújtás szabályairól (születésnap, karácsony és egyéb ünnepek alkalmával) Citromos tea fogyasztása, a citrom ízének, illatának megtapasztalása Gyertyák és illatgyertyák (citrom illatú), gyufa, tálcák, pohár, teafû, kancsó mikrocsoportos, egyéni mikrocsoportos és egyéni

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Vázlat Öt azonos gyertyát meggyújtunk, elôtte felidézzük az ideillô szabályokat. (Csak akkor gyújtjuk meg a gyertyát, ha nincs körülötte gyúlékony anyag. Távolabb állunk a gyertyától, és a gyertya lángjához nem nyúlunk.) Közelebb tartjuk a kezünket, majd távolabb, hol érezzük jobban a láng melegét? Kitalált rövid mesét mond az óvodapedagógus a gyertya lángjáról. Eljátsszuk azokat a dalos körjátékokat, amelyek az égô gyertyáról eszünkbe jutnak. Játék a gyertyalángok elfújásával: Kisebb távolságra elhelyezünk öt gyertyát, meggyújtjuk. Minden gyertyához egy gyerek áll a kijelölt vonal mögé (ôk lesznek a ,,szélgyerekek"), onnan fújják el a lángot. Kié aludt el elôször, másodszor, harmadszor? A ,,szélgyerekek" választanak maguk helyett újabb szereplôket, és addig folytatódik a játék, amíg a gyerekeknek kedvük van hozzá. Matematikai tartalmú tapasztalatok A ,,közelebb", ,,távolabb" gyakorlása mozgással. ,,Hidegebb", ,,melegebb" megállapításokat teszünk, összefüggést keresünk a közelebb és a melegebb fogalmak között. Gyertyák számosságának megállapítása, melyikbôl van több, amelyik még ég, vagy amelyik elaludt. Megállapítjuk, hogy ugyanannyi gyerek van, ahány gyertya. KépEsségfEjlEszTés

34

Képességfajták

Differenciálási szintek I. szint II. szint Az auditív figyelem fejlesztése: a ,,katicabogár" szó meghallásánál a gyerekek tapsolnak III. szint A keresztcsatorna fejlesztése a vizuális minta és a mozgás összekapcsolásával mozgásos játék során (rovar, madár, földgömb, üres lap)

Értelmi

A vizuális észlelés, a figyelem fejlesztése a földgömb bemutatásával, tanulmányozásával (forma, színek) Az alak- és formaállandóság fejlesztése üres lapok, madár, katica, földgömb képei közül a földgömböt ábrázoló kép kikeresésével Üres lapok, madár, rovar, földgömb, képek szétválogatása, csoportosítása, halmazképzés belôlük

Matematikai tartalmú tapasztalatok ,,Melyikbôl van több, illetve kevesebb?" Számlálás 1­5-ig. A formaérzék fejlesztése körök alakításával. A kör és a gömb összehasonlítása

35

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE Az akarati tulajdonságok fejlesztése a figyelem fejlesztésével A szabálytudat erôsítése a játékszabály betartásával. A szabálytudat erôsítése játékkal, szerepcserével. A beleélô-képesség fejlesztése. Közösségformálás az összedolgozás élményével (köralakítás)

Szociális

Matematikai tartalmú tapasztalatok Az együttmûködôképesség fejlesztése a közös tevékenység során Kommunikációs (verbális, nonverbális) Ajakügyesítô játék. ,,Kis madár" játék: pl. ziziszemek felcsipegetése ajakkal tányérról A türelem fejlesztése (a kivárás képességének gyakorlása) egymás végighallgatásával ,,Szólabda" I. (madarak és rovarok neveivel) ,,Akinek dobom a szólabdát, annak ugyanazt a szót kel megismételnie, amit hall." (artikulációs gyakorlat)

,,Szólabda" II. (madarak és rovarok neveivel) ,,Mondok egy szót halkan, akinek a szólabdát dobom, hangosan megismétli." (kísérletezés a hangerôvel)

Matematikai tartalmú tapasztalatok Szókincsbôvítés (földgömb) Szókincsbôvítés a számok nevével, a mennyiségi relációk megnevezésével (több, kevesebb) A mozgáskoordináció fejlesztése a tapsolással Az egyensúlyérzék fejlesztése a dobbantással A finommozgás, a szem-kéz koordináció fejlesztése a képek rakosgatásával Szókincsbôvítés a mértani formák neveinek gyakorlásával (kör, gömb) A nagymozgás fejlesztése a járással, a repülés utánzásával A nagymozgás fejlesztése a körforma bejárásával A nagymozgás fejlesztése a körforma bejárásával

Testi

A finommozgás, a szem-kéz koordináció fejlesztése a képválogatással

Matematikai tartalmú tapasztalatok A finommozgás, a szem-kéz koordináció fejlesztése a képválogatással

37

VIzuáLIS NEVELÉS

vizUális nEvElés Téma­1. szalma- vagy szívószállal fújT lélEgzETvéTEl Kép

A tevékenység célja A gyerekek szerezzenek ismereteket a levegôrôl és tulajdonságairól Játékos módon ismerkedjenek a festés lehetôségeivel A technika- és az anyagismeret bôvítése A színérzék fejlesztése Ismerjék meg a levegô jelentôségét, fontosságát A színképzetek gazdagítása a síkon való tájékozódáskor Az alapszínek neveinek megismertetése, illetve gyakorlása Játékos légzôgyakorlatok A színek neveinek gyakorlása A festés technikájának gyakorlása Viaszos terítô, rajzpapír, szalmaszálak, szívószálak, temperafesték (kikeverve vízzel), vastag ecset csoportos mikrocsoportos és egyéni Játékos légzôgyakorlatok után motiválhatjuk a gyerekeket. Ha egy szalmaszállal szétfújunk egy papírra cseppentett festékpötytyöt, akkor azok akár színpompás virágokká varázsolódhatnak a papíron. A létrejött ,,paca" milyensége attól függ, hogy hogyan tartjuk a szalmaszálat, és milyen erôsen fújjuk meg. (Lehet függôlegesen vagy oldalról, miközben forgatják a lapot, de kipróbálhatják egyszerre több szalmaszállal is.)

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A vizuális észlelés, a figyelem, a differenciálás fejlesztése a használt színek felismerésével, megnevezésével, megkülönböztetésével (a színérzék fejlesztése) II. szint A vizuális észlelés, a figyelem, a differenciálás fejlesztése formák létrehozásával és megkülönböztetésével (a formaérzék fejlesztése) III. szint Az absztrakciós képesség fejlesztése a kreativitás és a képzelet aktivizálásával

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Szociális A technika- és az anyagismeret bôvítése az ábrázolási technika gyakorlásával (a fújás technikája) Az artikulációs mozgás ügyesítése fújógyakorlattal (fújás szalmaszállal, szívószállal) Szókincsbôvítés (paca) A légzéstechnika gyakorlása a szívószálon, illetve a szalmaszálon történô beszívással, kifújással Az ábrázoló tevékenység örömének megtapasztalása a kreatív önmegvalósítással Szókincsbôvítés a színek nevének gyakorlásával

38

Pozitív énkép formálása a sikerélményhez juttatással és az önálló tevékenységre kapott pozitív visszajelzéssel A mondatalkotási készség fejlesztése a létrehozott képrôl való meséléssel (,,Mi lett a pacából?")

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Testi

A légzéstechnika gyakorlása a fújás erôsségének fokozásával, váltakoztatásával (szívószálon, szalmaszálon)

A finommotoros képességek és a koordinációs készség fejlesztése a szívószál és a szalmaszál különbözô tartásával, a lap forgatásával

39

VIzuáLIS NEVELÉS

Téma­2. TEnyér- és lábnyomaToK mElEgEDünK a szabaDban

A tevékenység célja A gyerekek szerezzenek tapasztalatot az idôjárás és az öltözködés összefüggéseirôl Tudják megnevezni fôbb testrészeiket A tapintásos észlelés fejlesztése Tapasztalják meg a meleg levegô hatásait a szabadban való játékok során A testséma fejlesztése a láb- és a kézfej tulajdonságainak, szerepének kiemelésével A rajzlap felületén való tájékozódás gyakorlása A festés technikájának gyakorlása Beszélgetés az idôjárás és az öltözködés összefüggéseirôl Az öltözködési szokások gyakorlása Papír, festék, ecset, víz, homok mikrocsoportos Egyéni Udvari játék során figyeljük meg a lábnyomainkat: lehet vizes láb nyoma a betonon vagy lábnyom a homokban. Hasonlítsuk össze, mérjük meg a különbözô lábnyomokat, majd készítsük el papírra festék segítségével mindenkinek a saját tenyér- és lábnyomatát. A játékosabb kedvû, kreatív gyerekek esetleg beleképzelhetnek valamilyen élôlényt saját tenyérnyomatukba, és akár meg is festhetik (pl. tyúkanyó négy csibével, vagy ötfejû sárkány stb.). Készíthetünk egy közös nagy képet tenyér-, illetve lábnyomatokkal.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A tapintásos észlelés és a bôrérzékelés fejlesztése vizes lábbal betonon és homokban járva A technika- és az anyagismeret bôvítése tenyér- és talpnyomat készítésével (betonra, homokra, papírra) II. szint A tapintásos észlelés és a bôrérzékelés fejlesztése a tenyér és a talp befestésével, tenyér- és talpnyomat készítésével (papírra) A kompetenciahatárok megtapasztalása III. szint A kreativitás, a képzelet fejlesztése közös kép készítésével

Szociális

Az egymásra figyelés, az alkalmazkodás képességének fejlesztése a közös tevékenységgel a ,,kompozíció" készítése közben

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Kommunikációs (verbális, nonverbális) Szókincsbôvítés a technika gyakorlása közbeni érzetek megfogalmazásával (csiklandós, nedves, ragacsos) A nagymozgás fejlesztése betonon, illetve homokban járással Szókincsbôvítés (talpnyomat, tenyérnyomat)

40

A testrészek nevének gyakorlása, bôvítése (tenyér, kézfej, talp, lábfej)

Testi

A testséma, a szemkéz és a szem-láb koordináció fejlesztése kéz- és lábnyomat készítésével (papírra)

A testséma fejlesztése a testrészek megismertetésével (láb­talp­lábfej, kéz­tenyér­kézfej) A finommotoros képességek fejlesztése kéz- és lábtornával

41

VIzuáLIS NEVELÉS

Téma­3. piTypang

A tevékenység célja

a lEvEgôbEn KönnyEn szálló TárgyaK agyaglEnyomaTa (maDárToll, falEvél, jUHar TErmésE)

A gyerekek szerezzenek ismereteket a szélrôl, a levegô tulajdonságairól, és arról, hogy élettelen dolgok is ,,szállhatnak" a levegôben (pl. pitypang, falevél stb.) A gyurmázás (és az agyagozás) alaptechnikáinak gyakorlása (sodrás, gömbölyítés, lapítás) A finommotoros képességek és a tapintásos észlelés fejlesztése Figyeljék meg a szabadban, hogy nemcsak élôlényeket, de élettelen dolgokat is láthatunk a levegôben A kompozíciókészítés élményének átélése a munka közben Az ujjak izomzatának erôsítése az agyagozás során Beszélgetés a levegôrôl, a szélrôl Ismerkedés anyagok (toll, levél) tulajdonságaival A gyurmázás technikájának gyakorlása Ismerkedés az agyaggal Agyag (rá fólia, nehogy kiszáradjon), sodrófa, kés vagy damil (az óvodapedagógus használja), víz tálkákban, viaszos terítô, tisztított madártollak, falevelek, juharfa termése mikrocsoportos Egyénre tervezett Az udvaron vagy az élôsarokban rendezzünk kiállítást a már korábban közösen összegyûjtött és megtisztított madártollakból, falevelekbôl. Idézzük fel tulajdonságaikat, hogy milyen könnyûek, légiesek, libbennek a levegôben. Ha szeretnénk másképp is gyönyörködni szép formájukban, erezetükben, készítsünk róluk agyaglenyomatot.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök

Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A tapintásos észlelés fejlesztése az agyag gyúrásával, sodrásával, gömbölyítésével, lapításával II. szint A vizuális észlelés, a figyelem és a differenciálás fejlesztése az elôzetes séták alkalmával begyûjtött, levegôben szálló dolgok egyéb tárgyak közül való kiválogatásával III. szint Az alak- és a formaállandóság fejlesztése a falevél és a madártoll agyaglenyomatának készítésével

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Szociális A technika- és az anyagismeret fejlesztése az agyag megismerésével, a vele végzett alaptechnikák gyakorlásával Szókincsbôvítés (agyag) A közösségi érzés és az esztétikai érzék fejlesztése a már korábban begyûjtött ,,kincsek"-bôl kiállított élôsarok berendezésével, az élmények felidézésével Szókincsbôvítés (sodrás, gömbölyítés, lapítás)

42

Az önismeret fejlesztése a kreatív önmegvalósítás lehetôségével

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Szókincsbôvítés (agyaglenyomat) A mondatalkotási készség fejlesztése az élmények felidézésével A szem-kéz koordináció, a finommotoros képességek fejlesztése a levélés tollnyomat készítésével (agyagba)

Testi

A kéz és az ujjak izmainak erôsítése az agyag gyúrásával, nyomkodásával az agyaggal való ismerkedés során

A kéz és az ujjak izmainak erôsítése, a finommotoros képességek fejlesztése a különbözô alaptechnikák gyakorlásával (sodrás, lapítás stb.)

43

VIzuáLIS NEVELÉS

Téma­4. ErDôT járUnK

A tevékenység célja

,,a mi ErDônK" Közös nagy Kép fEsTésE ,,újságpapír" EcsETTEl

Ismerkedés a fák, az erdô fontosságával, szépségével A nagymozgások és a finommozgások fejlesztése A színképzetek gazdagítása, a színek nevének gyakorlása A gyerekek fedezzék fel a természet szépségét közvetlen megtapasztalás útján Alkalmazzák a festés technikáját nagyobb és függôleges felületen A közösen készített alkotás örömének átélésekor gyakorolják a színek neveit A fák, az erdôk megfigyelése séta, természetjárás közben A festés technikájának gyakorlása Ismerkedés a színek neveivel Újságpapír, olló, cellux, vízzel kikevert festékek (színenként más tálkába), nagyméretû papír (legalább 150 cm × 80 cm), amit a gyerekek méretéhez igazodva egy szabad falfelületre ragasztunk fel, nejlon a padló védelmére csoportos csoportos és egyéni Erdôrôl, fákról szóló mesék, versek hallgatása vagy a közös természetjárás felidézése után motiválhatjuk a gyerekeket arra, hogy készítsék el közösen a ,,saját" erdôjük festményét. Érdekesebbé tehetjük a kezdeményezést egy új eszköz, az ,,újságpapír ecset" használatának a lehetôségével Ecset készítése újságpapírból: Vágjunk egy nagyobb napilapot 15 cmes csíkokra. Több csíkot fogjunk össze és tekerjük szoros hengerbe. Ennek a hengernek a közepét és az egyik végét ragasszuk le celluxszal, míg a másik végét vagdossuk fel kb. 5 cm-ig, egymástól egyenlô távolságokra. Mindegyik színhez külön ecsetre van szükség. Ha a festék száradni kezd, az ecsetet nem használhatjuk többé.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök

Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

44

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A vizuális észlelés, a figyelem fejlesztése a festéshez használt eszközök megfigyelésével, megnevezésével, a színek felismerésével, megnevezésével és az új festôeszköz (újságpapír ecset) készítésének megfigyelésével A technika- és az anyagismeret bôvítése, az ötletesség megtapasztalása a papírecset készítésének megfigyelésével és használatával Szókincsbôvítés a festéshez használatos eszközök neveivel, az új eszköz nevével (papírecset) II. szint A vizuális észlelés, a figyelem fejlesztése a kiránduláson készült fotók nézegetésével, önmaguk és társaik felismerésével III. szint A térészlelés fejlesztése, a térrendezés képességének gyakorlása a nagyméretû, függôleges papíron való festéssel

Szociális

Az érzelmi ráhangolódás segítése a közös fotók nézegetésével, a beszélgetéssel

A közösen készített képpel az alkotás örömének megtapasztalása (a közös helyiség dekorálása az együtt készített képpel Az aktív és a passzív szókincs fejlesztése mesehallgatással A verbális memória fejlesztése mondóka felidézésével A szem-kéz koordináció és a finommotoros képességek fejlesztése a festéssel

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

A mondatalkotási készség fejlesztése a képekrôl való beszélgetéssel

Testi

A nagymozgás fejlesztése imitált kirándulással az erdôben (séta, átlépés, átbújás, kúszás)

A szem-kéz koordináció és a finommotoros képességek fejlesztése a fotók rakosgatásával

45

VIzuáLIS NEVELÉS

Téma­5. TEKErEg a szél

A tevékenység célja A tevékenység feladata

szalagos pálca KészíTésE

A légmozgások megfigyeltetése A finommozgások gazdagítása Térbeli játékeszköz létrehozása A gyerekek tapasztalják meg, hogy a könnyû anyagok (mint például a krepp-papír csíkok) hogyan ,,szállnak" a szélben. Az újfajta technika által finomodjon az ujjmozgásuk. Az eszközkészítés örömének átélése a munka közben Beszélgetés a szél erejérôl Lebegô, libbenô tárgyak megfigyelése A színek nevének gyakorlása A ragasztás technikájának gyakorlása Színes krepp-papír csíkok, hurkapálca (a balesetvédelemre hívjuk fel a gyerekek figyelmét!), kenôfejes ragasztó mikrocsoportos mikrocsoportos és egyénre tervezett Motiválhatjuk a gyerekeket színes tollak fújásával vagy a tollakkal folytatott játékkal, de játékos légzôgyakorlatokkal is. Saját maguk is készíthetnek olyan játékeszközt, ami szépen lobog a szélben vagy mozgatáskor is érdekes látványt nyújt. Az elôre felvágott színes csíkokat egyenként, ízlésükre bízva ragaszthatják fel a gyerekek a hurkapálca egyik végére.

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A vizuális észlelés, a figyelem fejlesztése az asztalra kihelyezett eszközök megfigyelésével, felsorolásával A technika- és az anyagismeret bôvítése (ragasztás) Szókincsbôvítés (eszközök neve) II. szint A vizuális észlelés, a figyelem fejlesztése a krepp-papír csíkok színeinek megfigyelésével, felsorolásukkal (a színérzék fejlesztése) Kreatív önmegvalósítás produktum létrehozásával Szókincsbôvítés (a színek neve, szalagos pálca) III. szint Az ok-okozati összefüggések megtapasztalása (a krepp-papír csíkok mozgása a szélben)

Szociális

Pozitív énkép formálása az önálló tevékenységre kapott pozitív visszajelzéssel Szókincsbôvítés a szalagos pálcával végezhetô gyakorlat közben használt térirányokkal (fel, le, körbe-körbe)

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Testi A nagymozgás fejlesztése a szalagos pálcával történô futás során A szem-kéz koordináció, a finommotoros képességek fejlesztése a szalagos pálca készítésével A szem-kéz koordináció fejlesztése, a csukló izmainak erôsítése a szalagos pálca mozgatásával (fel, le, körbe-körbe)

46

47

VIzuáLIS NEVELÉS

Téma­6. lEgyEzô KészíTésE fEsTETT papírból szélszalag i.

A tevékenység célja Ismerkedés a levegô mozgásával mint energiaforrással A finommozgások fejlesztése A gyerekek szerezzenek tapasztalatot arról, hogy hogyan viselkedik a festék a vizes papíron. Gyakorolják a hajtogatás technikáját. Tapasztalják meg, hogy a legyezô mozgatásával légmozgást idézhetünk elô. Az ecsetfogás gyakorlásán keresztül finomodjon technikájuk. Gyakorolják a színek nevét a festés során. Ismerkedjenek a papír tulajdonságaival a legyezô hajtogatásakor. Beszélgetés a levegôrôl és annak lehetôségeirôl A festés és a hajtogatás technikájának gyakorlása Ismerkedés a színek nevével Vastag ecset, rajzlap, vízfesték, vízzel töltött tálkák, szivacsdarabkák, terítô csoportos mikrocsoportos és egyéni Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy mire is képes a levegô vagy a szél ereje. Emlékeztessük ôket akár egy szeles idôjárásra vagy a hajszárító munkájára vagy csak egy egyszerû gyertya elfújására. Mi is idézhetünk elô egy kis légmozgást egy legyezô segítségével, ami különösen hasznos lehet egy meleg napon. Ha szép mintájú legyezôt szeretnénk, elôbb nedvesítsük be a papírunkat egy szivacs segítségével. Vastag ecsettel vigyük fel rá a festéket, és hagyjuk szétmosódni a színeket. Száradás után el is kezdhetjük a hajtogatást.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

48

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A vizuális észlelés, a figyelem fejlesztése a festéshez használt eszközök megfigyelésével, megnevezésével II. szint A vizuális észlelés, a figyelem és a differenciálás fejlesztése a festékek színeinek felismerésével, megnevezésével, a sötétebb és a világosabb árnyalatok észlelelésével, megkülönböztetésével Következtetés levonásának gyakorlása. (,,Miért kell várni festés után? Mitôl szárad meg a festék?") Az akarati tulajdonságok erôsítése a türelemre és a kivárásra neveléssel (a papír száradásának kivárása) Szókincsbôvítés a színek neveivel, ellentétpárokkal (sötét, világos) III. szint A vizuális észlelés, a figyelem, a szerialitás fejlesztése a hajtogatás technikájának megfigyelésével, sorrendjének gyakorlásával Az elkészült legyezô mozgatásával az ok-okozati összefüggés megláttatása

Szociális

A technika- és az anyagismeret fejlesztése a vizes papírra festéssel, a szivacs használatával, a hajtogatással Szókincsbôvítés a festéshez használatos eszközök neveivel

A kitartás fejlesztése a hajtogatással

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Szókincsbôvítés a cselekvés megnevezésével (hajtogatás), és a cselekvés során használt kifejezésekkel A szem-kéz koordináció és a finommotoros képességek fejlesztése a hajtogatás technikájának gyakorlásával

Testi

A szem-kéz koordináció és a finommotoros képességek fejlesztése a festéshez használt eszközök rakosgatásával

A szem-kéz koordináció és a finommotoros képességek fejlesztése az ecsetfogás gyakorlásával és a szivaccsal való festéssel

49

VIzuáLIS NEVELÉS

Téma­7. rEpülô maDaraK

A tevékenység célja

,,az én maDárKám" fanTáziarajz aszfalTKréTával

A képzelet, a fantázia fejlesztése az önálló munkával A nagymozgások és a finommotoros képességek fejlesztése A vizuális észlelés fejlesztése A rajzi képzetek forma- és színvilágának fejlesztése A munka örömének fokozása a tevékenység közbeni beszélgetéssel A kréta használatának gyakorlása a nagyobb felületen való tájékozódáskor A képzeletvilág megismerése az alkotás örömének átélésekor Madarakról szóló versek, mesék, dalok mondogatása, éneklése Madarak megfigyeltetése a gyerekekkel közvetlen (megfigyelés) és közvetett (képi szemléltetés) módon Ismerkedés az aszfaltkrétával Az óvoda udvarának szabad aszfaltterülete, aszfaltkréta csoportos mikrocsoportos Elevenítsünk fel az óvoda udvarán néhány madaras verset, mesét. Ha módunkban áll, közvetlenül is figyeljünk meg néhány madarat, majd ösztönözzük a gyerekeket arra, hogy rajzolják meg az általuk elképzelt madarat. Esetleg kis történetet is mesélhetnek róla.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A vizuális észlelés, a figyelem és a differenciálás fejlesztése az udvaron a madarak felfedezésével, megfigyelésével (lehetôség szerint) II. szint A vizuális észlelés, a figyelem fejlesztése a színes aszfaltkréták használatával (aszfalton) A térészlelés fejlesztése a nagyobb felületen való tájékozódással III. szint A képzelet, a fantázia fejlesztése az önálló munkával, fantáziarajzzal

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Szociális A technika- és az anyagismeret fejlesztése az aszfaltkrétával való rajzolással (aszfaltra) Az érzelmi ráhangolódás segítése mondókák, dalok felidézésével, mondogatásával

50

Az ábrázoló tevékenység örömének megtapasztalása a kreatív önmegvalósítással

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Szókincsbôvítés a madarak, a színek és az eszközök neveivel

A memória fejlesztése ismert mondókák, versek, dalok felidézésével

A mondatalkotási készség fejlesztése a gyerekek által elképzelt madárról szóló történet kitalálásával, elmondásával A szem-kéz koordináció, a finommotoros képességek fejlesztése az aszfaltkrétával való rajzolással

Testi

A nagymozgás fejlesztése a madarak mozgásának utánzásával

A szem-kéz koordináció, a finommotoros képességek fejlesztése a kréták rakosgatásával

51

VIzuáLIS NEVELÉS

Téma­8. ,,lEvEgôn száríToTT, TûzbEn süTöTT" a lEvEgô só-liszT gyUrma süTEményEK és a Tûz KészíTésE csaláDos szErEpjáTéKoKHoz

A tevékenység célja A gyerekek szerezzenek tapasztalatot, hogyan viselkedik a só-liszt gyurma a levegôn (kiszárad), és sütés hatására (megsül) A gyurmázás alaptechnikáinak (sodrás, gömbölyítés, lapítás) gyakorlása A finommotoros képességek és a tapintásos észlelés fejlesztése Térbeli játékeszközök létrehozása Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése a gyurmajátékok készítése során Az alkotás és a díszítés örömének átélése a finommozgások gyakorlása közben A gyurma felületén való tájékozódás gyakorlása Beszélgetés a családról, családos szerepjátékok játszása A gyurmázás technikájának gyakorlása Beszélgetés a tûzrôl és tulajdonságairól, valamint a sütô használatáról Háromféle begyúrt só-liszt gyurma: egy sima natúr; egy olyan, melynek lisztjébe sötét kakaóport kevertünk; és egy olyan, melynek lisztjébe pirospaprikát kevertünk Továbbá: terítô, sodrófa, szaggató formák csoportos mikrocsoportos Babaszobai, babakonyhai szerepjátékok játszásakor jó alkalom adódik a kezdeményezésre. Készítsünk új játékeszközöket közösen! A három különbözô színû gyurma, és az érdekes mintájú szaggató formák motiválhatják a gyerekeket az alkotásra. Fantáziájukra bízva készítsenek kisebb tortákat, csigákat, pereceket, apró süteményeket, melyeket díszítsenek is Figyeltessük meg, hogy a levegôn hamar kiszárad az ilyen tésztás gyurma. Az elkészült süteményeket az óvoda konyháján felnôtt süsse, égesse ki lassú tûznél. Ha lehet, engedjünk a gyerekeknek betekintést a folyamatba, hogy lássák, hogyan keményedik, sül, szárad hô hatására a tészta.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök

Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

52

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A tapintásos észlelés, a bôrérzékelés fejlesztése só-liszt gyurma gyúrásával, sodrásával, gömbölyítésével, lapításával II. szint A szín- és a formaérzék, illetve a differenciálás fejlesztése a színes só-liszt gyurma és különbözô szaggató formák használatával, megkülönböztetésével Pozitív énkép formálása, a kompetenciahatárok megtapasztalása az alkotás, a díszítés örömének átélésével III. szint Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése. (,,Hogyan lett a puha gyurmából készített sütemény kemény?")

Szociális

A technika- és az anyagismeret fejlesztése só-liszt gyurma készítésével, természetes anyagok használatával (paprika, kakaó) és az alaptechnikák gyakorlásával (sodrás, gömbölyítés, lapítás) Szókincsbôvítés (sóliszt gyurma, paprika, kakaó)

A közösségi érzés formálása az egyénileg készített sütemények babakonyhai játékhoz való felajánlásával

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Szókincsbôvítés az alaptechnikák megnevezésével

Szókincsbôvítés a formák és az eszközök neveivel (kör, csiga, csillag, sodrófa stb.) A szem-kéz koordináció és a finommotoros képességek fejlesztése a szaggató formák használatával

Testi

A kéz és az ujjak izmainak erôsítése a só-liszt gyurma gyúrásával

A kéz és az ujjak izmainak erôsítése, a finommotoros képességek fejlesztése az alaptechnikák gyakorlásával (sodrás, gömbölyítés, lapítás)

53

IRodALoM-ANyANyELV

iroDalom-anyanyElv Téma­1. ,,szalmaszál pipa" lélEgzETvéTEl gazDag Erzsi: a láTHaTaTlan sümEgi vízipipa (mEsE)1

A tevékenység célja Az új mese élményszerû bemutatása A mese hangulatának, mondanivalójának érzékeltetése az óvodapedagógusi bemutatással Az értelmi képességek, a gondolkodási mûveletek fejlesztése a mese elôtti és utáni beszélgetés során Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a mese cselekményét A figyelem és a koncentráció fejlesztése a mese hallgatása alatt Az emlékezet és a képzelet fejlesztése a mese ,,eljátszása" során Beszélgetés a gyerekekkel a levegôrôl, fontosságáról. ,,Hogyan óvhatjuk meg a levegô tisztaságát?" (pl. Kevesebb füstnek kellene a levegôbe kerülnie.) Szókincsbôvítés: vízipipa, mákgubó, fagyalbokor, hetyke, módolt, kend Egeres versek, dalok mondogatása Játékos légzôgyakorlatok Szalmaszálak, mákgubók gyûjtése Szalmaszálak, mákgubó, egérbáb, vízzel teli tálkák Frontális vagy csoportos csoportos Ismerkedjenek a gyerekek a szalmaszállal. Lehet vele buborékot fújni (a külsô világ tevékeny megismerése alkalmával), vagy képet ,,festeni" (ábrázolás jellegû tevékenység során). Készíthetünk, barkácsolhatunk mákgubó és szalmaszál segítségével pipát, de kezdeményezhetünk szokásrendünknek megfelelôen ,,mesegyertyával" vagy ,,mesetarisznyával", meseszônyeggel, párnákkal. A motiváció lehet egy egérbáb is. Mutassuk be a mesét. Beszélgessünk arról, ki látott már pipát, pipázó embert, hogy látható a szálló füst a levegôben. Játsszunk a szalmaszállal (pl. buborékot fújhatunk vízbe). Bemutatás után kínáljunk lehetôséget a gyerekeknek arra, hogy saját elképzelésük szerint játszhassák el a mesét.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

1

1

Mézcsorgató 34. o. Móra Könyvkiadó ISBN 963 11 2427 4

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

54

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A figyelemkoncentráció fejlesztése a mese végighallgatásával II. szint A képzelet, a fantázia, a reprodukciós készség fejlesztése a mese hallgatásával és eljátszásával III. szint A gondolkodás fejlesztése, következtetések levonása a mese utáni beszélgetés során. (A levegô tisztaságát hangsúlyozzuk a pipafüstrôl való beszélgetés során!) A környezetvédô, környezettudatos magatartás fejlesztése a mese mondanivalója kapcsán

Szociális

Érzelmek keltése, felidézése a mese élményszerû elôadásával, hangulatának, mondanivalójának érzékletes közvetítésével Szókincsbôvítés (vízipipa, fagyalbokor, hetyke, módolt) A hangutánzás gyakorlása a kommunikációs gyakorlattal egybekötve (a pipázás eljátszása) A légzéstechnika gyakorlása (belégzés, kilégzés gyakorlása a pipázás eljátszásával)

Az együttmûködés, az alkalmazkodás képességének fejlesztése a dramatizálás során

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

A nyelvi kifejezôkészség fejlesztése a mese szóhasználatának, kifejezéseinek megismertetésével és azok használatával a mese hallgatása, illetve eljátszása közben A nagymozgások fejlesztése a mese eljátszásával A szem-kéz koordináció fejlesztése a ,,pipázással"

A mese-, a szöveg- és a beszédértés fejlesztése a mese mondanivalójának kiemelésével

Testi

A finommotoros képességek, és a szem-kéz koordináció fejlesztése a pipák válogatásával

55

IRodALoM-ANyANyELV

Téma­2. mElEgEDünK

A tevékenység célja

,,KErEKEcsKE, gombocsKa" HaDD nézzEK Kis TEnyErEDbE (népKölTés)2

Az új vers élményszerû bemutatása A vers játékos hangulatának érzékeltetése az óvodapedagógusi bemutatással Az érzelmi biztonság fokozása azáltal, hogy az elôadás érintéssel is párosul A játékosság fokozása a versben szereplô hangutánzó szavak segítségével A tapintásos észlelés fejlesztése a vers egymással való eljátszása során Szókincsbôvítés: forrás, kuvik Ringató, höcögtetô, tenyérsimogató, tapsoltató stb. versek, mondókák játszása, mondogatása Beszélgetés a nyárról, a meleg levegôrôl, arról, hogy a kezünkkel is érezhetjük a meleg levegô hatásait. (Pl. Mi a különbség akkor, ha árnyékban vagyunk, és akkor, ha kitesszük a kezünket a napra?) Festék, ecset, papír, rongy Egyénre tervezett Egyéni Amikor vizuális tevékenység keretében tenyérlenyomatokat készítünk az udvaron, jó alkalom nyílik a vers bemutatására. Felvidíthatunk egy szomorkodó gyereket is evvel a verssel, vagy megteremthetjük és fokozhatjuk az érzelmi biztonságot az arra rászorulóknál (úgy mondjuk el a tenyérsimogatót, hogy az ölünkbe vesszük a kisgyereket).

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

1

2

Óvodai nevelés játékkal, mesével - Tavasz 113. o. Eötvös József kiadó

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

56

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A testséma fejlesztése a testrész felismerésével, megnevezésével, használatával, a meghatározott testrészre való koncentrálással (kéz, tenyér) II. szint A tapintásos észlelés, a kinesztetikus érzékelés fejlesztése a vers térsakkal együtt történô eljátszása során III. szint Az auditív emlékezet fejlesztése a vers szövegének pontos rögzítésével, felidézésével, az elôzôekben tanult ringatók, höcögtetôk, tenyérsimogatók ismétlésével Az auditív ritmusérzékelés fejlesztése a mozgás és a szöveg összekapcsolásával, gyakorlásával Interperszonális kapcsolat kialakítása (gyerek felnôtt; gyerek gyerek) A kapcsolatfelvétel igényének formálása Az érzelmi intelligencia, a biztonság és az empátia fejlesztése. (A vers felhasználása szomorkodó kisgyerek felvidítására ölbe vétel, tenyérsimogató...) A tiszta artikulációra való törekvés a versmondás során a hangok tiszta, érthetô, helyes formázásával, a tagolt versmondással

Szociális

Érzelmek keltése, felidézése a népköltés élményszerû bemutatásával, befogadásával, a játékos hangulat érzékeltetésével

A bizalom, az együttmûködôképesség fejlesztése az együttes játékkal, a társakkal történô érintkezéssel

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Szókincsbôvítés (tenyér)

Szókincsbôvítés a versben használatos nevek, kifejezések megismertetésével, használatával, magyarázatával (kuvik, forrás) A finommotoros képességek és a szem-kéz koordináció fejlesztése a vers eljátszásával

Testi

A finommotoros képességek és a szem-kéz koordináció fejlesztése tenyérlenyomat készítésével

Az egyensúly- és a ritmusérzék fejlesztése a ringató, höcögtetô, tenyérsimogató mondókák eljátszása, mondogatása közben

57

IRodALoM-ANyANyELV

Téma­3. piTypang

A tevékenység célja

,,szállj lE, pillE" szállj, szállj, pillE (monDóKa)3

Az új mondóka élményszerû bemutatása A mondóka játékosságának, hangulatának érzékeltetése az óvodapedagógusi bemutatással A gondolkodási mûveletek, az értelmi képességek fejlesztése a mondóka elôtti és utáni beszélgetés során A nagymozgások fejlesztése a pillangó röptének utánzása közben A mondóka szemléletes bemutatásával érzékeltessük a vers lendületét, dinamikáját Beszélgetés a levegôben közlekedô élôlényekrôl és tulajdonságaikról (pl. szitakötô, katica, lepke stb.) A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a mondóka mondogatása és a mondókával kapcsolatos beszélgetés közben Szókincsbôvítés: pille, kútkáva Pillangóval kapcsolatos versek, dalok mondogatása, énekelgetése Közvetlen vagy közvetett módon figyeljük meg a pillangókat Filcbôl készített, (ujjra húzható) pillangó, pillangófesték, ecset, papír csoportos mikrocsoportos A pillangót az ujjunkra húzva, röptét játékosan utánozva kezdeményezhetünk. Az udvaron való közvetlen megfigyeltetés (pillangó) vagy pillangók festése (esetleg tükörszimmetriával) is jó lehetôséget kínál a motiválásra. Mutassuk be a mondókát. Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy milyen könnyed, légies ez a kis élôlény, milyen szépen lebeg, libben a levegôben. Utánozzuk szárnyának csapkodását.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

1

3

Óvodai nevelés játékkal, mesével Nyár 33. o. Eötvös József kiadó

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

58

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A vizuális észlelés, a figyelem fejlesztése a szabadban repkedô pillangók megfigyelésével II. szint Az alak- és a formaállandóság, a vizuális differenciálás fejlesztése pillangók festésével, pillangókat ábrázoló képek nézegetésével, válogatásával A közösségi érzés formálása az együttverseléssel, a válogatással, a mozgással III. szint Az emlékezet, a képzelet, a gondolkodás fejlesztése a mondóka rögzítése, ismételgetése, illetve a róla való beszélgetés során

Szociális

Az önkifejezés megalapozása a nyelv szépségének, kifejezô erejének megismertetésével és a mondóka élményszerû bemutatásával Szókincsbôvítés (pillangó)

Az állatvilághoz fûzôdô pozitív érzelmi viszony formálása a pillével való azonosulással, az állatról való gondoskodással A tiszta artikulációra való törekvés a mondóka mondogatásával A ritmikus, motoros tagolás fejlesztése a mondóka mondogatása közben (kézmozgással is kísérve) A szem-kéz koordináció fejlesztése az ujjra húzott pillangó megnevezett testrészre való röptetésével

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Szókincsbôvítés a versben használatos nevek, kifejezések használatával, magyarázatával (pille, kútkáva)

Testi

A nagymozgás fejlesztése a pillangók szárnyának csapkodását utánzó karmozgással

A finommotoros képességek fejlesztése az ujjra húzott pillangó röptetésével

59

IRodALoM-ANyANyELV

Téma­4. ErDôT járUnK

A tevékenység célja

,,zúgó ErDô KözEpébEn" zElK zolTán: a Három nyúl (vErsEs mEsE)4

A mese szemléletes, élményszerû bemutatása Az erdô és hangulatának érzékeltetése az óvodapedagógusi elôadással Az értelmi képességek fejlesztése a mese bemutatását megelôzô, illetve az azt követô beszélgetés során Az óvodapedagógus érzékeltesse a mese játékosságát, báját, mondanivalóját Beszélgetés az erdôrôl, fontosságáról (a levegô tisztításában segít), az erdô lakóiról Az emlékezet, a figyelem, a képzelet fejlesztése a mese hallgatása alatt és a mese eljátszása során. A mesét a gyerekek saját elképzeléseik szerint játsszák el Szókincsbôvítés: szarka, jegenye, borsódzik a hátam Erdôvel, erdei állatokkal kapcsolatos versek, mesék, dalok mondogatása, éneklése Három (az óvodapedagógus által készített) nyuszi ujjbáb, festék, ecset, papír, állatos fejdíszek csoportos csoportos Kezdeményezzünk szokásrendünknek megfelelôen ,,mesegyertyával", esetleg meseszônyeggel, mesetarisznyával vagy párnákkal stb. Motiválhatjuk a gyerekeket három nyuszibábbal vagy erdô festése (vizuális nevelés) utáni beszélgetéssel is. Mutassuk be a mesét. Többszöri ismétlés után engedjük (esetleg a fejdíszek segítségével) a gyerekeknek eljátszani a történetet Komplexitásra lehetôség: Gryllus Vilmos Hallgatag erdô5 címû dalának meghallgatása

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

1

4 5

Óvodai nevelés játékkal, mesével Tavasz 114. o. Eötvös József kiadó Gryllus Vilmos: Dalok óvodásoknak és kisiskolásoknak 2. (CD) Treff Kft. Budapest, 1998.

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

60

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A figyelemkoncentráció fejlesztése a verses mese türelmes végighallgatásával II. szint A memória fejlesztése a vers szereplôinek felidézésével, megnevezésével III. szint A vizuális észlelés, a differenciálás fejlesztése a versben szereplô állatok képeinek, fejdíszeinek kikeresésével A szerialitás fejlesztése a történések egymásutániságának felidézésével Az értelmi képességek fejlesztése, ismeretbôvítés az erdô, a levegôtisztaság fontosságának hangsúlyozásával, az összefüggések feltárásával A természethez, az erdôhöz és lakóihoz való pozitív érzelmi viszony formálása a mese közvetítésével

Szociális

A szociális érzékenység (azonosulási készség) fejlesztése a verses mese élményszerû bemutatásával, befogadásával, hangulati fokozásával Szókincsbôvítés (szarka, jegenye, borsódzik)

Az együttmûködés, az alkalmazkodás képességének gyakorlása a verses mese eljátszása során

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Szókincsbôvítés az állatok neveivel (róka, farkas, medve, szarka) és egy fogalommal (erdei állatok)

A nyelvi kifejezôkészség és a mondatalkotási készség fejlesztése a mese fordulataival, a párbeszédes részek hangsúlyozásával és a beszélgetéssel A finommotoros képességek, és a szem-kéz koordináció fejlesztése a fejdíszek, a képek válogatásával

Testi

A nagymozgás fejlesztése nyusziugrással, meghatározott testrészre való koncentrálással

A nagymozgás fejlesztése a verses mese eljátszásával, az állatok mozgásának utánzásával (nyuszi, medve, róka, szarka)

61

IRodALoM-ANyANyELV

Téma­5. TEKErEg a szél

A tevékenység célja

,,HáT Ez a szél miT aKar?" KányáDi sánDor: zivaTar (vErs)6

Az új vers élményszerû bemutatása, gyakorlása A szél tulajdonságainak, a vers hangulatának játékos érzékeltetése az óvodapedagógus elôadásával Az értelmi képességek fejlesztése a vers elôtti és utáni beszélgetés során Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a vers dinamikáját, lendületét A játékosságot fokozhatjuk a versben szereplô hangulatfestô szavakkal (,,ajajaj, hajajaj") Az emlékezet, a képzelet fejlesztése a gyerekek széllel, viharral kapcsolatos élményeinek megbeszélése során Szókincsbôvítés: kiföd, zivatar Széllel, esôvel, idôjárással kapcsolatos versek, mondókák, dalok felidézése Szerepjátékos kellékek, játék esernyô (esetleg), festék, papír, tál, rongy csoportos mikrocsoportos Szellôztetés alkalmával beszéljük meg, mit érzünk, tapasztalunk, milyen levegô van a csoportszobában. (Mozgatja a szél a függönyt, a bôrünkön érezzük a hûs levegôt stb.) Idézzük föl, beszélgessünk arról, kinek milyen élményei vannak a szélrôl, esôrôl, viharról. Kezdeményezhetünk egy spontán szervezôdött családos, kirándulós szerepjátékból, vagy festés közben is, amikor a gyerekek ujjal megfestik, hogy milyennek képzelik el az esôt. Mutassuk be a verset. Engedjük, hogy a gyerekek eljátsszák, eltáncolják a szelet, a vihart. Komplexitásra ad lehetôséget Gryllus Vilmos Jégesô 7 címû dalának meghallgatása. (Az ajánlott dal a hangulata miatt nagyon illik ide!)

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

1

6 7

Szeret engem a világ 18. o. Magyar Könyvklub, ISBN 963 547 308 7 Gryllus Vilmos: Dalok óvodásoknak és kisiskolásoknak 2. (CD) Treff Kft. Budapest, 1998.

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

62

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A figyelemkoncentráció fejlesztése a vers végighallgatásával, értelmezésével II. szint Az auditív észlelés, a figyelem, az emlékezet fejlesztése a szél, az esô, a zivatar hangjainak a természetben való megfigyelésével, illetve késôbb hangkazettáról való felismerésével III. szint Az emlékezet, a képzelet fejlesztése a széllel, esôvel, viharral kapcsolatos élmények, régi és új mondókák, versek felidézésével, memorizálásával A természettudományos ismeretek bôvítése a vers kapcsán (viharos szél elôzi meg a zivatart) A kreatív önmegvalósítás fejlesztése a szél és a vihar eljátszásával, eltáncolásával

Szociális

Az irodalmi mûvek kiváltotta élmények iránti igény kialakítása, az érdeklôdés felkeltése a vers hangulatának, dinamikájának, lendületének, játékosságának kifejezô elôadásával Szókincsbôvítés a versben található új szavak, kifejezések alkalmazásával (kiföd, zivatar)

A szenzitivitás fejlesztése a környezet jelenségeire, hangjaira való odafigyeléssel, megalapozva a környezettudatos magatartást

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

A hangutánzás gyakorlása és a hangoztatás fejlesztése az esô, a vízcseppek, a szél hangjának utánzásával Szókincsbôvítés a hangulatfestô szavak megismerésével (ajajaj, hajajaj) A finommotoros képességek fejlesztése, az ujjak izmainak erôsítése az esô mozgását utánozva

A mondatalkotási készség fejlesztése, az összefüggô beszéd motiválása az élmények, az ismeretek felidézésével Az aktív és a passzív szókincs fejlesztése a vers memorizálásával, gyakorlásával A finommotoros képességek, a szem-kéz koordináció fejlesztése ujjal való festéssel (esô festése)

Testi

A nagymozgás fejlesztése a szél és a viharos szél mozgását utánozva (eljátszás, eltáncolás)

63

IRodALoM-ANyANyELV

Téma­6. ,,Ha szél fúj" szélszalag i. csoóri sánDor: HívogaTó (vErs)8

A tevékenység célja Az új vers élményszerû bemutatása A vers hangulatának érzékeltetése az óvodapedagógusi megformálással Az értelmi képességek fejlesztése a vers utáni beszélgetés során Érzékeltessük a vers lendületét a kifejezô elôadásmóddal. Beszélgetés a gyerekekkel a széllel, esôvel kapcsolatos élményekrôl Az emlékezet, a képzelet, az érdeklôdés fejlesztése a kezdeményezést megelôzô, illetve az azt követô beszélgetéskor Szókincsbôvítés: bodzabokor Kirándulással, idôjárással kapcsolatos versek, mesék, dalok mondogatása, éneklése Kirándulós szerepjáték kellékei csoportos vagy egyéni mikrocsoportos vagy egyéni Spontán szervezôdött kirándulós szerepjátékból kezdeményezhetünk. Jó alkalom lehet az érzelmi biztonság fokozására, ha úgy adjuk elô a verset, hogy ölünkbe veszünk egy-egy gyereket.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint Kirándulós szerepjáték közben a figyelem fejlesztése a vers meghallgatásával II. szint Az auditív emlékezet fejlesztése a vers szövegének pontos rögzítésével és a széllel, esôvel kapcsolatos élmények felidézésével A közösségi érzés fejlesztése a közös játékkal, verseléssel III. szint A belsô képi világ, és a fantázia fejlesztése a vers ,,képeinek", nyelvi kifejezésmódjának belsô leképezésével, átélésével Az érzelmi biztonság, a meghittség érzésének fokozása az ölbe vétellel, a vers ilyen módon történô elôadásával ,,Hogyan mondaná egy robot?" A vers, a beszéd tagoltságának érzékeltetése szótagolással, ,,robotnyelven"

Szociális

Az irodalmi érdeklôdés felkeltése a korosztálynak megfelelô irodalmi élmény nyújtásával Szókincsbôvítés (bodzabokor) A vers kifejezéseinek, szófordulatainak megismertetése szómagyarázattal

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

A ritmus- és a hangsúlyérzék fejlesztése a hangsúlyos versmondás technikai gyakorlásával (a hosszú magánhangzók nyomatékosításával)

1

8

Óvodai nevelés játékkal, mesével - Tavasz 133. o. Eötvös József kiadó

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Testi A nagymozgás fejlesztése a kirándulós szerepjáték során (járás) A téri tájékozódás fejlesztése a ,,kirándulás során a tér bemozgásával" A mozgáskoordináció fejlesztése a robot mozgását utánozva

64

65

IRodALoM-ANyANyELV

Téma­7. rEpülô maDaraK

A tevékenység célja

,,rEpülT a Kis maDár" a Kóró és a Kis maDár (népmEsE)9

A mese élményszerû bemutatása A mese hangulatának, a madárvilág érdekességeinek érzékeltetése a kifejezô elôadásmóddal Az értelmi képességek fejlesztése a beszélgetés során A mese fonalának, cselekményének szemléletes óvodapedagógusi bemutatása Beszélgetés a madarakról, tulajdonságaikról. (Hol élnek? Mi borítja testüket? Mi segíti ôket a repülésben?) A beszélgetés során lehetôség nyílik a memória, a képzelet és a fantázia fejlesztésére is Szókincsbôvítés: kóró, bika, furkó, féreg Madarakkal kapcsolatos mesék, versek, dalok mondogatása, énekelgetése Képek madarakról, madárbáb Frontális vagy csoportos csoportos Kezdeményezzünk szokásrendünknek megfelelôen ,,mesegyertyával", ,,mesetarisznyával" vagy meseszônyeggel, párnákkal stb. Motiválhatjuk a gyerekeket a madarak közvetlen (megfigyeltetés) vagy közvetett (képi szemléltetés) nézegetésével is, de alkalmas lehet egy madárkabáb is. Mutassuk be a mesét. Többszöri bemutatás után kínáljunk lehetôséget arra, hogy a gyerekek fantáziájukra bízva játszhassák el a mesét.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A figyelemkoncentráció fejlesztése a mese türelmes végighallgatásával II. szint Az emlékezet fejlesztése a mese szereplôinek felsorolásával és a kismadárról való beszélgetés során a madarak tulajdonságainak felidézésével. (Hol élnek? Mi borítja a testüket? Mi segíti ôket a repülésben?) III. szint A szerialitás, az idôrendiség, a fantázia fejlesztése a mese eljátszásával, szereplôinek sorba állításával (láncmese)

1

9

Óvodai nevelés játékkal, mesével- sz 27. o. Eötvös József kiadó

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

66

Szociális

A szociális érzékenység (azonosulási készség) fejlesztése a mese élményszerû elôadásával, hangulatának, mondanivalójának érzékletes közvetítésével Szókincsbôvítés a mese szereplôinek megnevezésével (kóró, bika, furkó, féreg)

A beleélô-képesség fejlesztése a madárral való azonosulás során

Az együttmûködés, az alkalmazkodás képességének gyakorlása a mese eljátszásával

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Szókincsbôvítés a madarak jellemzôinek felsorolásával (madártoll, csôr, szárny, fészek)

A nyelvi kifejezôkészség és a mondatalkotási készség fejlesztése a mese szóhasználatának, kifejezéseinek megismerésével, használatukkal a mese eljátszása során A finommotoros képességek és a szem-kéz koordináció fejlesztése a madárbáb mozgatásával

Testi

A mese elôtt a nagymozgás és a gyors reagálóképesség fejlesztése mozgásos játékkal Játék: A gyerekek repülést utánozva mozognak a teremben. Jelre (dobszó) elfoglalják a fészkeiket (körben elhelyezett párnák).

A nagymozgás és a téri tájékozódás fejlesztése a mese eljátszásával

67

IRodALoM-ANyANyELV

Téma­8. a lEvEgô és a Tûz

A tevékenység célja

,,süTôbEn a TöKmag" simKó Tibor: mElEgEDô (vErs)10

A vers élményszerû bemutatása Az értelmi képességek fejlesztése a vers elhangzása elôtti és utáni beszélgetés során A tapintásos észlelés és az ízérzékelés fejlesztése a kóstoláskor Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése a tûzhely funkciójára vonatkozóan Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a vers lendületét Az emlékezet és a képzelet fejlesztése a sütésrôl és a tökmagról való beszélgetés során Beszélgessünk a gyerekekkel a tûzrôl (ami a következô tématerv lesz), tulajdonságairól. Maradva e témánál, szemléltessük (például hajszárítóval ráfújva) a gyerekeknek, hogy milyen könnyû a tökmag Nemcsak mi szeretjük, de a madaraknak is rakhatunk ki belôle, mert ôk is örömmel megeszik. Napraforgómag,, tökmag begyûjtése Só-liszt gyurma sütemények kisütése Napraforgómag, tökmag, tepsi, konyhai sütô (csak felnôtt használhatja!), babakonyhai szerepjáték kellékei csoportos csoportos Kezdeményezhetünk babakonyhai játékból, de jó alkalom nyílhat a motiválásra a finommotoros képességek fejlesztésével egybekötve a magok válogatása közben is. Mutassuk be a verset.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

1

10

Szeret engem a világ 190. o. Magyar Könyvklub ISBN 963 547 308

TÉMATERV-jAVASLAToK 3­4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

68

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A tapintásos észlelés és az ízérzékelés fejlesztése a tökmag és a napraforgómag válogatásával, kóstolásával II. szint A vizuális észlelés, a figyelem, a differenciálás fejlesztése a napraforgó- és a tökmag megkülönböztetésével, szétválogatásával III. szint A gondolkodás fejlesztése az ok-okozati összefüggések megláttatásával, megtapasztalásával. (A sütôben pirított tökmag mitôl pirult meg? Kinek adhatunk még belôle?) A memória fejlesztése a vers többszöri ismétlésével Az örömérzés, az öszszetartozás érzésének elmélyítése az együttverseléssel, a közös sütögetéssel Törekvés a tiszta artikulációra a versmondás során a hangok tiszta, érthetô, helyes formázásával, a tagolt versmondással a tökmag és a napraforgómag feltörésével, madárcsemege készítésével

Szociális

A türelem, a kitartás fejlesztése a vers végighallgatásával, a magok kitartó válogatásával Szókincsbôvítés (napraforgómag, tökmag)

Az együttmûködôképesség fejlesztése, a munkamegosztás gyakorlása a magok szétválogatásával Ajakügyesítô gyakorlat ,,csibejátékkal" a napraforgómag és a tökmag ajakkal való felcsipegetése tányérról a magok válogatásával

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Testi

A finommotoros képességek és a szem-kéz koordináció fejlesztése a babakonyhai játék során az edények rakosgatásával

TémaTErv-javaslaToK 4­5 évEs gyErmEKEK számára

áTTEKinTô TáblázaT

Téma a külsô világ tevékeny megismerése

Levegô 1. A levegô mint az élet egyik lételeme

nEvElési TErülETEK vizuális nevelés

LÉGBUBORÉK ,,Óriás buborékfújó" barkácsolás drótból ,,Szivárványszín buborék" Pákolitz István: Szappanbuborék (vers) ,,Meleg levegôn hûsít a fagylalt" Szép Ernô: Az a tölcsér (vers)

irodalom-anyanyelv

Levegô 2. A meleg levegô hatása az élôlényekre

FÉNY ÉS ÁRNYÉK ,,Védekezés a meleg ellen" csákó hajtogatása és díszítése krumplidúccal FÜVEK SÛRÛJÉBEN A levegô tisztasága, színe. Illatok és szennyezôanyagok a levegôben ,,Kirándulás a családommal" emlékezet utáni filctollrajz ,,Nyaralás Nagyapónál" Móra Ferenc: Homokország (mese) ,,Ki lakik a dióhéjban?" Csoóri Sándor: Dióbél bácsi (vers) ,,Repült a táltos" A rozmarintszál (népmese)

Levegô 3.

Levegô 4.

SZERESSÉTEK A FÁT! A fák, az erdô, a növények szerepe a levegô tisztításában ,,Erdôk kincse" agyaglenyomat készítése terményekrôl SZÉLJÁRÁS A levegô mozgása ,,Jármûvek a levegôben" ábrázolás krétával és festékkel

Levegô 5.

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

72

Téma a külsô világ tevékeny megismerése

Levegô 6.

nEvElési TErülETEK vizuális nevelés

SZÉLSZALAG II. A levegô mozgása mint energiaforrás ,,Repülô varázsszônyeg" díszítô munka kombinált technikával FÉSZEK Levegôben közlekedô élôlények (madarak, lepkék, repülô rovarok) ,,Repülj, madárkám" szárnyát mozgató madár készítése ,,Cinke pittyen" Weöres Sándor: A cinke és a vadrózsabokor (vers) ,,Tûztáncot jár három törpe" Tamkó Sirató Károly: Törpetánc (vers) ,,Királykisasszonynak szárnya nôtt" A papucsszaggató királykisasszonyok (népmese)

irodalom-anyanyelv

Levegô 7.

Levegô 8. Levegô és a tûz kapcsolata

A LEVEGÔ ÉS A TÛZ II. ,,Együtt a tûz körül" viaszkarc készítése

73

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE

a Külsô világ TEvéKEny mEgismErésE Téma­1. légbUboréK

A tevékenység célja

a lEvEgô minT az élET EgyiK léTElEmE

A szociális képességek és a természethez való pozitív érzelmi kötôdés fejlesztése alkalmazkodással, beállítódással Az értelmi képességek fejlesztése az alaki és mennyiségi viszonyok, az emlékezet, valamint az ítélôképesség alakításával, a problémamegoldó gondolkodással A verbális képességek fejlesztése a beszéd tisztaságával, a beszédértéssel és a fogalomismerettel A testi képességek fejlesztése a finommozgással Ismerkedés a kisállattartás elemi szabályaival. Annak rögzítése, hogy levegô nélkül nincs élet, az állatoknak is szükségük van levegôre. A mi feladatunk, hogy az akvárium lakóiról gondoskodjunk A levegô funkcióinak, tulajdonságainak sokoldalú megtapasztalása Halmazok létrehozása szabadon választott szempont szerint, valamint szabad forma- és képalkotás Az összefüggô beszéd gyakorlása, egymás meghallgatása Fogalmak rögzítése (terrárium, akvárium, légbuborék, elhasznált levegô, lélegeztetô, légtér, kiáramlik, huzat) Új fogalom megismertetése (harmad) Buborékfújással a finommotoros mozgások gyakorlása (A kiscsoportban szerzett tapasztalatokon kívül.) Hívóképek segítségével felidézzük, kinek milyen ,,vizes" élménye van, majd egyenként elmondják a gyerekek történeteiket Szellôztetünk, közben beszélgetünk az elhasznált levegôrôl, a szellôztetésrôl, arról, hogy a huzat gyorsan kicseréli a szoba elhasználódott levegôjét Akvárium, hozzá felszerelések: lélegeztetô, világító, fûtô berendezések, óvodában is tartható, igénytelen halak (pl. zebradánió, üstökös farkú aranyhal, neonhal, leopárd harcsa, valamint növények, pl. ambulia, vízi petrezselyem, jávai moha); szívószálak, pohárban szappanos víz, strandolást, tengerpartot ábrázoló lépek mikrocsoportos mikrocsoportos és egyéni

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök

Szervezeti keretek Munkaformák

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Vázlat

74

Felidézzük, hogyan szellôztettük ki naponta többször a szobánkat. ,,A halak tudnak ablakot nyitni az akváriumban? Miért nem?" Meghallgatjuk egymás véleményét. Segítünk friss levegôt bejuttatni levegôztetô készülékkel. (A halak nem tudnak ablakot nyitni úgy, mint mi, hogy kiszellôztessék a vizüket, amelyben élnek.) Figyeljük meg a sok szép buborékot. Beszélgetünk arról, hogy télen, ha befagynak a tavak, folyók, a jégen léket vágnak az emberek, hogy friss levegô jusson a vízbe. Mi tudunk buborékot fújni a levegôbe is. Szívószállal buborékokat fújunk, közben figyeljük, hogy merre szállnak. Matematikai tartalmú tapasztalatok Kinek sikerül nagyobb, kisebb buborékot fújni? Kié szállt messzebbre, magasabbra? A használt, de tisztára mosott szívószálakat félbe, negyedbe, harmadukra vágjuk, néhányat egészben hagyunk. Rész és egész viszonyítások. Halmazok képzése a szívószálak darabjaiból szabadon választott szempontok szerint. Megállapítások. A szívószálak sorba rendezése hosszúság szerint, a legrövidebbtôl a leghosszabbig. Felhasználásukkal különbözô síkidomok létrehozása, képek alkotása

75

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A légzés, a levegô megfigyeltetése valamelyik tevékenység közben II. szint A légzés, a levegô megfigyeltetése tevékenység közben. Különbözô problémák megoldása (levegôbuborék keletkeztetése a víz alatt, zárt légbuborék szappanbuborék a levegôben), kísérletek, megértésük segítése Halmazalkotás egyszerû szempontok alapján. A képalkotás segítése A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek, számfogalom; pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség, érdeklôdés) és az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció) fejlesztése III. szint Kísérletek a levegôvel, problémamegoldás, elvont fogalmak megvilágítása, rávezetés, beszélgetés

Matematikai tartalmú tapasztalatok Válogatás egy szempont megadásával Egyszerû alakzatok létrehozásának segítése A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek, számfogalom; pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség, érdeklôdés) és az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció) fejlesztése Halmazalkotás különbözô szempontok szerint. A kreatív képalkotás ösztönzése A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek, számfogalom; pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség) és az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció, keresztcsatornák mûködése, téri irányok érzékelése) fejlesztése

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Szociális Az együtt tevékenykedés örömének megélésével, tudatosításával a társas kapcsolatok (társas magatartás, együttmûködôképesség, érintkezési szokások) fejlesztése Az egymásra figyelés, a türelem, a tolerancia és a kivárás segítésével a társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködôképesség, érintkezési szokások, alkalmazkodás), az érdeklôdés, a motiváltság és az akarati tényezôk fejlesztése A tevékenységek beszélgetéssel kísérése, ösztönzô kérdések, melyekre a gyermekek egész mondattal válaszolhatnak

76

Egymás segítésének, örömének megtapasztalásával, tudatosításával a társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködôképesség) fejlesztése

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

A tevékenységek beszélgetéssel kísérése, párbeszédek alakítása, kérdésekkel való segítése

A tevékenységek beszélgetéssel kísérése, kérdésekkel való segítségnyújtás, a gyerekek önálló gondolatainak, véleményének megfogalmazásához

A nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd) és a verbális kommunikáció (nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése Testi Játékokkal a saját test élményének átélése. Légzések, fújások. A testkontroll segítése A nagymozgások mozgáskoordinációs képességek) fejlesztése Játékokkal a saját test élményének átélése. Légzések, fújások, lazítás, feszítés A nagymozgások (mozgáskoordinációs képességek) fejlesztése Játékos légzôgyakorlatok a tevékenységek során, új helyzetek kitalálása, megtapasztalása, lazítás, feszítés A nagymozgások mozgáskoordinációs képességek) fejlesztése

77

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE

Téma­2. a mElEg lEvEgô HaTása fény és árnyéK az élôlényEKrE

A tevékenység célja A szociális képességek fejlesztése az állatok iránti pozitív beállítódás elmélyítésével A viselkedési szokások erôsítése az együttmûködô-képesség alakításával Az értelmi képességek fejlesztése az emlékezet és a problémamegoldó képesség alakításával, mennyiségi viszonyításokkal, páralkotással és térbeli tájékozódással A verbális képességek fejlesztése a beszédértéssel és a verbális kommunikációval A testi képességek fejlesztése a mozgások koordinálásával Az állatoknak árnyékoló, valamint naponta friss vízzel ellátott itató biztosítása Annak erôsítése, hogy az emberek az állatoknak segítenek, védelmezik ôket Tapasztalatszerzés a meleg elleni védekezésrôl Következtetések levonása, az idôbeli viszonyok fejlesztése A hideg és a meleg levegô közti különbség felismerése Verbális információ alapján fejdíszek kiválasztása, fejdísszel illusztrált állat mellé lakhely rendelése Az állatok mozgásának utánzásával fejlesztjük a mozgáskoordinációt (A kiscsoportban szerzett tapasztalatokon kívül) Elhelyezünk egy hômérôt a csoportszobában. Mielôtt kimegyünk az udvarra, a gyermekek szemmagasságában lévô hômérô állását jól láthatóan bejelöljük. Az udvaron is elhelyezünk egy hômérôt. Mielôtt ebédelni megyünk, bejelöljük az állását, bevisszük, és összehasonlítjuk a bentivel. Ezt több napon keresztül elvégezzük, és az összefüggéseket megállapítjuk. Megfigyeljük, hogyan süllyed egyenlô magasságig a jel a szobában a kintrôl bevitt hômérôn is. Miért? Megfigyeljük séták, kirándulások alkalmával az állatok külsô jegyeit (mi fedi a testüket?), mozgásukat, hangjukat utánozzuk. Akinek van otthon kutyája, macskája, elmesélheti, hogy milyennek érezte az állat bundáját télen, és milyennek érzi most, nyáron Megfigyeljük a porban fürdô verebeket, a madáritatónknál fürdô feketerigót. Napon, majd árnyékban összehasonlítjuk, hol érezzük jobban a meleget, hol van nagyobb fény. Teljesen azonos hômérôk, öntapadós papírcsík, állatokat ábrázoló fejdíszek, állatok lakhelyeit ábrázoló, nyakba akasztós képek csoportos és mikrocsoportos, egyéni, páros csoportos, mikrocsoportos, egyéni és páros

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök

Szervezeti keretek Munkaformák

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Vázlat Az állatok is védekeznek a nagy meleg ellen. Ôk nem tudják a ruhát levenni, a testüket másként hûsítik. Felidézzük a korábban látottakat, meghallgatjuk egymást. Beszélgetünk arról, hogyan tudunk segíteni az állatoknak, hogy a nagy melegben ne szenvedjenek (árnyékoló tetô, kutyaház, naponta friss víz az itatójukba, a madáritató biztonságos elhelyezése, vagyis szabad területen, hogy a madár jól láthassa, ha veszély fenyegeti és a repülésében ne akadályozza bokor vagy más). Találós kérdéseket mondunk az állatokról. Aki kitalálja, kiválasztja a megfelelô fejdíszt, amivel átváltozik. Megnevezi milyen állat lett, és mi fedi a testét. Utánozza az állat mozgását, hangját. Amikor a játékban résztvevô gyermekek fele már ,,átváltozott", a többi gyermek választ egy-egy lakhelyet ábrázoló képet, a nyakába akasztja, és a megfelelô párjával áll szembe. Jól megfigyelik egymást, majd a kis ,,állatok" becsukják a szemüket, a ,,lakhelyek" pedig elbújnak. Adott jelre minden kis ,,állat" megkeresi a lakhelyét, ahol hûsölhet. Amikor mindenki rátalált a párjára, szerepcserével folytatódhat a játék. Matematikai tartalmú tapasztalatok Tájékozódás a térben egymás keresésekor Páralkotás (állat és lakhelye). Mennyiségi megállapítások számlálással. (Ugyanannyi állat van, mint lakhely.)

78

79

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A játékban való részvétel segítése. (A szerepek jellemzôinek megbeszélésével is.) II. szint A játékban való aktív részvétel ösztönzése, a szerepek jellemzôinek pontosítása a csoportos közremûködésével Párosítás, számlálás A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek, számfogalom; pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség), az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció) és a testséma fejlesztése III. szint A játékban a szerep játszás segítése, a kreativitás kibontakoztatása

Matematikai tartalmú tapasztalatok Párosítás a csoportos segítségével. A ,,sok" és a ,,kevés" fogalmának megvilágítása, felismerése A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek; pszichikus funkciók mûködése: feladattartás, figyelem, érdeklôdés), az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció) és a testséma fejlesztése Párosítás után a párok összevonása különbözô szempontok alapján, számlálás az ,,összesen" fogalmának alkalmazásával A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek, számfogalom; pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség), az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció, keresztcsatornák mûködése) és a testséma fejlesztése

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Szociális Az együttmûködésben való részvétel szociális szerepeinek erôsítésével a társas kapcsolatok (társas magatartás, együttmûködôképesség, érintkezési szokások, alkalmazkodás) fejlesztése A társak segítésének, a belsô indíttatásnak az alakítása pozitív megerôsítéssel A társas kapcsolatok (társas magatartás, együttmûködôképesség, érintkezési szokások, alkalmazkodás), az érdeklôdés, a motiváltság és az akarati tényezôk fejlesztése

80

A társakkal való önálló együttmû-ködés megerôsítésével a társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködôképesség), az érdeklôdés és a motiváltság fejlesztése

Kommunikációs (verbális, nonverbális) Testi

A nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd, beszédtisztaság, nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése Az állatok mozgásának utánzása Az állatok mozgásának utánzása úgy koordinálva, hogy a többi gyermek felismerje az állatot Az állatok mozgásának eljátszása, a jellemzô tulajdonságok gesztusokkal történô megjelenítése

A nagymozgások (mozgáskoordinációs képességek) fejlesztése

81

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE

Téma­3. füvEK sûrûjébEn

A tevékenység célja

a lEvEgô TiszTasága, színE illaToK és szEnnyEzôanyagoK a lEvEgôbEn

A szociális képességek fejlesztése a környezetvédelem megalapozásával Az értelmi képességek fejlesztése a fogalomismerettel, a térbeli viszonyok, valamint az azonosság felismerésével és a problémamegoldó képesség alakításával A szaglás érzékenyítése A verbális képességek fejlesztése a verbális kommunikációval, a nyelvi kifejezôkészség fejlesztésével A testi képességek fejlesztése a mozgások koordinálásával. Ismeretszerzés: a levegôben is látunk olyan anyagokat, amelyek rontják a levegô tisztaságát, szennyezik azt A légszennyezés okainak magtapasztalása Az ,,élettelen" és az ,,élô" fogalmának rögzítése tapasztalati úton Halmazok képzése meghatározott szempont szerint. Ok-okozati összefüggések keresése, megállapítások Térbeli viszonyok meghatározásai: fent, lent, közelebb, távolabb A játékban a jó irány megtalálása szaglással Az összefüggések, tapasztalatok verbális kifejezése, új szavak használata (légszennyezôdés, ligetek) A kéz és a láb mozgásának összehangolása. (A kiscsoportban szerzett tapasztalatokon kívül.) Megfigyeljük, hogy hol látunk többet a levegôben szálló szennyezô anyagokból. Ott, ahol sok a növény, vagy ahol kevesebb? Szárazság vagy esô után? Szélcsendben, kisebb szélben, erôs szélben? Hidegebb idôben megfigyeljük az autók kipufogógázát, valamint a kémények füstjét (hogyan oszlanak szét a levegôben). Megfigyeljük az utcán a biciklik után, valamint az óvoda bicikliútjánál ­, hogy a kerékpárnak van-e kipufogógáza? Celluxragasztó, nagyítók, a ,,Játszunk? Természetesen" c. játékgyûjtemény csoportos és mikrocsoportos csoportos, mikrocsoportos és egyéni

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Vázlat

82

Fújjunk erôsen szívószállal levegôt füves, fás, ligetes területre, és olyan helyre, ahol nincs növény. Mit tapasztalunk? (A növények gyökerei ,,fogják" a talajt, nem száll fel a por.) Öntözzünk meg egy nagyobb területet, majd kis idô múlva fújjunk erôsen levegôt szívószállal a nedves, valamint a száraz, poros talajra. Mit tapasztalunk? (A nedves talajról nem száll fel a por a levegôbe.) Levonjuk a következtetéseket. Beszélgetünk arról, milyen más szennyezô anyagokat láttunk még, amelyek eloszlottak a levegôben? ,,Mit gondoltok, mit tehetünk annak érdekében, hogy kisebb legyen a légszennyezôdés?" (Locsolás, a közeli helyekre gyalog vagy biciklivel közlekedünk, füvesítünk, fát ültetünk.) A levegôben nemcsak szennyezôdések vannak, hanem szagok, illatok. Mivel érzékeljük ezeket? Az állatok jobban érzik a szagokat, mint mi. Miben segíti ez ôket? (táplálékszerzés, nyomkeresés, tájékozódás) Eljátsszuk az ,,Eltévedt kiskutyák" címû szaglásfejlesztô játékot. (Fehér Anna: Játszunk? Természetesen! c. gyûjte-mény 42. oldal) Matematikai tartalmú tapasztalatok Megállapítások: Hol volt több, hol kevesebb por? Ott, ahol sûrûbb vagy ott, ahol a ritkább a fû; a kisebb vagy a nagyobb szélben, a nedvesebb vagy szárazabb helyen? Téri tájékozódás a játék során.

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint Azonosság felismerésének gyakorlása szívószál fúváskor (a füves, fás, ligetes területen a növények ott maradnak) Állapítsátok meg, hogy mibl van több szívószálból, vagy növénybl II. szint Különbségek felismerése: ers leveg fújása a nedves, száraz talajra III. szint Összehasonlítás gyakorlása: hol van több szenynyezdés, ahol sok a növény, vagy ahol kevesebb? Problémamegoldó képesség gyakorlása: honnan éri a növényt ersebb hatás, ha közelebbrl, vagy ha távolabbról, ha kevesebben, vagy többen fújják szívószállal.

Matematikai tartalmú tapasztalatok Állapítsátok meg, hogy mibl van több szívószálból, vagy kisgyerekbl

83

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE Nagyobb terület felosztása egymás között (locsolásra váró rész, száraz rész) Nagyobb terület megöntözésekor a locsoló gyerekek kijelölése egymás között Levegfújás szívószállal a nedves, majd csere után a száraz talajra: egymásra figyelés gyakorlása. Minden kisgyerek tapasztalhassa meg, mikor száll fel a por.

Szociális

Matematikai tartalmú tapasztalatok Melyik terület a nagyobb? Mibl van több, locsoló kannából vagy kisgyerekbl? Mit kellen ahhoz csinálni, hogy ugyanannyi locsoló kanna legyen, mint kisgyerek? Az új fogalmak mondatban való használatának ösztönzése segítô kérdésekkel A nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd, nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése A finommotoros mozgások (ábrázoló tevékenység) fejlesztése A finommotoros képességek fejlesztése a rendezgetô tevékenységgel, a tárgyakból való alkotás lehetôségével

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Az új fogalmak megvilágítása. Párbeszédek során használják a gyerekek az óvodapedagógus aktív közremûködésével használják az új fogalmakat A nyelvhasználat (nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés) fejlesztése A nagymozgások (mozgáskoordinációs képességek) fejlesztése

Az új fogalmak megvilágítása, használatukra való ösztönzés segítô kérdésekkel A nyelvhasználat (nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése

Testi

A nagymozgások (mozgáskoordinációs képességek) és a finommotoros mozgások fejlesztése A finommotoros képességek fejlesztése a rendezgetô tevékenységgel

Matematikai tartalmú tapasztalatok A koordinált mozgás fejlesztése a tárgyak rendezgetéséel

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

84

Téma­4. szErEsséTEK a fáT!

A tevékenység célja

a fáK, az ErDô, a növényEK szErEpE a lEvEgô TiszTíTásában

A szociális képességek fejlesztése a természet iránti pozitív érzelmi viszony és a természetvédelem megalapozásával, a baleset-megelôzési és a kirándulási szabályok rögzítésével Az értelmi képességek fejlesztése az emlékezet és a figyelem alakításával. A tapintás, a látás és a hallás érzékenyítése térbeli és alaki viszonyításokkal A verbális képesség fejlesztése a beszédértéssel és a nyelvi kifejezôkészség alakításával A testi képesség fejlesztése a nagymozgásokkal A levegô tisztaságának érzékeltetése légzôgyakorlattal Az erdô szépségeinek felsorolása A megbeszélt baleset-megelôzési, valamint viselkedési szabályok követése A kártyán lévô síkforma felismerése, megnevezése, hasonló forma keresése a környezetünkben A növények magasságát egymáshoz viszonyítjuk, megállapítjuk a magasságokat (aljnövényzet, bokor, fa) Átöleljüka fák törzsét, megállapítjuk vastagságukat Az erdôben elvárható, már korábban megismert viselkedési szabályainak verbális felidézése, valamint a látottak megfogalmazása Fogalmak rögzítése (cserje, bozót) Élménynyújtás kisebb túrával. Az állóképesség fejlesztése (A kiscsoportban szerzett tapasztalatokon kívül.) A települést védô vagy közeli fás, ligetes területre sétálunk, kirándulunk. Megfigyeljük, hogy a fák sûrûn helyezkednek el, aljnövényzet alig található. Az út felôli oldalon megnézzük, mit találunk, mit ,,fogott" meg az erdôsáv. (Ha bármilyen oda nem illô tárgyat találunk, szabad kézzel nem nyúlunk hozzá.) Megbeszéljük, hogy honnan kerülhetett a tájba nem illô tárgy a fák közelébe, hová lehetett volna azt elhelyezni Kiskutyákká változunk, fülünket hegyezzük. Milyen zajokat hallunk? Szimatolunk. Milyen szagokat, illatokat érzünk? Utánozzuk a hangokat. Ugyanezt tesszük az ellenkezô oldalon is. A tapasztalatokat megbeszéljük. (A sok fa a kipufogógázokat és a zajt is megszûri, tompítja.) Gumikesztyû, kampós bot, síkformákat ábrázoló kártyák, madarakat, jármûveket, gyerekeket ábrázoló képek, zsákok, dobozok, üvegek a gyûjtéshez, teleszkópos bogárnézôke, nagyítók, hátizsákok csoportos és egyéni Egyéni és csoportos

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök

Szervezeti keretek Munkaformák

85

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE Felidézzük az erdôben elvárható helyes viselkedés szabályait. Megállapítjuk, hol sûrûbb, bozótos az erdô, hol kell óvatosabban közlekedni. Mélyet szippantunk a levegôbôl, többször elvégezzük a légzôgyakorlatot, felfrissítjük a tüdônket a jó levegôvel. Beleszagolunk a levegôbe, szagnyomok alapján beazonosítjuk, minek érezzük az illatát, szagát (avar, közeli forrás vagy patak vize, virág illata, esetleg állat által hagyott szag). Csukott szemmel hallgatózunk, majd a hallott hangokhoz párosítjuk a megfelelô képet. ,,Melyik hangnak nem találtunk magfelelô párt a képek között?" Keresünk a karunk vastagságához hasonló fiatal fatörzset (becsléssel). Keresünk olyan fát, amelyet egy gyermek is át tud ölelni; aztán olyat, amelyet kettô és így tovább. Szabad játék. Önálló felfedezéseket teszünk. Matematikai tartalmú tapasztalatok Mennyiségi megállapításokat teszünk. A hallott hangok közül melyikbôl hallunk többet, kevesebbet, hol hallottunk nagyobb zajt, kisebbet, hányan tudtuk átölelni az egyik, másik fát? Viszonyítunk a fák vastagsága és a között, hányan tudtuk átölelni. Térbeli irányokat határozunk meg. ,,Melyik irányból hallottuk a hangokat?" A kártyán lévô formához hasonló formákat keresünk a környezetünkben.

Vázlat

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

86

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A természet hangjainak észrevetetése, néhány hang kiemelése, azonosítása II. szint A természet hangjainak azonosítása, megnevezése. Az ismeretleneknél valamihez való hasonlítás Összehasonlítás egyszerre két szempont alapján (nagyobb eltérések, forma, méret, szín) A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek, téri viszonyok; pszichikus funkciók mûködése: figyelem, érdeklôdés, emlékezet, képzelet) és az érzékszervi szféra (auditív, vizuális és taktilis percepció, téri irányok érzékelése) fejlesztése III. szint A természet hangjainak azonosítása, az erôsebb, gyengébb hangok differenciálása, azonosítása Összehasonlítás egyszerre két szempont alapján (finomabb eltérések, méret, forma, szín) A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek, számfogalom, téri, idôbeli viszonyok; pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, emlékezet, képzelet) és az érzékszervi szféra (auditív, vizuális és taktilis percepció, keresztcsatornák mûködése, téri irányok érzékelése) fejlesztése

Matematikai tartalmú tapasztalatok Összehasonlítás egyszerre egy szempont alapján (erôsen eltérô formák, méretek, színek, megnevezések) A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek, téri viszonyok; pszichikus funkciók mûködése: figyelem, érdeklôdés, emlékezet, képzelet) és az érzékszervi szféra (auditív, vizuális és taktilis percepció, téri irányok érzékelése) fejlesztése Szociális

A társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködô-képesség, erkölcsi megítélô-képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás), az érdeklôdés, a motiváltság és az akarati tényezôk Matematikai tartalmú tapasztalatok Az óvodapedagógus (véletlenszerûnek tûnô) tudatos páralkotása játékkal. A segítô együttmûködés elfogadásával a mellérendelt viszony megtapasztalása Az óvodapedagógus (véletlenszerûnek tûnô) tudatos páralkotása játékkal. A segítô együttmûködésnél a segítségnyújtás mellett a mellérendelt szerep segítése Az óvodapedagógus (véletlenszerûnek tûnô) tudatos páralkotása játékkal. A segítségnyújtó szerepben a mellérendelt viszony megôrzése

87

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE A társ közremûködésével párbeszédek alakítása. Helyzetek, lehetôségek teremtése az összefüggô beszéd kialakulása érdekében A társ közremûködésével beszélgetések alakítása a folyamatos, összefüggô beszéd gyakorlása érdekében A társ közremûködésével a szabad önkifejezés, véleményalkotás gyakorlásának lehetôsége

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

A nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése Testi A légzôgyakorlatok során a testélmény kontrollálásának megtapasztalása A légzôgyakorlatok során a testtudat kontrollálásának gyakorlása A légzôgyakorlatok során a test kontrollálása, a feszítés, lazítás szabályozásának gyakorlási lehetôsége

A nagymozgások (mozgáskoordinációs képességek, téri tájékozódás nagymozgással) fejlesztése

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

88

Téma­5. széljárás

A tevékenység célja

a lEvEgô mozgása

A szociális képességek fejlesztése az együttmûködô-képesség alakításával Az értelmi képességek fejlesztése következtetésekkel, az önálló ítéletalkotással, mennyiségi és téri viszonyításokkal, összehasonlításokkal, azonosításokkal A verbális képességek fejlesztése verbális kommunikációval, szókincsbôvítéssel A testi képességek fejlesztése a finommozgásokkal A szabályok betartása játék közben A levegô mozgásának többféle érzékeltetése, megtapasztalása. A szél keletkezésének megismerése megfigyelésekkel Téri irányok meghatározása önálló ítéletalkotással a körülöttünk lévô dolgokhoz (fa, bokor, babaház, mászóka) viszonyítva. (A gondolatok megfogalmazása Új fogalom (uralkodó széljárás) Finommozgások végzése hajtogatásokkal, fújásokkal (A kiscsoportban szerzett tapasztalatokon kívül.) Télen több félbevágott nyers burgonyába hurkapálcát szúrunk, azokra papírkígyókat erôsítünk. Egy részüket a fûtôtestre, néhányukat pedig a fûtôtesttôl távolabbi helyre helyezzük. Több napon át ott maradhatnak, figyelhetjük a forgásukat. (Éjszakára ne hagyjuk a fûtôtesten!) Szélzsákokat, szélkakasokat helyezünk el az óvoda udvarán, fák közelében és nyitottabb helyeken. Adott idôszakban naponta feljegyezzük a gyerekek által jól érthetô, egyszerû ábrán milyen irányból fújt a szél (uralkodó széljárás). Melyik helyen tapasztaltunk nagyobb mozgást azonos idôben? (A sok fa gyengíti a szél mozgását.) Szélzsákok, szélkakas, pingponglabdák, szívószálak, tetôvel ellátott dobozok csoportos és egyéni csoportos és egyéni

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák

89

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE Felidézzük a szélmozgásról szerzett korábbi tapasztalatainkat. ,,Csináljunk" szelet mi is. Hajtogassunk legyezôket, legyezzük magunkat. Mit tudott ez az enyhe szellô megmozgatni? Erôsebb szelet is tudunk létrehozni. Játsszunk pingpongmeccset. Egy-egy kemény kartonból készült doboztetô (lehet cipôsdoboz teteje) egyik végébe parafadugót ragasztunk, erre egy-egy labdát helyezünk. Mindegyikhez egy gyermek áll, és szívószállal fújja a pingponglabdát. Aki erôsebben fújja, annak ér át gyorsabban a labdája a doboz másik végébe. Matematikai tartalmú tapasztalatok A hajtogatópapír sík- és a pingponglabda térformájának megállapítása. Mindkét formához hasonlót keresünk a környezetünkben, megnevezzük ôket. Sorszámnevek gyakorlása. ,,Ki lett az elsô a labda fújásában?" (Kisebb, nagyobb szélmozgás, lassúbb, gyorsabb labdamozgás.)

Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint Segítségnyújtás a ,,szélcsinálás" megtapasztalásához való eszközkészítésben Nagyobb tér biztosítása a fújáshoz. Tapasztalás, tevékenykedés Formakeresés, formaazonosítás segítséggel, ugyanolyan keresése II. szint Az önálló tevékenykedés segítése, koordinációs, szabályozási gyakorló lehetôség, tapasztalatszerzés A formaazonosítás gyakorlási lehetôségei III. szint Buzdítás, különbözô ,,szélgyártó" eszközök kitalálására. Engedjünk szabad teret a tapasztalásnak és a kreativitásnak Gyakorlási lehetôségek a formaazonosításra, az alakállandósság megtapasztalására A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek, számfogalom, téri viszonyok; pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, figyelem, emlékezet) és az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció, téri irányok érzékelése) fejlesztése.

Matematikai tartalmú tapasztalatok A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek, számfogalom, téri viszonyok; pszichikus funkciók mûködése: figyelem) és az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció, téri irányok érzékelése) fejlesztése. A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek, számfogalom, téri viszonyok; pszichikus funkciók mûködése: figyelem) és az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció, téri irányok érzékelése) fejlesztése.

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Szociális Az együtt tevékenykedés során a kivárás, az egymásra figyelés segítése A társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködôképesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás), az érdeklôdés, a motiváltság és az akarati tényezôk fejlesztése Az együtt tevékenykedés során az egymásra figyelés, a segítségadás lehetôségeinek segítése A társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködôképesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás), az érdeklôdés, a motiváltság és az akarati tényezôk fejlesztése A tevékenykedés során a kommunikálás kérdésekkel való segítése. Olyan kérdések feltevése, melyekre a gyermek egész mondattal válaszolhat A nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd, nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése A légzôgyakorlatok során a testtudat kontrollálásának gyakorlása A nagymozgások (mozgáskoordinációs képességek, téri tájékozódás nagymozgással) fejlesztése

90

A másikra figyelés, a segítés belsôvé válásának segítése A társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködôképesség, erkölcsi megítélô-képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás), az érdeklôdés, a motiváltság és az akarati tényezôk fejlesztése

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Párbeszédek kezdeményezése a tevékenység során, a mondatalkotás segítése A nyelvhasználat (összefüggô beszéd, nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése.

Biztosítsunk lehetôséget a tevékenykedés során az önálló elképzelések elmondására A nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd, nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése

Testi

A légzôgyakorlatok során a testélmény kontrollálásának megtapasztalása A nagymozgások (mozgáskoordinációs képességek, téri tájékozódás nagymozgással) fejlesztése

A légzôgyakorlatok során a test kontrollálása. A feszítés és a lazítás szabályozásának gyakorlási lehetôsége A nagymozgások (mozgáskoordinációs képességek, téri tájékozódás nagymozgással) fejlesztése

91

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE

Téma­6. szélszalag ii.

A tevékenység célja

a lEvEgô mozgása minT EnErgiaforrás

A szociális képességek fejlesztése a baleset-megelôzési szabályokkal és az együttmûködô-képesség alakításával Fenntarthatóságra nevelés az energiatakarékossággal Az értelmi képességek fejlesztése a fogalomismeret elmélyítésével, összehasonlításokkal (mennyiségi, térbeli kiterjedések), következtetésekkel és a számfogalom erôsítésével A verbális képességek fejlesztése a beszéd tisztaságával, a nyelvi kifejezôkészséggel A testi képességek fejlesztése a nagymozgásokkal Erôsítjük azt a szabályt, hogy a gépeket csak felnôttek kezelhetik (nem érünk hozzájuk) és vizes kézzel felnôtt sem nyúlhat hozzájuk. A ventilátort csak addig üzemeltetjük, amíg szükséges Gyûjtôfogalom elmélyítése (háztartási gép) Párbeszédek fejlesztése, szókincsbôvítés. Tetszés szerinti halmazokat képzünk csoportosan, majd egyénileg A számosság megállapítása mérésekkel, összehasonlításokkal Térbeli kiterjedésekre megállapításokat teszünk. Sort alkotunk A bôr érzékenyítése a ventilátor által keltett levegôvel Az otthoni és az óvodai tapasztalatok verbális kifejezése Utánozzuk a ventilátor lapátjának mozgását lassú és gyors karkörzéssel (A kiscsoportban szerzett tapasztalatokon kívül.) A szülôk segítségével a gyermekek otthon ismerkedjenek egyszerû háztartási gépekkel, amelyek levegôt szívnak, fújnak Ventilátor, krepp-papír csíkok, hurkapálca, ragasztó csoportos csoportos és egyéni

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Vázlat

92

Beszélgetünk arról, hogy a gyerekek milyen, a lakásban, otthon található háztartási gépeket ismernek. Melyik miben segíti az emberek munkáját? Meleg idôben többféle módon hûsítjük magunkat. Felidézzük azt, amikor a legyezôvel szellôt idéztünk elô. Nagy melegben nagyobb levegômozgás segít bennünket a hûsölésben. A papírszalagokból mindenki tetszése szerint hatot választhat. Különbözô összehasonlításokat végzünk velük, majd ragasztó segítségével mindenki a hurkapálcájára erôsíti ôket. Bekapcsolunk egy ventilátort, a szélszalaggal megfigyeljük (különbözô fokozatban) a szellô, a szél erôsségét, közelebb, távolabb. Hol érezzük kellemesebbnek? Megbeszéljük, milyen veszélyt jelent, ha közel hajolunk a géphez. (Az erôs légmozgástól megfájdulhat a fejünk, a fülünk.) Utánozzuk a lapát forgását karkörzéssel, lassabban, gyorsabban. A szélszalagokat kivisszük az udvarra, tovább játszunk velük tetszés szerinti helyen (pl. homokvár, babaház díszítése). Matematikai tartalmú tapasztalatok Papírcsíkokból szabadon választott szempontok szerint halmazok képzése, összehasonlítással mennyiségi megállapítások. A számlálás gyakorlása, a számfogalom erôsítése A kiválasztott hat szalag sorba rendezése hosszúság szerint, a legrövidebbtôl a leghosszabbig A szélszalag kisebb, nagyobb mozgása és a távolabb, közelebb közötti összefüggés megállapítása

93

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint Szél által elôidézett mozgás megfigyelése II. szint Szél által okozott mozgás megfigyeltetése különbözô erôsségû fújás mellett III. szint Szél által okozott mozgás megfigyeltetése különbözô erôsségû fújás mellett. Az okokozati összefüggések megbeszélése Kisebb, nagyobb elemek sorba rendezése méret szerint A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek; pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, figyelem, problémamegoldó képesség, érdeklôdés) és az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció) fejlesztése Az együtt tevékenykedés során nyújtott segítség öröme, ennek tudatosítása A társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködôképesség), az érdeklôdés, a motiváltság és az akarati tényezôk fejlesztése

Matematikai tartalmú tapasztalatok A ,,kicsi" és a ,,nagy" megkülönböztetése nagyobb méretkülönbség mellett A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek; pszichikus funkciók mûködése: figyelem, érdeklôdés) és az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció) fejlesztése A kisebb, nagyobb összehasonlítása, tulajdonságok megbeszélése A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek; pszichikus funkciók mûködése: figyelem, érdeklôdés) és az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció) fejlesztése

Szociális

Az együtt tevékenykedés örömének megélésével a társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködôképesség, érintkezési szokások, alkalmazkodás) fejlesztése

Az együtt tevékenykedés örömének megélésével, tudatosításával a társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködôképesség, érintkezési szokások, alkalmazkodás), az érdeklôdés, a motiváltság és az akarati tényezôk fejlesztése

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Kommunikációs (verbális, nonverbális) Párbeszédek során az új fogalmak megvilágítása, használata A nyelvhasználat (nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése A fogalmak használata a beszélgetések során A folyamatos, összefüggô beszéd ösztönzése kérdésekkel. A nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd, nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése Malomkörzés, karkörzés különbözô tempóban is A beszélgetés során a saját vélemény megfogalmazására ösztönzés, kérdésekkel való segítés A nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd, nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése Malomkörzés, karkörzések irányított tempóváltással

94

Testi

Ellentétes irányú karlendítések

A nagymozgások (mozgáskoordinációs képességek) fejlesztése

95

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE

Téma­7. fészEK

A tevékenység célja

lEvEgôbEn KözlEKEDô élôlényEK (maDaraK, lEpKéK, rEpülô rovaroK)

A szociális képességek fejlesztése, a természetvédelem megalapozása a természethez való pozitív érzelmi viszony erôsítésével. Az együttmûködô-képesség alakítása Az értelmi képességek fejlesztése problémamegoldásokkal, mennyiségi megállapításokkal, az emlékezet és a megfigyelôképesség alakításával A verbális képességek fejlesztése az összefüggô beszéddel, párbeszéddel, szövegértéssel A testi képességek fejlesztése a nagy- és a finommozgásokkal Tapasztalatszerzés a környezetünkben található madarakról, gondoskodás téli etetésükrôl, a többi évszakban itatásukról. Fészkelôhelyek bôvítése Összehasonlítással több-kevesebb, kisebb-nagyobb megállapítások, meghatározások A tapasztalatok verbális megjelenítése Új fogalmak: fészkelôhely, fészekhagyó, fészekodú, madárvédelem, élôhely ,,Röpködés" a fészek körül, a fiókák etetése (A kiscsoportban szerzett tapasztalatokon kívül) Tél elején madáretetôket helyezünk ki, és folyamatosan feltöltjük azokat. Nyáron madáritatóról gondoskodunk. Beszélünk arról, mit jelent a madárvédelem (etetés, itatás, fészkelôhelyek védelme, élôhely védelme, ezzel összefüggésben a fák védelme). Tél vége felé fészekodúk kihelyezése az óvoda kertjébe, meglévôk leszedése, kitisztítása, visszahelyezése Beszélgetés arról, hogy vannak olyan madarak, amelyek mindig ugyanabban a fészekben nevelik a fiókáikat (például a költözô madarak közül a fecskék), vannak fészekhagyók, amelyek minden évben máshol költenek. Fészkeket kutatunk a röpdében, fákon, az óvoda kertjében, valamint séták, kirándulások alkalmával Meghallgatjuk, gyönyörködünk a tavaszi madárcsicsergésben, beszélgetünk a költözô madarakról. Az óvoda kertjében és környékén, valamint a kirándulásokon madarak megfigyelése. Csipesszel madártollak gyûjtése, majd fertôtlenítése Látcsövek, nagyítók, csipeszek, gyûjtôzacskók, fertôtlenített madártollak, madáreleségek kis tálkákban (tisztított napraforgómag, tökmag, mogyoró, dióbél) mindegyikbôl több, kis kanalak egy tálcán, különbözô (anyagú) tárgyak: gyapjú, kispárna, pamutanyag, valamint a csoportszobából összehordott különbözô játékok, egy nagy takaró csoportos és mikrocsoportos csoportos, páros és egyéni

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök

Szervezeti keretek Munkaformák

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Vázlat

96

A gyûjtött madártollakat nagyítóval megvizsgáljuk, összehasonlítjuk. Beszélgetünk arról, hogy a madarak többsége ilyen pihe-puha anyagból építi a fészkét, hogy a fiókáit jobban melegítse. Megbeszéljük, hogy ha megzavarjuk a madarakat a fészekrakásban vagy fiókáik etetésében, elhagyják a fészküket, ezért a fészkelôhely közelében a hangoskodást kerüljük. Fészekhez sohasem nyúlunk. Azért sem, mert betegséget is kaphatunk. Felidézzük, mivel etettük télen a madarakat. Megnézzük és megnevezzük, milyen eleség van a kis tálkákban, összehasonlítjuk azokat. Ez lesz a játékban a madáreleség. Elhelyezzük a tálkákat a tér különbözô részein, a tálcát a kis kanalakkal a tér közepén. A letakart különféle anyagok közül tapintással kiválogatjuk a pihe-puha anyagokat, azokból fészkeket építünk. Most mi leszünk a kis madarak, eljátsszuk, hogy a madárszülôk etetik a fiókáikat. A gyermekek szabadon választanak párt maguknak, megbeszélik, ki lesz a madárszülô és ki lesz a fióka, és azt, hogy a fióka mit szeretne enni. Megbeszéljük a játék menetét: A fiókák szabadon választják meg a fészküket, egy fészekbe csak egy fióka ülhet. A kezüket nem használhatják, csipogva várják a mamát vagy a papát, és ha a fészekhez érnek a szülôk, kitátják a ,,csôrüket". A madárszülôk röpködnek, megbeszélt jelre keresnek olyan eleséget, amit a fiókáik kértek, majd egy kis kanalat is magukhoz vesznek, megkeresik a fiókáikat, és megetetik ôket (a tálkákból, kis mûanyag kanállal). Szerepcserével folytatódik a játék, a használt kanalakat egy edénybe tesszük. Minden szülôt játszó gyermek tiszta kanalat vesz. Matematikai tartalmú tapasztalatok Halmazképzés az azonos tartalmú kis tálakból. Összehasonlításokkal megállapítások: a különféle eleségek közül melyik a több, kevesebb, kisebb, nagyobb szemû Tájékozódás a térben, a tálkák, a fészkek elhelyezésekor, valamint azok keresésekor a játék folyamán A puha és a kemény tárgyak szétválogatása tapintással Párkereséssel páralkotás, fiókához eleség párosítása

97

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A madáreleségekkel való percepciós ismerkedés (látás, tapintás, szaglás, ízlelés), tudatosítás (Ezt eszik a madarak.) A kevesebb és a több összehason-lítása éles különb-ségek mellett A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek, pszichikus funkciók mûködése: figyelem, érdeklôdés) és az érzékszervi szféra (auditív, vizuális és taktilis percepció) fejlesztése II. szint A madarakkal és táplálékukkal való ismerkedés III. szint A madarakkal és táplálékukkal való ismerkedés. A madarakról való gondoskodás fontosságának tudatosítása A több, kevesebb, ugyanannyi megállapítása összehason-lításokkal. Soralkotás mennyiségek alapján A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek; pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség) és az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció) fejlesztése A másokról való gondoskodás igényének alakítása, a segítségnyújtás örömének tudatosítása A társas kapcsolatok (társas magatartás, erkölcsi megítélôképesség, alkalmazkodás), az érdeklôdés, a motiváltság és az akarati tényezôk fejlesztése

Matematikai tartalmú tapasztalatok A több, kevesebb, ugyanannyi megállapítása összehasonlításokkal A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek; pszichikus funkciók mûködése: figyelem) és az érzékszervi szféra (auditív, vizuális és taktilis percepció) fejlesztése

Szociális

A másokról való gondoskodás gyakorlása, az ezzel járó öröm tudatosítása A társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködôképesség), az érdeklôdés, a motiváltság és az akarati tényezôk fejlesztése

A másokról való gondoskodás igényének alakítása A társas kapcsolatok (társas magatartás, erkölcsi megítélôképesség, alkalmazkodás), az érdeklôdés, a motiváltság és az akarati tényezôk fejlesztése

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Kommunikációs (verbális, nonverbális) Párbeszédek alakítása, melyek során az óvodapedagógus kezdeményezze az új fogalmak használatát A nyelvhasználat és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése. Beszélgetések alakítása, melyek során az óvodapedagógus kérdésekkel ösztönözze az új fogalmak használatát A nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd, nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése

98

Lehetôségek teremtése a szabad önkifejezésre, véleményalkotásra Az óvodapedagógus kérdésekkel ösztönözze a folyamatos, összefüggô mondatok használatát A nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd, nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése. A madarak mozgásának utánzása, röpdösésüket utánzó karmozdulatok a jobb és a bal oldal megkülönböztetésének segítésével A nagymozgások mozgáskoordinációs képességek, téri tájékozódás nagymozgással) fejlesztése

Testi

A madarak mozgásának utánzása, a karokkal repdesô mozdulatok A nagymozgások mozgáskoordinációs képességek) fejlesztése

A madarak mozgásának utánzása, röpdösésüket utánzó különbözô körzô mozdulatok A nagymozgások/ (mozgáskoordinációs képességek) fejlesztése

99

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE

Téma­8. a lEvEgô és a Tûz ii.

A tevékenység célja

a lEvEgô és a Tûz KapcsolaTa

A szociális képességek fejlesztése a közösségi szokások és a baleset-megelôzési szokások alakításával, a környezetvédelmi nevelés megalapozásával Az értelmi képességek fejlesztése az emlékezet fejlesztésével, összehasonlításokkal, megkülönböztetésekkel, következtetésekkel A verbális képességek fejlesztése az összefüggô, folyamatos beszéd megjelenésével A testi képességek fejlesztése a nagymozgásokkal, térbejárással Betartjuk a gyertyagyújtás és a tûzrakás kiscsoportban már megismert szabályait. A levegô szennyezésének megállapítása a tûzrakás alkalmával. Egymáshoz való alkalmazkodás a köralakításnál, a játéknál. Tapasztalatszerzés játékos formában a levegô és a tûz viszonyáról. Ok-okozati összefüggések keresése Önálló megfogalmazások, megállapítások verbális megjelenítése Új fogalmak: pernye, gallyak, szítja a tüzet, szélmanó, tûzmanó Nagymozgások a térben (A kiscsoportban szerzett tapasztalatokon kívül.) Születésnapokon gyertyát gyújtunk, akit ünnepelünk, az elfújja a gyertyát. Folyamatos megfigyelése annak, hogy merrôl jön a levegô, ami eloltja a lángot Szeles idôben próbálunk gyertyát gyújtani az udvaron, majd beszélünk arról, hogy miért nem sikerült Különbözô méretû átlátszó tûzálló edények (lehet pohár vagy tál), 2 db gyertya, faágak, vödör, víz csoportos csoportos, egyéni

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Vázlat

100

Az udvaron a tûzrakó helyünkön vékony gallyakat égetünk, amelyeknek ott marad a parazsa, majd több fát teszünk rá (annyit, amennyi elfojtja a parazsat), és fújással élesztjük a tüzet. Közben beszélgetünk arról, hogy a levegô táplálja a tüzet, a nagy levegômozgás (szél) szítja a tüzet, szétrepíti a parazsat. Megfigyeljük az égéstermékeket (füst, pernye), beszélünk a levegô szennyezésérôl. Megbeszéljük, hogy ki mit gondol, miért kapott lángra újra a tûz. A megfigyelés befejezésével gondosan eloltjuk a tüzet, hogy egy pici parázs se maradjon Különbözô méretû átlátszó tûzálló edényt borítunk két égô gyertyára. Megfigyeljük, mi történik, melyik edény alatt alszik el a gyertya hamarabb. Ezt még kétszer-háromszor megismételjük. Ok-okozati összefüggéseket keresünk ,,Most elvarázsollak benneteket! A fiúk a ,,tûzmanók", a lányok a ,,szélmanók". A szélmanók kört alkotnak, a tûzmanók piros szalagot vesznek a kezükbe és leguggolnak a kör közepén. A szélmanók elengedik egymás kezét, majd elôre lépve, nyújtott karral fújják, ébresztgetik a tûzmanókat, akik a guggolásból lassan felállnak és a piros szalaggal körbe-körbe szaladgálnak. Pár másodperc után megállnak, és szerepet cserélnek. Addig játszanak a gyerekek, amíg kedvük van hozzá. Matematikai tartalmú tapasztalatok A gyertyák számosságának megállapítása. Térbeli tájékozódás (körön belül, körön kívül) Formai és nagyságbeli viszonyítások: hosszú, rövid szalag, fadarab, vékony, vastag faág. A különbözô méretû edények nagyságbeli összehasonlítása Meghatározott szempontok alapján halmazok képzése (Tûzmanók és Szélmanók halmaza)

101

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A madarak néhány jellemzôjének észrevetetése segítéssel II. szint Beszélgetés a madarak néhány jellemzôjérôl III. szint Beszélgetés, néhány különlegesebb információ elmesélése a madarakról, ezek ismeretekbe való beépítése A téri viszonyok megnevezése (közel, távol) A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret logikai mûveletek, téri viszonyok; pszichikus funkciók mûködése: figyelem) és az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció) fejlesztése Társas együttlét, játék közbeni együttmûködés igényének alakítása A társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, erkölcsi megítélôképesség) fejlesztése A madarakról szóló beszélgetések alakítása (A fogalomhasználat a mondatalkotás része legyen.) Ösztönzô kérdésekkel segítsünk. A fogalomismeret bôvítése A nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd, nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése

Matematikai tartalmú tapasztalatok A figyelem ráirányítása a közeli és a távolabbi dolgokra, rávezetés a különbségre A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, téri viszonyok; pszichikus funkciók mûködése: érdeklôdés) és az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció) fejlesztése Szociális Társas együttlét, játék közbeni együttmûködések segítése A társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködôképesség) fejlesztése A madarakról szóló párbeszédek alakítása a fogalmi ismeretek beépítése A nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd, beszédtisztaság, nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése Közeli, távoli dolgok megfigyelése, összehasonlítása A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, téri viszonyok; pszichikus funkciók mûködése: érdeklôdés) és az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció) fejlesztése

Társas együttlét, játék közbeni együttmûködés, a másik segítésének gyakorlása A társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködôképesség) fejlesztése A madarakról szóló beszélgetések alakítása, a fogalmi ismeretek beépítése A nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd, beszédtisztaság, nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Testi A nagymozgások mozgáskoordinációs képességek) fejlesztése A nagymozgások (mozgáskoordinációs képességek) fejlesztése

102

A nagymozgások mozgáskoordinációs képességek, téri tájékozódás nagymozgással) fejlesztése Madarak mozgásának utánzása, röpdösésüket utánzó karmozdulatok a jobb és a bal oldal megkülönböztetésének segítésével

Matematikai tartalmú tapasztalatok Madarak mozgásának utánzása, a karokkal repdesô mozdulatok Madarak mozgásának utánzása, röpdösésüket utánzó különbözô körzômozdulatok

103

VIzuáLIS NEVELÉS

vizUális nEvElés Téma­1. ,,óriás bUboréKfújó" légbUboréK barKácsolás DróTból

A tevékenység célja A technika- és az anyagismeret bôvítése újfajta eszközzel A gondolkodási mûveletek gyakorlása a tevékenység közben a tervezéstôl a megvalósításig A finommotoros képességek és a tapintásos észlelés fejlesztése A drót hajlítgatása közben a szerkesztô-összerakó munka gyakorlása Az ujjpercek finomodása az új technikával Beszélgetés a levegôrôl, fontosságáról, a buborékfújás technikájáról Ismerkedés a dróttal Játékos légzôgyakorlatok Könnyen hajlítható vékony fém- vagy rézdrót, parafadugó, szappanos víz tálkában mikrocsoportos és egyéni Egyénre tervezett Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy miért a levegô az élet egyik lételeme, miért fontos a szellôztetés, melyek légzôszerveink részei. Játsszunk velük különbözô játékos légzôgyakorlatokat. Készítsenek maguknak saját buborékfújót, amit az udvaron ki is próbálhatnak. Legalább 40 cm-es drótnak az egyik végére szúrjunk dugót, hogy elkerüljük a balesetet. Ez lesz az alja. Hagyjunk ki egy kis ,,szárrészt", ahol majd foghatjuk, és a tetejét szabadon hajtogatva alakítsuk ki a fújó részt, ami mindig zárt legyen (lehet nyolcas formájú vagy csigavonalas stb.). Máris márthatjuk a szappanos vízbe, és fújás után gyönyörködhetünk a látványban.

A tevékenység feladata Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

104

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A körforma létrehozásának segítése, az alak tudatosítása, ugyanolyan formák keresése A gondolkodási mûveletek (logikai mûveletek: összehasonlítás, megkülönböztetés), a pszichikus funkciók mûködése (feladattartás, figyelem, érdeklôdés) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés) fejlesztése II. szint A körforma alakítása során az alaki és a formai tulajdonságok megbeszélése. A gondolkodási mûveletek (differenciálás, ítéletalkotás), a pszichikus funkciók mûködése (koncentráció, figyelem, érdeklôdés) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés) fejlesztése III. szint A körformából kiindulva különbözô alakzatok létrehozásával azok megnevezése, tulajdonságaik megbeszélése. A gondolkodási mûveletek (logikai mûveletek: differenciálás, analízis, szintézis, konkretizálás, általánosítás), a pszichikus funkciók mûködése (figyelem, problémamegoldó képesség, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés, keresztcsatornák mûködése) fejlesztése Az együttalkotás során segítségnyújtás a másik gyermek szabad tevékenykedésének, elképzeléseinek figyelembe vételével A társas kapcsolatok (együttmûködôképesség, erkölcsi megítélô-képesség, alkalmazkodás) és az akarati tényezôk fejlesztése

Szociális

Az együttmûködéssel, a segítségkéréssel és a segítség elfogadásának megtapasztalásával a társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, udvariasság) fejlesztése

Az együttalkotás során keletkezô segítô helyzetek megtapasztalásával, az alkalmazkodás gyakorlásával a társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, alkalmazkodás) fejlesztése.

105

VIzuáLIS NEVELÉS Az együttmûködés során a nyelvhelyesség és a beszédértés fejlesztése az udvarias viselkedés és a társas érintkezés szófordulatainak gyakorlásával, az új fogalmak jelentéstartalmának megvilágításával A cselekvés, az együttmûködés során az udvarias viselkedés, a társas érintkezés szófordulatainak használata és az új fogalmak jelentéstartalmának megerôsítése, biztos használatuk gyakorlásának lehetôsége A nyelvhelyesség, a beszédértés és a nyelvi kifejezôkészség fejlesztése A finommotoros mozgások (ábrázolás, barkácsolás) fejlesztése a formaalakítás során Az összefüggô, folyamatos beszéd, a nyelvhelyesség és a nyelvi kifejezôkészség fejlesztése az együttmûködés során az összefüggô, folyamatos mondatokkal való kommunikálás megerôsítésével és a témához kapcsolódó fogalmak biztos használatának kialakításával A finommotoros mozgások (ábrázolás, barkácsolás) fejlesztése a formaalakítás során a forma finomabb mozdulatokkal való alakításával

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Testi

A finommotoros mozgások (ábrázolás, barkácsolás) fejlesztése a formaalakítás segítése mellett az önálló alakító mozdulatok megerôsítésével

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

106

Téma­2. fény és árnyéK

A tevékenység célja

,,véDEKEzés a mElEg EllEn" csáKó HajTogaTása és DíszíTésE KrUmpliDúccal

A gyerekek szerezzenek ismereteket az idôjárás és az öltözködés összefüggéseirôl A téma során alkalmazott technikák vegyítése A finommotoros képességek fejlesztése Ízlésformálás, térbeli eszköz létrehozása Tapasztalják meg a napsütés és a meleg levegô hatásait Gyakorolják az ujjak finommozgását a hajtogatás és a nyomdahasználat során Az alkotás és a díszítés örömének átélése a munka közben Beszélgetés arról, hogy a meleg levegô milyen hatással van az emberre, és hogyan védekezhet ellene A hajtogatás technikájának gyakorlása A krumplinyomda használatának elsajátítása Nagyobb méretû, könnyen hajtogatható papírok, az óvodapedagógus által elôre elkészített többféle mintájú krumplidúc, ecsetek, festékek, vizes tálkák, terítô mikrocsoportos mikrocsoportos és egyéni Idézzük fel, hogy egy meleg napon az udvari játék mennyivel kellemesebb az árnyékban. Beszélgessünk arról, hogyan tudnánk még védekezni a meleg, a hôség ellen (krémek, kalapok, folyadék). Készítsünk magunknak egy könnyû nyári fejfedôt, melyet ízlésünkre bízva díszíthetünk, és az udvari játék során ki is próbálhatjuk.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök

Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A hajtogatás segítésével, a mûveletek pontos mutatásával, a cselekvés kivárásával, a próbálkozás segítése melletti segítségnyújtással a kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: feladattartás, figyelem) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés) fejlesztése II. szint A hajtogatás során jelentkezô problémák megoldására való rávezetéssel, az önálló munka segítésével a kognitív szféra (logikai mûveletek, pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés) fejlesztése III. szint Az önálló hajtogatás gyakorlásával, a kész munka utáni emlékezetbôl való ismétlésekkel, a társak segítésével a kognitív szféra (logikai mûveletek, pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség, emlékezet) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés, keresztcsatornák mûködése) fejlesztése

107

VIzuáLIS NEVELÉS Az együttmûködéssel, a segítségkéréssel, a segítség elfogadásának megtapasztalásával a társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, udvariasság) fejlesztése Az együttalkotás során keletkezô segítô helyzetek megtapasztalásával, az alkalmazkodás gyakorlásával a társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, alkalmazkodás) fejlesztése Az együttalkotás során történô segítségnyújtással, a másik gyermek szabad tevékenykedésének, elképzeléseinek figyelembevételével a társas kapcsolatok (együttmûködô- képesség, erkölcsi megítélôképesség, alkalmazkodás) és az akarati tényezôk fejlesztése Az összefüggô, folyamatos beszéd, a nyelvhelyesség és a nyelvi kifejezôkészség fejlesztése az együttmûködés során az összefüggô, folyamatos mondatokkal történô kommunikálás megerôsítésével és a témához kapcsolódó fogalmak biztos használatának kialakításával

Szociális

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

A nyelvhelyesség és a beszédértés fejlesztése az együttmûködés során az udvarias viselkedéssel, a társas érintkezés szófordulatainak gyakorlásával és az új fogalmak jelentéstartalmának megvilágításával

A nyelvhelyesség, a beszédértés és a nyelvi kifejezôkészség fejlesztése az együttmûködés, a cselekvés során az udvarias viselkedéssel, a társas érintkezés szófordulatainak használatával, azok megerôsítésével, az új fogalmak jelentéstartalmának megerôsítésével, a biztos használatukhoz szükséges gyakorlati lehetôségek biztosításával A finommotoros mozgások (ábrázolás, barkácsolás) fejlesztése az önálló cselekvéssel, a mozdulatok finomításával, pontosításával

Testi

A finommotoros mozgások (ábrázolás, barkácsolás) fejlesztése a segítségnyújtás mellett az önálló mozdulatokkal, cselekvésekkel

A finommotoros mozgások (ábrázolás, barkácsolás) fejlesztése a biztos formaalakítással és a finomabb, differenciáltabb mozdulatokkal

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

108

Téma­3. ,,KiránDUlás a csaláDommal" füvEK EmléKEzET UTáni filcTollrajz sûrûjébEn

A tevékenység célja A gyerekek szerezzenek ismeretet a természetvédelemrôl és annak fontosságáról A finommozgások fejlesztése A gondolkodási mûveletek fejlesztése a tevékenység közben felidézett történetekkel A rajzi képzetek forma- és színvilágának fejlesztése Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése a természetvédelemmel kapcsolatban. (Tiszta környezetben érezzük magunkat jól. Mi mit tehetünk, vagy mit ne tegyünk, hogy a tisztaságot megôrizzük?) A rajzlap felületén való tájékozódás során finomodjon az eszközfogás technikája Élmények átélése a tevékenység elôtti és közbeni beszélgetések során Karakteres figurák létrehozásának élménye (törekedjenek az aprólékosabb kidolgozásra, próbálják megkülönböztetni a nôi és férfi figurákat) A filctollal való rajzolás gyakorlása Beszélgetés a családról, az otthoni, nyaralásos, kirándulós emlékekrôl Beszélgetés a természetvédelemrôl Rajzlap, filctollak, fényképek mikrocsoportos és egyéni mikrocsoportos és egyéni A közös családi nyaralás, kirándulás alatt készített fényképek nézegetése vagy a babaszobai szerepjáték közben motiváljuk a gyerekeket arra, hogy rajzolják le élményeiket. Biztassuk ôket, hogy munka közben is beszéljenek az élményeikrôl, meséljék el tapasztalataikat.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

109

VIzuáLIS NEVELÉS

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint Az élmény felidézésének segítése kérdésekkel. Az élmények rákérdezése után segítô ötletadás az elhangzottakból A kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: feladattartás, figyelem, érdeklôdés, emlékezet) és az érzékszervi szféra (vizuális percepció, koordinációs mûködés) fejlesztése II. szint Az élmény felidézésével a gondolatindító, belsô vizuális kép kivetítésének motiválása A kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, érdeklôdés, emlékezet, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális percepció, koordinációs mûködés) fejlesztése III. szint Az élmény felidézésével gondolatindító beszélgetés. A természet szépségeinek, részleteinek felidézésével motiválás a belsô vizuális kép bôvítésére, részletgazdaggá tételére, papírra vetítésére A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek, pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség, érdeklôdés, emlékezet, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális percepció, koordinációs mûködés, keresztcsatornák mûködése) fejlesztése

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Szociális A társas kapcsolatok (alkalmazkodás) és az akarati tényezôk fejlesztése a kivárás segítésével, egymás türelmes végighallgatásának támogatásával A többi gyermek által meséltek iránti érdeklôdés felkeltésével a társas kapcsolatok (közösségi szokások, együttmûködôképesség, érintkezési szokások) és az érdeklôdés, a motiváltság fejlesztése

110

Szociális érzékenyítés, a másik gyermek örömének átélésére alkalmassá tétel az élmények elmesélésével A társas kapcsolatok (közösségi szokások, együtmûködôképesség, erékölcsi megítélô-képesség, érintkezési szokások) és az érdeklôdés, a motiváltság fejlesztése Az élmények mesélésének motiválása néhány elôre feltett ösztönzô, emlékeztetô kérdéssel. Kérdések alkalmazása, ha azok segítik az összefüggô beszéddel történô válaszadást. A nyelvhasználat (nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése A finommotoros mozgások (ábrázoló tevékenység) fejlesztése ötletek adásával a belsô vizuális kép kivetítése során. A képi gazdagításra ösztönzése kérdésekkel

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Az élmények mesélésének türelmes kivárása, az érzelmi töltöttség segítô kérdésekkel való levezetése A nyelvhasználat (nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése

Az élmény elmesélésének lehetôsége, érzelmi túltelítôdés, kifejezési nehézség esetén segítés kérdésekkel A nyelvhasználat (nyelvhelyessség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése

Testi

A szétesô formák összerakásának, a téri rendezésnek a segítése ötletadással A finommotoros mozgások (ábrázoló tevékenység) fejlesztése

A téri rendezés segítése ötletadással A finommotoros mozgások (ábrázoló tevékenység) fejlesztése

111

VIzuáLIS NEVELÉS

Téma­4. ,,ErDôK KincsE" agyaglEnyomaT szErEsséTEK KészíTésE TErményEKrôl a fáT!

A tevékenység célja Az agyagozás technikájának és térbeli, plasztikai alakzat létrehozásának gyakorlása A tapintásos észlelés és a térérzékelés fejlesztése A kompozíciókészség fejlesztése A már ismert gyurmázási technikákat alkalmazva (gömbölyítés, lapítás) hozzunk létre olyan kisplasztikai alakzatokat, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy lenyomatokat készítsünk rájuk Az agyag felületén való tájékozódás gyakorlása A díszítés örömének átélése a tapintáson keresztül Az agyagozás technikájának gyakorlása Természetjárás során termések, termények közös gyûjtése Beszélgetés az erdôk, a fák, a növények szerepérôl Agyag, damil vagy kés (óvodapedagógusi használatra), víz, tálka, nejlonterítô, sodrófa, különbözô termések, termények (pl. toboz, makk, gesztenye külsô burkával együtt, mogyoró, gubók, érdekes ágak, kéreg, dió, mandula stb.) csoportos mikrocsoportos Az élôsarok rendezgetése közben idézzük fel a gyerekekkel a közös természetjárás élményeit. Beszélgessünk arról, milyen fontos a természetvédelem, és hogy miért is fontosak életünkben a fák, az erdôk. Figyeljük meg, hogy egy-egy közösen gyûjtött ,,kincsnek" milyen érdekes a felszíne. Próbálják meg csukott szemmel is azonosítani, majd motiváljuk a gyerekeket, hogy készítsenek róluk agyaglenyomatot.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök

Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

112

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint Termések agyagba nyomása, a ,,nyomhagyó" tevékenység örömének megélésével további agyagmunkákra ösztönzés A kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: figyelem, érdeklôdés, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés) fejlesztése II. szint Termések különbözô erôvel való benyomása az agyagba, a minták összehasonlítása A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: logikai mûveletek, pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés) fejlesztése III. szint Termések lenyomatával díszítômunka, vizuális ritmusokkal sor- és szegélydíszítés A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: logikai mûveletek; pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség, érdeklôdés) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés, keresztcsatornák mûködése, téri irányok érzékelése) fejlesztése Az együtt tevékenykedés során a többi gyermek segítése, ehhez a belsô indíttatás kialakítása pozitív megerôsítéssel A társas kapcsolatok (közösségi szokások, együttmûködôképesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás) és az érdeklôdés, a motiváltság fejlesztése

Szociális

Az együtt tevékenykedés örömének tudatosításával a társas kapcsolatok (közösségi szokások, együttmûködôképesség, érintkezési szokások, alkalmazkodás), az érdeklôdés és a motiváltság fejlesztése

Az együtt tevékenykedés igényének motiválása a cselekvés felajánlásával. A társas kapcsolatok (közösségi szokások, együttmûködôképesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás) és az érdeklôdés, a motiváltság fejlesztése

113

VIzuáLIS NEVELÉS A kommunikáció ösztönzésével a nyelvhasználat (nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése az együtt tevékenykedés során Az együtt tevékenykedés során párbeszédek alakítása az alkotásra vonatkozó kérdésekkel. A témát érintô fogalmak használata, azok megvilágítása, használatuk ösztönzése kérdésekkel A nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd, nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése A tevékenykedés során az anyag különbözô erôsségû nyomásával a kézizmok feszítô és lazító munkájának szabályozó gyakorlása és a finommotoros mozgások (ábrázoló tevékenység) fejlesztése Kérdéseinkkel segítsük a gyermekeket, hogy az együtt tevékenykedés során fogalmazzák meg alkotási elképzeléseiket; illetve használják a témát érintô fogalmakat A nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd, nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése A tevékenykedés során a célirányos alkotáshoz szükséges feszítô és lazító izmok szabályozásának gyakorlásával, finomabb, differenciáltabb munkák készítésével a koordináció és a finommotoros mozgások (ábrázoló tevékenység) fejlesztése

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Testi

A tevékenykedés során a kézizmok erôsítése az anyag nyomkodásával, a finomabb, koordináltabb ujjmozgások segítése és a finommotoros mozgások (ábrázoló tevékenység) fejlesztése

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

114

Téma­5. széljárás

A tevékenység célja

,,jármûvEK a lEvEgôbEn" ábrázolás KréTával és fEsTéKKEl

Légi jármûvek megfigyeltetése a gyerekekkel közvetlen (megfigyelés) és közvetett (szemléltetés) módon A gondolkodási mûveletek gyakorlása azonosságok és különbözôségek megállapításával Az érzékelés fejlesztése a téma feldolgozása során Az anyagismereti tapasztalatok szerzése Az alkalmazott technikák vegyítése, a színképzetek gazdagítása Tudjanak megnevezni és összehasonlítani légi jármûveket és tulajdonságaikat. Az önkifejezés szabadságán keresztül egyedi szín- és formabeli kombinációk létrehozásának gyakorlása Érzékeljék, tapasztalják meg, hogy a zsírkréta taszítja a híg festéket, így mindkét anyag megôrzi kedvezô tulajdonságait. Képek nézegetése és beszélgetés légi jármûvekrôl (helikopter, repülô, léghajó, vitorlázó repülô, rakéta, ûrhajó) Ha módunkban áll, látogatás a Közlekedési Múzeumba A biztonságos eszközhasználat és a technikai tudás gyakorlása Rajzlap, zsírkréta, festék, ecset, vizes tálkák, terítô csoportos mikrocsoportos és egyéni Jármûveket ábrázoló kártyákkal végzett játék vagy képek nézegetése közben élmények felidézésével (esetleg repülôs szerepjátékból) motiváljuk a gyerekeket arra, hogy készítsék el elképzelt jármûveiket. Zsírkrétával készítsék el a gyerekek témájuk részletgazdag elemeit, de a szokottnál erôsebben nyomják rá a papírra a krétát. Ha kész, fessék be a kép egész felületét híg festékkel. A zsírkréta taszítja a híg festéket, így mindkét anyag megôrzi kedvezô tulajdonságait.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

115

VIzuáLIS NEVELÉS

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A formamegjelenítés segítése az alapformák (kör, négyszög kis módosítással), illetve több formai elem összekapcsolásával. Technikai segítségnyújtás A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: logikai mûveletek; pszichikus funkciók mûködése: feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség, érdeklôdés, emlékezet) és az érzékszervi szféra (vizuális percepció, koordinációs mûködés, téri irányok érzékelése) fejlesztése Az együttalkotás örömének tudatosításával a társas kapcsolatok (közösségi szokások, együttmûködô-képesség, érintkezési szokások, alkalmazkodás) és az érdeklôdés, a motiváltság fejlesztése II. szint A képalkotás, a téri rendezés segítése motiválással, ötletadással, kérdésekkel A kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség, emlékezet, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális percepció, koordinációs mûködés, téri irányok érzékelése) fejlesztése III. szint Képalkotás a fantázia, a belsô vizuális kép megmozdításával, az élménybeszámolókra való aktív építkezéssel. A kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, problémamegoldó képesség, emlékezet, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális percepció, koordinációs mûködés, keresztcsatornák mûködése, téri irányok érzékelése) fejlesztése

Szociális

Az együttalkotás igényének motiválása az együttlét, a közös tevékenység örömének tudatosításával A társas kapcsolatok (közösségi szokások, együttmûködôképesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás) és az érdeklôdés, a motiváltság fejlesztése

Az együtt tevékenykedés során a többi gyermek segítése, ehhez a belsô indíttatás kialakítása pozitív megerôsítéssel A társas kapcsolatok (közösségi szokások, együttmûködôképesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás) és az érdeklôdés, a motiváltság fejlesztése

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Kommunikációs (verbális, nonverbális) A témára irányuló kérdésekkel párbeszédek alakítása a témához kapcsolódó fogalmak használatával A nyelvhasználat (nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése A témához kapcsolódó beszélgetések alakítása Kérdésfeltevéssel olyan helyzetek teremtése, melyekben a gyermek összefüggô mondatokban beszélhet A nyelvhasználat (nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése A képi alkotás kifejezôkészségének motiváló hatása mellett a kéz és az ujjak finomabb, differenciáltabb mozgásával

116

Ösztönözzük a gyermekeket arra, hogy fogalmazzák meg, adják elô az alkotásra vonatkozó elképzeléseiket. Elôtte néhány célzott kérdéssel motiváljuk az összefüggô mondatalkotást A nyelvhasználat (nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése A képi alkotás kifejezôkészségét támogató technika alkalmazásával, a feszítô és lazító izmok szabályozásának lehetôségével

Testi

A formaalkotás kifejezôkészségének motiváló hatása mellett a kéz és az ujjak finomabb mozgásával

a finommotoros mozgások (ábrázoló tevékenység) fejlesztése

117

VIzuáLIS NEVELÉS

Téma­6. ,,rEpülô varázsszônyEg" szélszalag ii. DíszíTômUnKa KombinálT TEcHniKával

A tevékenység célja A vizuális ritmus és a kompozíciós készség fejlesztése Az akarati tulajdonságok fejlesztése (türelem, kitartás) A finommotoros mozgások fejlesztése A téma feldolgozása során a gyerekek fantáziájának, kreativitásának fejlesztése Egyszerû, tépett papírelemekkel ritmusos sor létrehozása Az esetleg hosszabb, több részbôl álló munkafolyamat során ösztönözzük kitartásra a gyerekeket. A tépés és a hasítás munkafogásainak gyakorlása az ujjpercek finomodó mozgásával A varázsszônyeg elkészítésekor az alkotást bízzuk a gyerekek fantáziájára, kreativitására. A ragasztási mûvelet sorrendjének gyakorlása Tépegetések, ujjtorna Repülô vagy varázsszônyegrôl szóló mesék, történetek mondogatása Rajzlap, színes papír, ragasztó, terítô csoportos mikrocsoportos Kezdeményezzünk dramatizálást vagy egy ,,varázsszônyeges" szerepjátékot a gyerekek körében, illetve ha ilyen játéktéma a szabadjáték során spontán kialakulna, kapcsolódjunk be Javasoljuk nekik, hogy készítsék el álmaik varázsszônyegét. Az alkotást bízzuk fantáziájukra, kreativitásukra. Jó alkalom nyílhat a munka során arra, hogy vágyaikról, elképzeléseikrôl meséljenek a gyerekek (pl. ,,Te hova repülnél? Kit vinnél magaddal?" stb.).

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

118

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A hasított papírdarabok egymás mellé rendezésével, ragasztásával (lehetôség szerint a papír teljes befedése) a kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: feladattartás, figyelem, érdeklôdés) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés, téri irányok érzékelése) fejlesztése II. szint Tépett kis papírdarabokkal szônyegdíszítés, foltszerû fedésekkel a papír fehér színének takarása A kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség, érdeklôdés, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés, téri irányok érzékelése) fejlesztése Az együttalkotás igényének motiválása az együttlét, a közös tevékenység örömének tudatosításával III. szint Finoman tépett kis darabokkal mozaikszerû minta létrehozásával a kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség, érdeklôdés, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés, keresztcsatornák mûködése, téri irányok érzékelése) fejlesztése Az együtt tevékenykedés során a többi gyermek segítése, ehhez a belsô indíttatás kialakítása pozitív megerôsítéssel

Szociális

Az együttalkotás örömének tudatosításával.

a társas kapcsolatok (közösségi szokások, együttmûködô-képesség érintkezési szokások, alkalmazkodás) és az érdeklôdés, a motiváltság fejlesztése Kommunikációs (verbális, nonverbális) A témára irányuló kérdésekkel párbeszédek alakítása a témához kapcsolódó fogalmak használatával A témához kapcsolódó beszélgetések alakítása Kérdésfeltevéssel olyan helyzetek teremtése, melyekben a gyermek összefüggô mondatokban beszélhet Ösztönözzük a gyermekeket arra, hogy alkotási elképzeléseiket fogalmazzák meg, adják elô. Elôtte néhány célzott kérdéssel motiváljuk az összefüggô mondatalkotást.

A nyelvhasználat (nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése

119

Testi

VIzuáLIS NEVELÉS A nagyobb darabok lehasításával a mozgáskoordináció gyakorlása és a A kisebb tépésekkel az ujjak koordináltabb mozgásának és az izomtónusukat szabályozó mûködés differenciálódásának lehetôsége, a Egészen apró tépésekkel az izomtónusokat szabályozó mûködés differenciálásának gyakorlási lehetôsége. Az ujjmozgások finomabb mûködésével a

finommotoros mozgások (ábrázoló tevékenység) fejlesztése.

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

120

Téma­7. fészEK

A tevékenység célja

,,rEpülj, maDárKám!" szárnyáT mozgaTó maDár KészíTésE

A madarak megfigyelése közvetlen (megfigyelés) és közvetett (szemléltetés) módon A különbözô technikák (festés, vágás) gyakorlása és kombinálása A rész-egész viszonyának érzékeltetése A gondolkodási mûveletek gyakorlása a megfigyelt madarak jellemzôinek összehasonlítása során A gyerekek fantáziájának, emlékezetének fejlesztése a téma feldolgozása során Tudják megnevezni és összehasonlítani a madarakat és testrészeiket A síkon való tájékozódás során a színképzetek gazdagítása Szerezzenek tapasztalatot a szerkesztô-összerakó munkáról Beszélgetés madarakról, tulajdonságaikról A festés technikájának gyakorlása Az olló használatának gyakorlása vastagabb papír vagy mûszaki rajzlap, festék, ecset, tálka vízzel, terítô, olló, miltonkapocs, madarakról szóló könyvek, színes tollak mikrocsoportos mikrocsoportos és egyénre tervezett Idézzük fel az óvoda udvarán vagy sétáink során megfigyelt madarakat és jellemzôiket. Utánozzuk mozgásukat, hangjukat. Nézegessünk madarakkal kapcsolatos könyveket, játsszunk színes madártollakkal (osztályozzuk, válogassuk) Mondjunk el néhány madaras verset, majd motiváljuk a gyerekeket, hogy készítsenek egy saját madarat. Fantáziájukra, emlékezetükre bízva fessenek szabadon egy madarat de a szárnyát ne a testére, hanem mellé fessék. Száradás után kivághatják a madárkát és a szárnyakat is, majd miltonkapoccsal rögzítsék ôket egymáshoz. (Ezt óvodapedagógusi segítséggel tegyék meg.)

A tevékenység feladata Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

121

VIzuáLIS NEVELÉS

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A gyermekek egy elôre megrajzolt madarat fessenek ki, majd vágjanak ki. Segítsük az összeillesztést! A kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: feladattartás, figyelem, érdeklôdés, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés) fejlesztése II. szint A gyermekek a megfestett madárformát csak festés után vágják ki. A testet, szárnyat segítsünk összeilleszteni. A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: logikai mûveletek; pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés, téri irányok érzékelése) fejlesztése Az együttalkotás igényének motiválása az együttlét, a közös tevékenység örömének tudatosításával III. szint A festés során külön fessék le a gyermekek a madár testrészeit. Vágják ki, majd próbálkozzanak az összeillesztéssel. A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: logikai mûveletek; pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés, téri irányok érzékelése) fejlesztése Az együtt tevékenykedés során a többi gyermek segítése, ehhez a belsô indíttatás kialakítása pozitív megerôsítéssel

Szociális

Az együttalkotás örömének tudatosításával

a társas kapcsolatok (közösségi szokások, együttmûködô-képesség érintkezési szokások, alkalmazkodás) és az érdeklôdés, a motiváltság fejlesztése Kommunikációs (verbális, nonverbális) A témára irányuló kérdésekkel párbeszédek alakítása a témához kapcsolódó fogalmak használatával A témához kapcsolódó beszélgetések alakítása. Kérdésfeltevéssel olyan helyzetek teremtése, melyekben a gyermek összefüggô mondatokban beszélhet Ösztönözzük a gyermekeket arra, hogy alkotási elképzeléseiket fogalmazzák meg, adják elô. Elôtte tegyünk fel néhány célzott kérdést, mellyel motiváljuk az összefüggô mondatalkotást.

A nyelvhasználat (nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

122

Testi

A felületfestés lendületességével a kézizmok lazítása, majd a vágás során az izomtónusszabályozás gyakorlásának lehetôsége

Az ecsetkezelô ujjak finomabb koordinálásának lehetôsége a madáralak alakítása során

Az aprólékos kidolgozás lehetôségével a finomabb ujjmozgások gyakorlásának lehetôsége

a finommotoros mozgások (ábrázoló tevékenység) fejlesztése

123

VIzuáLIS NEVELÉS

Téma­8. a lEvEgô és a Tûz

A tevékenység célja

,,EgyüTT a Tûz Körül" viaszKarc KészíTésE

A természet és az ábrázolás iránti pozitív érzelmi kapcsolat elmélyítése A szín- és a formaérzékelés fejlesztése A fantázia fejlesztése a téma feldolgozása során A finommotoros képességek fejlesztése A technika- és az anyagismeret bôvítése A természeti valóság megismertetése a tûz színvilágának tudatosításával A már megismert és külön-külön alkalmazott technikai ismereteket vegyítsük, a gyerekeket kitartásra ösztönözve Szerezzenek tapasztalatot arról, hogy ennél a technikánál más típusú eszközfogásra, finommozgásra van szükség. (Kéz távolsága a viaszfolt felületétôl!) A viaszkarc elkészítésekor elképzeléseiket szabadon megvalósíthatják Beszélgetés a tûzzel, tûzrakással kapcsolatos élményekrôl A festés, zsírkrétázás, viaszkarc-készítés technikájának gyakorlása Vastagabb papír, esetleg mûszaki rajzlap, zsírkréta, tempera, ecset, vizes tálka, terítô, a karcoláshoz vékony ágdarab, szög vagy tollbetét mikrocsoportos mikrocsoportos és egyéni Idézzük fel a közös élményeinket, amikor A külsô világ tevékeny megismerése témaajánlásokon a tûzrakó helyen tüzet raktunk, és közösen figyeltük meg a tûz tulajdonságait. Ha ez nem állt módunkban, csak érdeklôdjünk a gyerekek ezzel kapcsolatos egyéb élményeirôl. Játszhatunk a csoportszobában is kirándulós, sátorozós, tûzrakós játékot, majd keltsük fel a gyerekek érdeklôdését, hogy egy érdekes technikával maguk is elkészíthetik, megeleveníthetik azt, ahogyan ôk a tüzet látják Viaszkarc készítése: Zsírkrétával (ha lehet pirossal, narancsszínnel, bordóval és ezek árnyalataival, a tûz színéhez igazodva), erôsen rányomva fedjük be a lap egész felületét, majd sûrû, sötét színû (barna, sötétkék, fekete) temperával fessük be a krétafoltot. A még nedves felületbe karcolhatjuk bele elképzeléseinket.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

124

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint Vastagabb, tompa végû eszközzel való lendületes formaalakítással a kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, emlékezet, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális percepció, koordinációs mûködés, téri irányok érzékelése) fejlesztése II. szint Finomabb végû eszközzel való lendületes formaalakítással a kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, figyelem, érdeklôdés, emlékezet, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális percepció, koordinációs mûködés, téri irányok érzékelése) fejlesztése III. szint Finomabb végû eszközzel, finom vonalakkal a tûz megjelenítése A kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, érdeklôdés, emlékezet, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális percepció, koordinációs mûködés, téri irányok érzékelése) fejlesztése Az együtt tevékenykedés során a többi gyermek segítése, ehhez a belsô indíttatás kialakítása pozitív megerôsítéssel A társas kapcsolatok (közösségi szokások, együttmûködôképesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás) és az érdeklôdés, a motiváltság fejlesztése

Szociális

Az együttalkotás örömének tudatosításával a társas kapcsolatok (közösségi szokások, együttmûködôképesség érintkezési szokások, alkalmazkodás) és az érdeklôdés, a motiváltság fejlesztése

Az együttalkotás igényének motiválása az együttlét, a közös tevékenység örömének tudatosításával a társas kapcsolatok (közösségi szokások, együttmûködôképesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás) és az érdeklôdés, a motiváltság fejlesztése

125

VIzuáLIS NEVELÉS A témára irányuló kérdésekkel párbeszédek alakítása a témához kapcsolódó fogalmak használatával A témához kapcsolódó beszélgetések alakítása Kérdésfeltevéssel olyan helyzetek teremtése melyekben a gyermek összefüggô mondatokban beszélhet Ösztönözzük a gyermekeket arra, hogy alkotási elképzeléseiket fogalmazzák meg, adják elô. Elôtte néhány célzott kérdéssel motiváljuk az összefüggô mondatalkotást

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

A nyelvhasználat (nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése Testi Lendületes kézmozgások során a kéz ellazításának gyakorlásával Lendületes kézmozgások során a kéz ellazításának gyakorlásával, közben differenciáltabb mozdulatokkal A kéz lendületességének és differenciált finommozgásának összehangolásával

a finommotoros mozgások (ábrázoló tevékenység) fejlesztése

127

IRodALoM-ANyANyELV

iroDalom-anyanyElv Téma­1. ,,szivárványszín bUboréK" légbUboréK páKoliTz isTván: szappanbUboréK (vErs)1

A tevékenység célja Az új vers bemutatása, gyakorlása A vers hangulatának (a szappanbuborék játékosságának) érzékeltetése az óvodapedagógusi és a gyermeki megformálással Az értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatásával, és az azt követô beszélgetéssel A játékosság, a hangulat fokozása a versben szereplô ikerszó (illegbilleg) segítségével A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése az élményszerû elôadásmóddal Szókincsbôvítés: vörös, indigó, tétova Beszélgetés a levegôrôl és tulajdonságairól A színek nevének gyakorlása Nyárral kapcsolatos versek, dalok mondogatása Játék az udvaron a buborékfújóval Buborékfújók (esetleg a vizuális tevékenységen barkácsolt fújó szerkezetek), tálkában szappanos víz csoportos csoportos Udvari játék során motiváljuk a gyerekeket, hogy játszanak buborékfújókkal. A tevékenységünk komplex lehet, ha felhasználjuk a vizuális témaajánláson a gyerekek által saját kezûleg készített buborékfújókat. (Lásd: Levegô tématerv, Vizuális nevelés, Légbuborékok, Óriás buborékfújó barkácsolása.) Gyönyörködjünk a látványban! Beszélgessünk a levegôrôl és annak tulajdonságairól, fontosságáról. Mutassuk be a verset.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

1

1

Szeret engem a világ 85. o. Magyar könyvklub ISBN 963 547 308 7

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

128

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint Az auditív percepció, képzelet fejlesztése az irodalmi élmény megélésével, a vers játékosságának érzékeltetésével Az irodalmi élmények közös megélése iránti érdeklôdés fenntartása a társas vershallgatással, a közös élmény örömének tudatosításával II. szint Auditív percepció, képzelet, emlékezet fejlesztése az irodalmi élmény megélésével a vers hangulatán keresztül, mondogatás közben Az irodalmi élmények közös megélése iránti érdeklôdés fenntartása, a társas magatartás fejlesztése a közös vershallgatás, versmondogatás örömének megélésével, a közös élmény tudatosításával A nyelvhasználat, a nyelvi kifejezôkészség fejlesztése a vers mondogatásával A mozgáskoordinációs képességek és az izomtónus szabályozásának fejlesztése a szappanbuborék fújásával, a ki- és belégzéssel, a buborék fújással történô terelgetésével és a légzôgyakorlatokkal III. szint Auditív percepció, képzelet, emlékezet fejlesztése az irodalmi élmény megélésével az önálló mondogatás, ismétlések mellett Az irodalmi élmények közös megélése iránti érdeklôdés fenntartása, a társas kapcsolatok fejlesztése a társas együttlét, a közös élmény, az öröm igényének alakításával A nyelvhasználat, a nyelvi kifejezôkészség fejlesztése a vers önálló elôadásával A mozgáskoordinációs képességek és az izomtónus szabályozásának fejlesztése a szappanbuborék fújásával, a buborékok terelgetésével, kísérletezésekkel (pl. Hány buborékot tud valaki fújni egy levegôvel?)

Szociális

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

A nyelvhasználat, a nyelvi kifejezôkészség fejlesztése a vers játékosságának megélésén keresztül A mozgáskoordinációs képességek fejlesztése a szappanbuborék fújásával, a ki- és belégzéssel, a légzôgyakorlatokkal

Testi

129

IRodALoM-ANyANyELV

Téma­2. fény és árnyéK

A tevékenység célja

,,mElEg lEvEgôbEn HûsíT a fagylalT" szép Ernô: az a Tölcsér (vErs)2

Az új vers bemutatása, gyakorlása A vers hangulatának érzékeltetése az óvodapedagógusi megformálással A gondolkodási mûveletek gyakorlása a vers bemutatása és az azt követô beszélgetés során Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a vers játékosságát, dinamikáját, hangulatát Beszélgetés a gyerekekkel arról, hogy a meleg levegô milyen hatással van az emberekre, és hogyan lehet ellene védekezni A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a vers bemutatása és a gyerekekkel való közös beszélgetés során Szókincsbôvítés: üdv, Éden Nyárral, meleggel kapcsolatos versek, mesék, dalok mondogatása, éneklése Beszélgetés a nyárról, a meleg levegôrôl Napfürdôzés, játék a szabadban Udvari homokozó, kartonból készített tölcsérek, homokozó vödrök csoportos csoportos Az udvaron való játék közben beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy hogyan hat a meleg levegô az emberekre. ,,Jobb-e az árnyékban, vagy kívánjuk-e a folyadékot, a hûvöset? Mit gondoltok, miért van ez így?" Keltsük fel érdeklôdésüket egy általunk készített új eszközzel, a papírtölcsérekkel, melyekkel fagylaltos játékot kezdeményezhetünk a homokozóban. Játék közben mutassuk be a verset.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint Az érdeklôdés fenntartása, a figyelem fejlesztése a vers mondogatásával II. szint A figyelem, az emlékezet fejlesztése a vers ismételgetésével, a többszöri ismétlés motiválásával Az érdeklôdés fenntartása a közös irodalmi élmény örömének megélésével, tudatosításával III. szint A figyelem, a gondolkodás fejlesztése a vers ismételgetésével, mondogatásával, a tartalmi elemek megbeszélésével A motiváltság, az akarati tényezôk fejlesztése a közös irodalmi élmény iránti igény alakításával

Szociális

Az érdeklôdés fenntartása a közös irodalmi élményben való részvétel motiválásával

1

2

Óvodai nevelés játékkal, mesével Nyár 110. o. Eötvös József kiadó

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Kommunikációs (verbális, nonverbális) Szókincsbôvítés, a beszédértés fejlesztése a vershallgatással, a versmondogatással Szókincsbôvítés, a beszédértés és a nyelvhasználat fejlesztése a vers ismételgetésével

130

Szókincsbôvítés, a beszédértés, a nyelvhasználat, a nyelvi kifejezôkészség fejlesztése a vers önálló elôadásával A mozgáskoordinációs képességek, a finommotoros mozgások fejlesztése a tölcsérhajtogatással, a papír négyzethálós hajtogatásával (ez a mûvelet már korábban megtörtént), majd a formálással

Testi

A mozgáskoordinációs képességek, a beszédhez szükséges izomzat fejlesztése a (fagylalt) nyalogató nyelvmozdulatokkal

A mozgáskoordinációs képességek és a finommotoros mozgások fejlesztése a papírból való tölcsérhajtogatással

131

IRodALoM-ANyANyELV

Téma­3. ,,nyaralás nagyapónál" füvEK móra fErEnc: HomoKországban sûrûjébEn (mEsE)3

A tevékenység célja Az új mese élményszerû bemutatása A mesében szereplô párbeszédek játékos elôadása A gondolkodási mûveletek gyakorlása a mese bemutatását követô beszélgetés során Az óvodapedagógus kifejezô elôadásmódjával érzékeltesse a mese hangulatát, képi világát A koncentráció és a képzelet fejlesztése a mese szemléletes bemutatásával Beszélgetés a nyárról, a meleg levegôrôl, családi kirándulásokról, nyaralásokról, természetjárásról. Beszélgessünk arról is, hogyan óvhatjuk meg a természetet, kiemelve a levegô szennyezettségére vonatkozó elemeket (fák ültetése, locsolás, kevesebb füst és kipufogógáz kerüljön a levegôbe) Szókincsbôvítés: Hajnalicska, ,,gunyhó", fészekalja, rikolt, hivatal, cirok, torma Nyárral kapcsolatos versek, mesék, dalok mondogatása, éneklése Otthoni fényképek begyûjtése A nyárral kapcsolatos képek, nyaralásos, családi fotók, kesztyûbábok (nagypapa, nagymama, kislány) Frontális vagy csoportos csoportos Kezdeményezzük a mesehallgatást szokásrendünknek megfelelôen ,,mesegyertyával" vagy meseszônyeggel, esetleg párnákkal, mesetarisznyával stb. Nyári élmények felidézésével vagy családi képek nézegetésével is motiválhatjuk a gyerekeket Mutassuk be a mesét Komplexitásra lehetôség: Vivaldi Négy évszak címû mûvébôl a Nyár tétel egyes részleteinek meghallgatása.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A figyelem és az emlékezet fejlesztése a játékos párbeszédekbe való bekapcsolódással II. szint A figyelem és az emlékezet fejlesztése a játékos párbeszédekbe való bekapcsolódással, a gyermekek által elôadott párbeszédekkel III. szint A figyelem és az emlékezet fejlesztése a párbeszédek önálló elôadására, új meseszituációk kitalálására és elôadásukra való motiválással

1

3

Óvodai nevelés játékkal, mesével Nyár 117. o. Eötvös József kiadó

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Szociális Az érdeklôdés fenntartása az együttes élménnyel, az ezzel járó örömérzés tudatosításával A beszédértés és a nyelvi kifejezôkészség fejlesztése a mesehallgatással Az érdeklôdés fenntartása az együttjátszás és az alkotás örömének tudatosításával Szókincsbôvítés, a beszédértés és a nyelvi kifejezôkészség fejlesztése a mesehallgatással, a párbeszédekben való aktív részvétel és az új fogalmak használatának segítésével A nagymozgások és a téri tájékozódás (nagymozgással) fejlesztése a mese párbeszédeinek játékos, mozgásos követésével

132

A motiváltság és az akarati tényezôk fejlesztése az együttjátszás, az alkotás iránti belsô igény alakításával Szókincsbôvítés, a nyelvi kifejezôkészség és az összefüggô, folyamatos beszéd fejlesztése a párbeszédek elôadásával, az önálló ötletek megvalósításával, elôadásával, az új fogalmak használatával A nagymozgások és a téri tájékozódás (nagymozgással) fejlesztése a saját ötletû párbeszédek kreatív mozgáskísérésével

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Testi

A nagymozgások és a téri tájékozódás (nagymozgással) fejlesztése a mese párbeszédeihez történô játékos mozdulatok társításával

133

IRodALoM-ANyANyELV

Téma­4. ,,Ki laKiK a DióHéjban?" szErEsséTEK csoóri sánDor: Dióbél bácsi (vErs)4 a fáT!

A tevékenység célja Az új vers bemutatása, gyermekekkel történô eljátszása Az ôsz, a fák jellegzetességeinek érzékeltetése A gondolkodási mûveletek fejlesztése a bemutatás elôtti és utáni beszélgetés során Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a vers játékosságát Az értelmi képességeket (figyelem, emlékezet, képzelet) az óvodapedagógusi szemléletes bemutatással és a gyerekekkel való közös beszélgetéssel egyaránt fejleszthetjük Beszélgetés a gyerekek fákkal, erdôvel kapcsolatos élményeirôl Szókincsbôvítés: csontkapu, cammog Termények, termések gyûjtése, rendezgetése Erdôvel, fákkal kapcsolatos versek, dalok mondogatása, éneklése Természetjárás, kirándulás során szerzett élmények felidézése Terménybábok, termések, dió, diótörô vagy kalapács (csak óvodapedagógusi használatra) csoportos mikrocsoportos Az élôsarok rendezgetése vagy terménybábok készítése (esetleg vizuális témaajánláson terménylenyomatok készítése) közben motiválhatjuk a gyerekeket. Mutassuk be a verset, és folyamatosan motiválva ôket játsszuk is el a vers szövegét a kezünkkel Komplexitásra lehetôség: Gryllus Vilmos A mi diófánk5 címû dalának meghallgatása.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint Az auditív percepció fejlesztése a vers meghallgatásával II. szint Az auditív percepció és a keresztcsatornák mûködésének fejlesztése a vers meghallgatásával, ismételgetésével, mozgásos követésével III. szint Az auditív percepció és a keresztcsatornák mûködésének fejlesztése a vers meghallgatásával, ismételgetésével, mozgásos követésével, önálló elôadásával

1

4 5

Óvodai nevelés játékkal, mesével sz 39. o. Eötvös József kiadó Gryllus Vilmos: Dalok óvodásoknak és kisiskolásoknak 2. (CD) Treff Kft. Budapest, 1998.

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Szociális A többiek megvárásával, egymás végighallgatásával a társas magatartás, az együttmûködôképesség fejlesztése az együtt tevékenykedés során A beszédértés fejlesztése a vershallgatással, a verbalitás mozgásos értelmezésével Az együtt tevékenykedés során a társas magatartás és az alkalmazkodás fejlesztése az alkalmazkodást igénylô helyzetek megoldásával. A beszédértés és a nyelvi kifejezôkészség fejlesztése a vershallgatással, a mondogatással, a mozgásos értelmezéssel A nagymozgások és a mozgáskoordinációs képességek fejlesztése a mozgásutánzással, a mozgásformák elôadásával

134

A társas magatartás és az alkalmazkodás fejlesztése az együtt tevékenykedés során jelentkezô konfliktusok önálló megoldásával, a megoldás keresésével A beszédértés és a nyelvi kifejezôkészség fejlesztése a vers ismételgetésével, önálló elôadásával A nagymozgások és a mozgáskoordinációs képességek fejlesztése kreatív, önálló mozgásformák kitalálásával, elôadásával

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Testi

A nagymozgások és a mozgáskoordinációs képességek fejlesztése a mozgásutánzással

135

IRodALoM-ANyANyELV

Téma­5. széljárás

A tevékenység célja

,,rEpülT a TálTos" a rozmarinTszál (népmEsE)6

A mese élményszerû bemutatása A mesetudat erôsítése és az értelmi képességek fejlesztése A gondolkodási mûveletek gyakorlása a mese bemutatásakor és az azt követô beszélgetés során Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatát A gyerekek kövessék végig a mese cselekményét, ismerkedjenek a mesei fordulatokkal. A figyelem, a gondolkodás és a képzelôerô fejlesztése a mese szemléletes bemutatásával Szókincsbôvítés: rozmarintszál, évôdik, örökös, zúgolódik, tûnôdnék, lapocka, könyörületes, födél, garádics Királyos mesék felidézése Beszélgetés meseelemekrôl (táltos, boszorkány stb.) Madár síkbáb, királylányos szerepjáték kellékei Frontális vagy csoportos csoportos Kezdeményezzünk szokásrendünkhöz igazodva ,,mesegyertyával", mesetarisznyával vagy meseszônyeggel, párnákkal stb. Motiválhatjuk a gyerekeket egy általunk készített aranylábú, aranytollú madár síkbábbal (,,Tudok róla egy mesét!"), de bekapcsolódhatunk egy spontán szervezôdött királylányos szerepjátékba is. Mutassuk be a mesét! Adjunk lehetôséget a mese eljátszására.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a mese hallgatásával, a mesemondó instrukcióinak mozgásos követésével A társas magatartás, az együttmûködôképesség fejlesztése az együttjátszás során az együttmûködést igénylô helyzetek megoldásával II. szint A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a mese hallgatásával, elôadásával III. szint A figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése a mese hallgatásával, elôadásával, a kreatív, saját ötletû fordulatok mesébe ültetésével A társas magatartás, az alkalmazkodás fejlesztése az együttjátszás során a másik ötletének támogatásával, segítésével

Szociális

A társas magatartás, az együttmûködés, az alkalmazkodás fejlesztése az együttjátszás során a másik ötletének kivitelezésével, az együttmûködés gyakorlásával

1

6

Óvodai nevelés játékkal, mesével Tavasz 94. o. Eötvös József kiadó

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Kommunikációs (verbális, nonverbális) Szókincsbôvítés, a beszédértés fejlesztése a mese hallgatásával, átélésével Szókincsbôvítés, a beszédértés fejlesztése az új fogalmakkal való ismerkedéssel, azok értelmezésével

136

Szókincsbôvítés, a beszédértés fejlesztése, és az összefüggô, folyamatos beszédre való törekvés a mese elôadása során az új fogalmak értô használatával A nagymozgások és a mozgáskoordináció fejlesztése a mese elôadása során a mozgásos önkifejezések motiválásával

Testi

A nagymozgások és a mozgáskoordináció fejlesztése a táltos szárnyaló mozdulatának utánzásával

A nagymozgások és a mozgáskoordináció fejlesztése a mese elôadásának mozgásos kísérésével

137

IRodALoM-ANyANyELV

Téma­6. ,,KirályKisasszonynaK szárnya szélszalag ii. nô" a papUcsszaggaTó KirályKisasszonyoK (népmEsE)7

A tevékenység célja A mese élményszerû bemutatása A mesetudat és a gondolkodási mûveletek fejlesztése A mesében szereplô párbeszédek játékos elôadása Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatát A képzelet, a fantázia fejlesztése a szemléletes bemutatással és az azt követô beszélgetéssel Szókincsbôvítés: nyáj, kanyarít, borjú, köblös kút, surran, miszlikbe szakad Királyos mesék felidézése Beszélgetés meseelemekrôl, mesében megtörténhetô dolgokról. (pl. A királylányoknak szárnyuk nô és repülnek.) Kicsi bunda, kellékek királylányos szerepjátékhoz Frontális vagy csoportos csoportos Kezdeményezzünk szokásrendünknek megfelelôen ,,mesegyertyával" vagy meseszônyeggel, mesetarisznyávalstb. Motiválhatjuk a gyerekeket egy spontán szervezôdött királylányos szerepjátékból vagy egy kis bundával, ami lehet ,,láthatatlanná tevô varázsbunda". (,,Tudok róla egy mesét!") Mutassuk be a mesét. Adjunk lehetôséget a gyerekeknek a mese általuk kiválasztott részeinek eljátszására.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint Az emlékezet, a képzelet fejlesztése a mesehallgatással, a párbeszédek eljátszásában való részvételre motiválással II. szint Az emlékezet, a képzelet, a gondolkodás fejlesztése a mesehallgatással, a mese párbeszédeinek elôadásával III. szint Az emlékezet, a képzelet, a gondolkodás fejlesztése a mese párbeszédeinek elôadásával, új ötletek megfogalmazásával, elôadásukkal

1

7

Óvodai nevelés játékkal, mesével Tél 120. o. Eötvös József kiadó

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Szociális A társas magatartás, az együttmûködôképesség fejlesztése a mese eljátszása során az együttmûködés gyakorlásával A társas magatartás, az együttmûködôképesség, az alkalmazkodás fejlesztése a mese eljátszása során az egymásra figyelés gyakorlásával

138

A társas magatartás, az együttmûködô- képesség, az alkalmazkodás fejlesztése a mese eljátszása során az egymásra figyeléssel, a másik gyermek ötleteinek megvalósításához való segítségnyújtással Szókincsbôvítés, a nyelvi kifejezôkészség fejlesztése a párbeszédes helyzetek gyakorlásával, a szabad önkifejezés motiválásával A nagymozgások, a mozgáskoordináció fejlesztése a párbeszédek mozgásos kísérésével, a testmozgás és a beszéd összehangolt mûködtetésével

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Szókincsbôvítés, és a beszédértés fejlesztése a mesehallgatással

Szókincsbôvítés, és a beszédértés fejlesztése a párbeszédes helyzetek gyakorlásával

Testi

A nagymozgások, a mozgáskoordináció fejlesztése a párbeszédek mozgásos kísérésével

A nagymozgások, a mozgáskoordináció fejlesztése a párbeszédek mozgásos kísérésével, a test kifejezôerejének felhasználásával

139

IRodALoM-ANyANyELV

Téma­7. fészEK

A tevékenység célja

,,cinKE piTTyEn" WEörEs sánDor: a cinKE és a vaDrózsaboKor (vErs)8

A vers bemutatása, gyakorlása. A vers hangulatának, a cinke szeretetreméltóságának érzékletes bemutatása. Értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatását követ és megelz beszélgetés során. Emlékezet, képzelet fejlesztése az élményszer eladásmóddal. Játékosság fokozása azzal, hogy a cinke hangját játékosan érzékeltetjük. A vers szemlélete bemutatása. Szókincsbvítés: pittyen, áttelel, csipkegally. Beszélgetés madarakról, tulajdonságaikról, levegben szálló éllényekrl. Idézzünk fel néhány madárfajtát. Madarakról szóló versek, dalok, mesék mondogatása. (Pl.: Szepesi Attila: Cinkehívogató) Madaras képek, vizuális tevékenységen készített mozgószárnyú madár csoportos csoportos Madaras képek nézegetése vagy közvetlen megfigyelések közben kezdeményezhetjük a vers bemutatását, de felhasználhatjuk a vizuális témaajánláson készített madarunkat is a motiválásra. Játékos beszélgetés közben mutassuk be a verset. Komplexitásra lehetség: Gryllus Vilmos: Füstifecskék vagy Ragyogókék szalakóta vagy Kémény tetején9 cím dalainak meghallgatása.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A vers meghallgatásával és az ismételt hangulati megélésekre motiválással a kognitív szféra (gondolkodási mûveletek, fogalomismeret), a pszichikus funkciók (figyelem, érdeklôdés, emlékezet, képzelet), és az érzékszervi szféra (auditív percepció) fejlesztése II. szint A vers meghallgatásával, az ismétlések lehetôségével és segítésével a kognitív szféra (gondolkodási mûveletek, fogalomismeret), a pszichikus funkciók (feladattartás, figyelem, érdeklôdés, emlékezet, képzelet) és az érzékszervi szféra (auditív percepció) fejlesztése III. szint A vers mondogatásával, az önálló elôadás lehetôségével a kognitív szféra (gondolkodási mûveletek, fogalomismeret), a pszichikus funkciók (koncentráció, feladattartás, figyelem, érdeklôdés, emlékezet, képzelet) és az érzékszervi szféra (auditív percepció) fejlesztése

1

8 9

Óvodai nevelés játékkal, mesével sz 91. o. Eötvös József kiadó Gryllus Vilmos: Dalok óvodásoknak és kisiskolásoknak 2. (CD) Treff Kft. Budapest, 1998.

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Szociális A gyermekek társaik tevékenységébe való bevonásával a társas kapcsolatok (társas magatartás, együttmûködôképesség, érintkezési szokások, alkalmazkodás) fejlesztése Érzékenyítés a kedves kis madár megfigyelésével A társas kapcsolatok (társas magatartás, érintkezési szokások) fejlesztése.

140

Érzékenyítés a kedves kis madár megfigyelésével, szokásainak, szükségleteinek megbeszélésével A társas kapcsolatok (társas magatartás, érintkezési szokások) és az akarati tényezôk fejlesztése A vers mondogatásával, önálló elôadásával, a fogalmak értésének segítésével a nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd, nyelvhelyesség, verbális kommunikáció, beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése A mozgáskoordinációs képességek, a téri tájékozódás mozgáskíséréssel és a finommotoros mozgások fejlesztése a cinke csipegetésének utánzásával (csipegetô mozdulatok, pl. magvak válogatása, különbözô tálkákba helyezése)

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

A cinke hangjának utánzásával a nyelvhasználat (beszédtisztaság, verbális kommunikáció, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése

A vers mondogatásával, a hangutánzással, a fogalmak értésének segítésével a nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd, nyelvhelyesség, verbális kommunikáció, beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése A finommotoros mozgások fejlesztése a cinke csipegetésének utánzásával (apró csipegetô mozdulatok, pl. magvak felszedése)

Testi

A nagymozgások, a mozgáskoordinációs képességek, a téri tájékozódás (nagymozgással) fejlesztése a cinke mozgásának utánzásával

141

IRodALoM-ANyANyELV

Téma­8. ,,TûzTáncoT jár Három TörpE" a lEvEgô TamKó siraTó Károly: TörpETánc és a Tûz ii. (vErs)10

A tevékenység célja A vers bemutatása és gyakorlása A törpék táncának, az ôsz és a tûz melegének, hangulatának érzékeltetése Az értelmi képességek fejlesztése (képzelet, fantázia) Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a vers játékosságát, dinamikáját, lendületét Fokozzuk a hangulatot a versben szereplô ikerszavak segítségével (hepehupa, hipp-hopp) A vers szemléletes bemutatása után a ,,vers eljátszása" a gyerekek által elképzelt módon Szókincsbôvítés: tipor, avar Törpékrôl, manókról szóló versek, mesék felidézése Beszélgetés a következô nagy fejlesztési tématervrôl, a tûzrôl Rajzolás: Ki, hogy képzel el egy manót? Tûzzel kapcsolatos képek, törpét ábrázoló három különbözô síkbáb csoportos csoportos, mikrocsoportos Kezdeményezhetjük a tevékenységet három általunk készített törpe síkbábbal vagy egy direkt szervezett játékból de akár egy tûzrakós, kirándulós szerepjátékból is. Mutassuk be a verset, majd engedjük a gyerekeknek eljátszani a képzeletükre bízva.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint az új fogalmakkal való ismerkedéssel II. szint mondogatásával, az új fogalmakkal való ismerkedéssel A társas magatartás fejlesztése a másik gyermek végighallgatásával, az ô örömének megélésével III. szint mondogatásával, az önálló elôadással és az új fogalmak használatával A motiváltság megtartása a másik gyermek végighallgatásával, az ô örömének átélésével, segítésével A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a vers hallgatásával,

Szociális

Az érdeklôdés fenntartása az együttes irodalmi élmény örömének tudatosításával

1

10

Óvodai nevelés játékkal, mesével sz 110. o. Eötvös József kiadó

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Kommunikációs (verbális, nonverbális) Testi Szókincsbôvítés, a beszédértés fejlesztése vershallgatással versmondogatással, az új fogalmak ismételgetésével egyszerû táncmozdulatok bemutatásával, melyeket a többiek utánoznak az új fogalmak használatával, az önálló elôadással

142

A nagymozgások, a mozgáskoordináció fejlesztése törpetánccal, egyszerû táncmozdulatok utánzásával (lépések, karemelések...). kreatív, mozgásos önkifejezéssel

TémaTErv-javaslaToK 5­6­7 évEs gyErmEKEK számára

áTTEKinTô TáblázaT

TÉMA A külsô világ tevékeny megismerése Levegô 1. Érzékelünk

nEvElési TErülETEK

Vizuális nevelés NAP, HOLD, CSILLAGOK Ûrutazás. ,,Hogy képzeled el?" ábrázolás krétával és festékkel ÉRLELÔDÔ GYÜMÖLCSÖK Félárnyék Gyümölcsös csendélet készítése papírmozaik-ragasztással ,,Fa az ágát a földre hajtja" Szóló szôlô, mosolygó alma, csengô barack (népmese) ,,Madárles" Kányádi Sándor: Valami készül (vers) ,,Szélúrfi" Szabó Lôrinc: A szél meg a nap (vers) ,,Repkedôk" Gáspár János: Pillangó és méh (vers) ,,Szivárványhíd" Drégely László: Nyári zápor (vers) ,,Búzaszem" A kenyér íze (mese) ,,Meseégbolt" Mezôszárnyasi (magyar népmese) Irodalomanyanyelv

Levegô 2.

Levegô 3. Madár voltam ,,álmomban"

,,RÖPÜLJ, MADÁR!" Madár készítése drótból

Levegô 4. A szél és a leveg

SZELLÔK SZÁRNYÁN Szélcsengô készítése hôre keményedô gyurmából BOGÁRKÁK ÉS ROVAROK ,,Fújja a szél a fákat" Gyûrt papírból szitakötô és másrovarok készítése SZÍNVARÁZS Légszennyezés Akvarellkép készítése vizes papírra

Levegô 5.

Levegô 6.

Levegô 7. Barátaink a növények

MAG, MAG, BÚZAMAG Kenyereskosár készítése só-liszt gyurmából. Az új kenyér ünnepe

Levegô 8. Törpetánc

MESÉK SZÁRNYÁN Filctollal készített rajz királykisasszonyokról és királyokról ,,Fele királyság" Tündérszép Ilona és Árgyélus (népmese)

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

146

a Külsô világ TEvéKEny mEgismErésE Téma­1. nap, HolD csillagoK

A tevékenység célja

érzéKElünK

Szociális képességek fejlesztése: egymásra figyeléssel, segítségnyújtás megalapozásával. Természetvédelmi ismeretek nyújtásával. Értelmi képességek fejlesztése: fogalomismerettel, azonosság és különbség felismertetésével, emlékezettel, gondolkodtatással, megfigyelésekkel. Verbális képességek fejlesztése: artikuláció gyakorlásával, emlékek, gondolatok verbális kifejezésével. Testi képességek fejlesztése: helyes légzéssel, leveg lassú kifújásával. Tapasztalatok nyújtásával arról, hogy az éllények lélegeznek, leveg nélkül elpusztulhatnak, az emberek nem tudnának beszélni. Ismerkedés az érzékszervek megóvásával, a látás-, és halláskárosultakkal, részükre az elemi segítségnyújtás módjaival. A növények gondozásával. A beszédhez is szükséges a légzés. Összefüggések és különbözségek keresésével, formai-, nagyságbeli megállapítások becsléssel, emlékezeti és tapasztalati úton. Az él és élettelen fogalmának gyakorlása, éllények és érzékszervek gyjtfogalom rögzítése. Tapasztalatok önálló verbális megfogalmazása. Artikulációs gyakorlatok állat-, és egyéb hangok utánzásával. Új fogalom megismerése: érzékszervek, orrsövény, világtalan, csillárka moszat. A helyes beés kilégzés megtapasztalásával. Elz évek tevékenységei: ,,Lélegzetvétel" és ,,Légbuborék". Két 3 vagy 5 literes, befttes üveget félig vízzel megtöltünk. Eltte összemérjük az üvegeket, megállapítjuk, hogy egyformák színre, méretre. Tisztára mosunk egy kzetdarabot, és kavicsokat. Megbeszéljük a formájukat, méricskéljük, melyik a nehezebb, kisebb, nagyobb. Egyik üvegbe óvatosan belerakjuk azokat. A másik üvegbe csillárka moszatot helyezünk el. Az esetleges légbuborékokat fakanállal ,,felsegítjük" a víz felszínére. Megfigyeljük, hogy sehol nem látunk benne már buborékot, (levegt) és folpackkal befedjük mindkettt. Világos helyre tesszük, egymás mellé a két üveget. Megbeszéljük, hogy kb. egy hétig, nem nyúlunk hozzájuk és figyeljük a változásokat. Szeles idben szimatolunk, érzünk-e valamilyen illatot, keressük meg a közelünkben lév illatforrást, találgassuk, mi lehet, amit távolabbról hoz a leveg.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

147

Eszközök

Fehér Anna: ,,Játszunk? Természetesen!" játékgyjteménye. Két 3 vagy 5 literes befttes üveg, tisztára mosott kzetdarab és kavicsok, egy fakanál, 2-2papírzsebkend minden gyermek részére, egy magas paraván, egy sísapka, egy olyan álarc, amin egy háromszög kivágás van, csak az orr és szem látszik ki alóla. csoportos és egyéni mikrocsoportos homogén Kitárjuk nagyra az ablakot, és jó nagyot lélegzünk a friss levegbl. Hol szívtuk be a levegt? Mindenkinek sikerült az orrán beszívni? Most fújjuk ki az orrunkat alaposan egyik papír zsebkendnkbe. A használt zsebkendt elvisszük a gyjthelyre. (Nem az újrahasznosítható papírhulladék közé!) Újból sok levegt szippantunk be az orrunkon. Az állatoknak és a növények is lélegeznek? Honnan tudjuk? (Látjuk, hogy van orruk, orrnyílásuk.) A növényeknek van orruk? Emlékeztek, hogyan segítettünk a halaknak friss levegt bejuttatni a vízbe? Mit láttunk a vízben felszállni? (Légbuborékokat.) Elvesszük a csillárka moszattal beültetett üvegedényünket, és megnézzük, van-e benne légbuborék. Hol látunk kicsi buborékokat? (A levelek között.) Hogyan kerülhetett oda? Mi nem fújtunk a vízbe levegt, a levegztet készülék sem volt benne. A növények adták ki, a levelükön. A növények a levelükön lév pici nyílásokon keresztül lélegeznek. Nemcsak a vízinövények, hanem minden növény, de a légzésüket csak a vízben láthatjuk. Megsimítjuk egy fakanállal, megnézzük, hogyan szállnak fel a víz felszínére. A növények tiszta levegt adnak ki, ezért érezzük az erdben azt a friss levegt, mert ott sok a növény. Megnézzük, a másik üveget is, amibe a kzetdarabot és kavicsokat helyeztük el. Keressünk ott is légbuborékokat. Miért nem találunk? A k nem lélegzik, mert nem él. Megállapítjuk, hogy az éllények lélegeznek. Soroljuk fel az éllények nagy csoportjait. (Emberek, állatok, növények.) Ahhoz, hogy mi az orrunkon keresztül tudjunk levegt beszívni, tisztán tartjuk az orrunkat. Az állatok is tisztálkodnak? Ki látott már cicát mosakodni? Mit gondoltok, a növények tudnak mosakodni? Mi történhet, ha a leveleken por, egyéb szennyezdés lerakódik? (Nem tudnak lélegezni, elpusztulhatnak.) Hogyan tisztulhatnak meg? (Es mossa le a leveleket, mi lemossuk locsolótömlvel, a szobanövényeket pedig lezuhanyozzuk.) Minden gyermek kap egy papírtörlt, megnézzük, látunk-e rajta szennyezdést. Óvatosan, letöröl mindenki egy levelet a szobanövényekrl. Mit látunk a papírtörln? Megbeszéljük a tapasztalatot, és azt, hogy késbb kivisszük a növényeket zuhanyozni. Otthon is nézzétek meg, kell-e segíteni a növényeknek abban, hogy jól tudjanak lélegezni.

Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

148

Azt már tudjuk, hogy az a jó, ha az orrunkon veszünk levegt. Most tanuljuk meg, hogyan lélegzünk helyesen. Még egyszer fújjuk ki alaposan az orrunkat. (A használt papírzsebkendt a gyjthelyre tesszük). Tegye mindenki a kezét a hasára. Annyi levegt szívjunk be az orrunkon, hogy érezzük, ntt a hasunk. Fújjuk ki lassan a szánkon. Hagyjuk az egyik kezünket a hasunkon, a másikat tegyük a szánk elé. Háromig számolok, addig szívjátok be a levegt, aztán hatig számolok, addig fújjátok ki, lassan eresszétek ki. Aki ügyes, az a kifújásnál érzi végig a meleg levegt a szája elé tett kezén. 1-23-...1-2-3-4-5-6Kinek sikerült? Most az egyik kezetekbe vegyetek egy szétnyitott papírzsebkendt, tartsátok a szátok elé. Háromig számolok, ugyanúgy szívjátok be a levegt az orrotokon, utána a papírzsebkendre fújjátok ki. Aki lassan fújja ki, tovább lebeg a zsebkendje. Én figyelem, kinek lebeg legtovább. Tegyük el a zsebkendt. Leveg nélkül beszélni sem tudnánk. Próbáljuk ki. Egy levegvétellel utánozunk hangokat. Akinek elfogy a levegje, nem tud tovább hangot adni, csak, ha újból beszívja a levegt. A játék szabálya: nem szólalhat meg az, aki újból veszi be a levegt. Elször a csacsi hangját utánozzuk: iá iá iá... Egyszerre veszünk levegt, 1-2-3iá iá iá....Ki beszélt a legtovább? Most ugyanígy a kismalacot utánozzuk: ui ui ui ui... Milyen hangot tudnánk még utánozni? Találjatok ki ti is. (Kis baba: oá oá oá...sziréna: éü éü éü...autóriasztó: iü iü iü iü...) Amikor beszívjuk az orrunkon a levegt, mit érzünk? Érzünk szagokat és illatokat. is. Ezért hívjuk az orrunkat szagló érzékszervnek. A szemünkkel mit érzékelünk? (Fény, színek, alakok.) A fülünkkel mit érzékelünk? (Hangok, zörejek.) Mit gondoltok, az ízeket mivel érezzük? (A nyelvünkkel.) Ezeket együtt érzékszerveknek nevezzük. Minden ember lát, és hall? Sajnos van, akinek sérült az érzékszerve. Felismerjük az utcán ket? Mirl? Miben tudunk nekik segíteni? Játsszuk el a gyjteménybl a III/D/3-as játékot. (,,Egyik néma, másik vak" játék.) Szerintetek mi hogyan védhetjük az érzékszerveinket? (Tisztán tartjuk, nem nézünk a Napba, kerüljük az ers zajt, nem dugunk a fülünkbe-, orrunkba semmit, egymásra játék közben vigyázunk.) Az érzékszerveinkrl sok szólás-mondás is van: Pl.: ,,Megorrolt valakire." Ezt akkor mondjuk, ha megharagszik valakire. ,,Vak vezet világtalant" Azt arra mondjuk, hogy az sem lát jól, aki a vak embert vezeti. A vak emberre azt is mondhatjuk, hogy világtalan, mert nem látja a világot. Mindenkinek más-más formájú az orra, szeme, és a füle. Ezért tudjuk egymást megkülönböztetni, és felismerni.

149

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE Most választok közületek öt gyermeket, akik szembe állnak a többiekkel. Figyeljétek meg alaposan ket, és hasonlítsátok össze a szemüket, orrukat, pl.: miben különböznek az orrsövényük. (Megmutatjuk, mit nevezünk orrsövénynek.) Aki tud valami eltért mondani, jelentkezzen. (Kisebb a szeme, az orra, szélesebb, rövidebb, pisze, kék, barna, stb.) Miután megbeszéltük az eltér jegyeket, egy paraván mögé ülnek, hogy ne látszódjanak ki. Közülük egy gyereknek egy olyan álarcot adok, amelybl csak a szeme és az orra látszik ki, a fejére sísapkát húzok. feláll, hogy mindenki lássa, de csak a feje látszik ki a paraván mögül. Aki tudja, ki van az álarc mögött, jelentkezzen. Ha kitalálta, félreül, benne lesz a következ ,,álarcos" csapatban. Folytatódik a játék addig, amíg már egy gyerek marad a paraván mögött. Ekkor az eddig félreül gyermekekkel, valamint a maradék egy gyerekkel, elölrl kezddik a játék. Addig játsszuk, amíg kedvük van hozzá, illetve, amíg mindenki volt a paraván mögött. A játék után a szobanövényeinket kihordjuk a mosdóba, és a dajka néni segítségével lezuhanyozzuk a leveleiket. Matematikai tartalmú tapasztalatok A kavicsok, és a befttes üveg összehasonlítása, nagyságbeli megállapítások. Súlyuk megállapítása elször becsléssel, majd tenyérben mérlegeléssel, melyik a könnyebb, nehezebb? Azonos mennyiség víz betöltése mindkét üvegbe, pohárral kimérve, a vízszintjének összemérése a két üvegben. A légbuborék, a papírzsebkend és az álarcon kivágott formák megnevezése. Orr, szem összehasonlítása, verbális kifejezése. Az óvodapedagógus számolásához cselekvés rendelése.

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

150

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint Saját testérzékelés-, tudatosítás a leveg beszívásával, a leveg útjának figyelésével, ki és be. II. szint Testséma fejlesztése, saját testérzékelés-, tudatosítás a leveg beszívásával, a leveg útjának figyelésével, annak megnevezésével III. szint Testséma fejlesztése, saját testérzékelés-, tudatosítás a leveg beszívásával, a leveg útjának figyelésével, annak megnevezésével, a légzszervek mködésének megismerésével.

Matematikai tartalmú tapasztalatok Gondolkodás, koncentrálás fejlesztése a kavicsok és a befttes üveg súlyának öszszehasonlításával, becsléssel, emeléssel. Gondolkodás, koncentrálás fejlesztése a kavicsok és a befttes üveg súlyának, rtartalmának összehasonlításával, becsléssel, emeléssel, egységnyi folyadék beöntéses méréssel. Gondolkodás, koncentrálás fejlesztése a kavicsok és a befttes üveg súlyának, rtartalmának összehasonlításával, becsléssel, emeléssel, egységnyi folyadék beöntéses méréssel, összefüggések megállapításával. Érzékenyítés környezetünk ránt, a leveg tisztasága iránt a kísérletek megállapításaival, összefüggések keresésével. A kísérlet eszközeinek csoportosításával.

Szociális

Érzékenyítés környezetünk ránt, a leveg tisztasága iránt a kísérletek izgalmával.

Érzékenyítés környezetünk ránt, a leveg tisztasága iránt a kísérletek megállapításaival.

Matematikai tartalmú tapasztalatok A kísérlet eszközszükségletének sorolásával. A kísérlet eszközszükségletének számszerségével.

151

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE Artikuláció fejlesztése az ellentétes hangzású magánhangzók hangoztatásával. Artikuláció fejlesztése az ellentétes hangzású magánhangzók hangoztatásával, hasonló hangzású (rímel) szavak keresésével (pl. ui-uiGyuri). Artikuláció , mondatszerkesztés fejlesztése az ellentétes hangzású magánhangzók hangoztatásával, hasonló hangzású (rímel) szavak keresésével, (pl. uiuiGyuri), szavakkal való mondatalkotással. Sorrendi visszaemlékezéssel: hányféle variációjú magánhangzó hangoztatást végeztünk. Testritmus, testtudat, testséma fejlesztése az egyenletes lélegzéssel, és a következ légzlazító gyakorlattal: 2 ütemre mellkasba szív, 2 ütemre átenged a hasba, 4 ütemre kilégzés, 2 ütemre hasba légzés, 2 ütemre átenged a mellkasba, 4 ütemre kilégzés. Bels számlálás a 2x8 ütem légzés alatt.

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Matematikai tartalmú tapasztalatok Az ismétlések bels számlálásával. Visszaemlékezéssel: hányféle variációjú magánhangzó hangoztatást végeztünk. Testritmus, testtudat fejlesztése az egyenletes lélegzéssel 4 ütemre beszívással, 4 ütemre kilégzéssel.

Testi

Testritmus fejlesztése az egyenletes lélegzéssel.

Matematikai tartalmú tapasztalatok Egyenletes ritmus érzékelésével, hozzá bels számlálással: 1-2, 1-2... Bels számlálás a 8 ütem légzés alatt.

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

152

Téma­2. érlElôDô gyümölcsöK

A tevékenység célja

félárnyéK

Szociális képességek fejlesztése: csapatalakítással, együttmködési képességek fejlesztésével. Alkalmazkodó képesség fejlesztése kivárással. Természetvédelem ersítése: pozitív érzelmekkel, ismeretek bvítésével, szabályok betartásával. Értelmi képességek fejlesztése: emlékezettel, összehasonlításokkal és megkülönböztetéssel, következtetésekkel, ítéletalkotással. Verbális képességek fejlesztése: fogalomismerettel, önálló összefügg beszéddel, beszédértéssel, és verbális emlékezettel. Testi képességek fejlesztése: tér bejárásával, nagy mozgással, edzéssel. A sorra kerülés türelmes kivárásával, egymás véleményének meghallgatásával, társaikkal való együttmködéssel a közös feladatokban. Tudják felidézni, és elmondani a természetben való viselkedés szabályait, és azt tartsák be. A korábbi tapasztalatok felidézésével, tapintással a formák felismerésénél, azonosítással, a csapat kialakításánál. A növények leveleinek összehasonlításával, azonosságok, különbségek keresésével. Megállapításokkal, következtetésekkel. Ismeretekkel, a növények eltér napfény igényérl, a növénytelepítéséhez szükséges, egyik alapvet környezeti feltételérl. A tapasztalataik összefügg elmondásával, a feladatok megértésével. Ismert mesékbl jelzs kifejezések verbális felidézésével. Új fogalmak megismerésével: árnyékkedvel, napfényt kedvel, félárnyék. Kisebb és nagyobb térben járással, futással, pihenk beiktatásával.

A tevékenység feladata

153

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE Elz évek tevékenységei: Melegedünk" és a ,,Fény és árnyék". Megfigyeljük a szomjazó növény leveleit, hogyan kókad le, hogyan záródnak össze az egyes növények virágjai. Találunk-e elszáradt növényt, vagy levelet? Megöntözzük, és egy óra múlva ismét megnézzük ugyanazt a növényt. Megbeszéljük a változásokat. Felkészülünk a másnapi, egész napos erdei kirándulásra. Soroljátok fel, miket szükséges magunkkal vinni a hátizsákban. Ezek közül melyek azok, amelyek a meleg ellen védenek bennünket? (Víz, vagy hsít ital, napellenzs sapka.) Felidézzük, hogyan védekeznek az emberek és az állatok a meleg ellen. Mit gondoltok, a növények tudnak védekezni a meleg ellen? Hogyan? Mi történik velük, ha melegük van? (Lekókad a levelük, összecsukódnak, kiszáradnak.) Az ,,Üzen a természet" hirdetjére kitesszük a kirándulásról a tudnivalókat. Kérjük, hogy akinek van ideje, tartson velünk. (Az óvoda elterében, vagy folyosóján kialakítunk egy környezeti híradót: ,,Üzen a természet" címmel, ahová képeket, tárgyakat állíthatunk ki. A szülkkel és a gyermekekkel megbeszéljük, mire használjuk ezt. Egyeztetünk szimbolikus képeket. Ha méhecske képe van kint, meghatározott témában gyjtünk képeket, vagy tárgyakat, amelyet a gyerek nevével és jelével ellátva hoznak be otthonról a gyermekek. Ha a bagoly képe van kint, kiírjuk, hogy milyen témát szeretnének a gyerekek otthon megbeszélni a szüleikkel, illetve miben tudnak a szülk egymásnak segítséget nyújtani.)

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök

Locsolókannák, víz. Minden gyermek részére hátizsák, tisztasági csomaggal, hsít itallal tele kulacs, napellenzs sapka, tízórai és ,,kincses" zsák. (Hosszú, egy fül, nyakba akasztható tarisznya, amely a kezet szabadon hagyja.) Az óvodapedagógusnak a fentieken kívül egy tarisznya, benne annyi dió, alma, mogyoró, amennyi gyermek van, hogy minden gyermek részére egy jusson, de az azonos tárgyakból közel azonos mennyiség legyen. Növényhatározó könyv, fa rajzával jelölt könyvjelzk. Nagyítók, takaró, (amit leteríthetünk a földre). csoportos, mikrocsoportos, egyéni mikrocsoportos, egyéni

Szervezeti keretek Munkaformák

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Vázlat

154

Felkészülünk az útra, elénekeljük a kiránduló dalunkat. A helyszínre érkezve kijelöljük a pihenhelyet, a játszó területet. Felsoroljuk a már ismert szabályokat, amelyet ezen a helyszínen be kell tartanunk. (Az erd lakóit hangoskodással nem zavarjuk, vigyázunk a növényekre, rovarokra, nem tépjük, nem tapossuk el, a kijelölt területen, szabadon játszhatunk, az erd srjébe csak felnttel megyünk be, az általunk keletkezett hulladékot egy helyre gyjtjük, és hazavisszük.) Három csapatot alakítunk ki. Egy tarisznyából mindenki kitapogat egy tárgyat, megsúgja az óvodapedagógusnak, mi van a kezében, majd kiveheti azt, de úgy, hogy a többiek ne lássák. Amikor már mindenki kezében van egy eldugott tárgy, úgy kell kialakítani a csapatokat, hogy akik azonos tárgyat húztak, azok egy csapatba tartoznak. Keressétek meg a csapattársaitokat, és alakítsatok csapatonként egy-egy kis kört. Figyeljétek meg jól egymást, kik tartoznak össze. Minden csapat azt a nevet kapja, amilyen termést húztatok, vagyis ,,Dió", ,,Alma" és ,,Mogyoró" csapatok vannak. Megbeszéljük, hogy egyszerre egy csapattal megy be az egyik óvodapedagógus az erdbe, a többiek szabadon játszanak e-közben. A leterített takaróra rakjátok egy sorba a nálatok lév tárgyakat úgy, hogy a dió az els, második a mogyoró, harmadik az alma, és a sor ugyanúgy ismétldjön, amíg el nem fogy a kezetekbl. Most kiszámoljuk a sorba rendezett tárgyakon, melyik csapat indul elsként, másodikként és harmadikként. Rögzítjük a sorrendet, kik jönnek velem elsként? Emeljétek magasba a kezeteket. Másodikként,...stb. Az els csapat nagyítókat vesz magához, és elindulunk, a többiek szabadon tevékenykedhetnek, a másik óvodapedagógus felügyeletével. Figyeljük meg a talaj növényeit ott, ahol nincs fa a közelben, és mindig süti a Nap, és ott, ahol néha árnyékolja a fa. Mi a különbség? Menjünk be az árnyékos területre. Keressünk a fák alatt növényeket. Alaposan nézzük meg a különböz növények levélformáját, szabad szemmel, és nagyítóval is. Keressük meg a határozó könyvünkben, hogyan hívják az adott növényt. A könyvjelzt behelyezünk oda, ahol az adott növényt megtaláltuk. Keresünk mohát és zuzmót, megnézzük, hol találunk a legtöbbet. (Mohát a köveken, zuzmót a fák egyik oldalán, ahol kevesebb napsütés éri.)Nagyítóval megvizsgáljuk azokat, óvatosan megsimogatjuk a mohatelepet. Mit érzünk? (Puha, bársonyos a tapintása.) Keresünk állatok által ott hagyott nyomokat. (Lábnyom, pókháló, pete, lerágott falevél, elhullajtott toll, tojáshéj, szújárat korhadt fán, csigaösvény nyálkája, fakérgén maradt szrcsomó vagy karmolás nyom, kiálló gyökerek üregében felgyülemlett vízben mozgó lárvák, stb.) Az óvodapedagógus kéri, hogy ha bármit találnak a gyermekek, amit érdekesnek tartanak, szóljanak, hogy más is megnézhesse. Közösen megnézzük, megbeszéljük

155

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE a látottakat. Beszélünk arról, hogy a cserjék, korhadó fatörzsek jó búvóhelyek az állatoknak. Keresünk emberi nyomokat, kitaposott utat, tzrakás helyét, eldobott hulladékot. (Konzervdoboz, cigarettavég, papírzsebkend, almacsutka, stb.) Megbeszéljük, hogyan kerülhetett oda, hol lenne annak a helye, mi az, amit esetleg a természet befogad. (Szerves hulladék.) Csukott szemmel és csukott szájjal ,,hangokat gyjtünk". Felsoroljuk, miket hallottunk? Mutatjuk a kezünkkel, a hangforrások irányát. Melyek azok, amelyek nem valók ide? Melyiket volt jó hallani? A ,,kincses" zsákunkba gyjthetünk olyan tárgyakat, amit a természet már elengedett. Mélyeket lélegzünk a friss, tiszta levegbl. Most gondoljunk arra, hogy a mesékben gyakran hallottunk az erdrl. Milyen erdkre emlékeztek vissza? (Kerek erd, sr erd, rengeteg erd, sötét erd, stb.) Tudok egy találós kérdést az erdrl: ,,Meddig szalad a nyúl befelé az erdbe?" Ki tudja? (Hagyjuk a gyermekeket találgatni, majd megmondjuk: A közepéig, mert onnan már kifelé szalad.) Miért mondjuk ezt? (Ha nem értik meg, alakítunk egy kört, és bemutatjuk.) Kimegyünk a fák közül, és most a napos helyen keresünk növényeket. Ott is ugyanúgy megvizsgáljuk a leveleket, próbáljuk beazonosítani. Emlékszünk ilyen nev növényre, amit bent az erdben láttunk? Összehasonlítjuk az könyvjelzkkel megjelölt oldalakon látható növényekkel. Megállapításokat teszünk, találtunk-e ugyanolyan növényt a napos helyen? Keresünk zuzmót és mohát. Nem találunk. Megállapítjuk, hogy ezek csak az árnyékos helyeken élnek. A növények között vannak olyanok, amelyek az árnyékos helyet szeretik, úgy hívjuk ezeket, hogy árnyékkedvelk, és vannak, amelyek a napos helyet szeretik, és ott nnek. Így is tudnak védekezni a meleg ellen egyes növények. Vannak olyan növények, amelyek a félárnyékot kedvelik. Véleményetek szerint mit jelenthet az, hogy félárnyék? Keressünk itt is félárnyékos helyet. Gyönyörködünk a lombok között átszrd fényben. Amikor otthon a kertünkbe virágokat ültettek, a szüleiteknek érdemes megkeresni a könyvekben azokat a növényeket, amelyeket napos helyre, illetve amelyeket árnyékba kell ültetni. Ezzel segítünk a növényeknek, mert így jobban érzik magukat. Két kötelet ersítünk az erd szélén egy fához, egyiknek a végét bevisszük az erdbe, úgy, hogy végig árnyékos helyen legyen, és egy másik fához ersítjük. A másik kötél végét az egyik óvodapedagógus napos helyen fogja a kezében. Most játsszuk el azt, hogy ti magocskák vagytok, és ti döntitek el, hogy napkedvel, vagy árnyék kedvel növény magjai vagytok. Azt tudjuk, hogy a magok a földben kelnek ki, a sötétben. Vegyetek el a takaróról egy szemtakaró álarcot, és sorakozzatok fel annál a fánál, ahol a két kötél találkozik. Takarjátok el a szemeteket, és a kötél segítségével menjetek el az árnyékos, vagy a napos helyre, ahol szeretnétek kikelni.

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

156

Egyenként indítom el a gyermekeket. Ha már mindenki megérkezett, megnézzük, hol lesz több növény, az árnyékos, vagy a napos helyen? Eltesszük az eszközöket a takaróra, a kötelet ott hagyjuk, és a csapat tagjai elmennek, szabadon tevékenykednek a továbbiakban. Szólítjuk a második, majd a harmadik csapatot is, és ugyanúgy lefolytatjuk velük is a tevékenységet. A déli pihen után közösen nagyobb sétát teszünk az erd mélyébe, keresünk forrást, patakot, megfigyeljük a gyorsan futó patakot, a sziklákon átbukó vizet, a kis zuhatagokat. Meghallgatjuk a víz hangját. Visszatérünk, összeszedegetjük a holminkat, ellenrizzük, nem hagytunk-e hulladékot magunk után, és hazamegyünk. A buszon hagyjuk a gyermekeket csendesen beszélgetni, pihenni. Matematikai tartalmú tapasztalatok Téri relációk, a fák, cserjék, aljzat növényzet magasságának összehasonlítása, mit látunk közelebb, távolabb. Összehasonlítások. srbb, ritkább a növényzet. Sík és térbeli formai ismeret fejlesztése tapintással, összehasonlításokkal, a gyjtött levelek nagyság szerinti felsorakoztatása. Tárgyak azonosításával halmaz létrehozása, köralakítással kör képzetének ersítése. Az azonos körben lév gyermekek számosságának meghatározása, mennyiségi összehasonlítások. Ritmikus soralkotás tárgyakkal, sorszámolás gyakorlása.

157

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint Szeriális emlékezet, vizuális percepció fejlesztése a termések lerakásával, a sor kezdésével, a lerakás verbalizálásával, az erdei növények megfigyelésével. II. szint Szeriális emlékezet, vizuális percepció, alaklátás fejlesztése a termések lerakásával, a sor folytatásával, szükség esetén segít verbalizálással, az erdei növények leveleinek, alakjuknak a megfigyelésével. III. szint Szeriális emlékezet, vizuális percepció, vizuális differenciálás, alaklátás fejlesztése a termések lerakásával, a sor befejezésével, verbalizálás nélkül az erdei növények leveleinek, alakjuknak, szélének, mintázottságuknak a megfigyelésével, a különbözek magyarázó megkülönböztetésével. Logikai gondolkodás, következtetés fejlesztése a körrajz alapján, középpont vizualizálásával, más formák középpontjának megkeresésével, mindennek van középpontja megfogalmazásával. Az erd szépsége iránti érzékenyítés, az erdben töltött pozitív érzelmi töltés id tudatosításával, a hasonló élmények keresésének igényével. Az erdben töltött id átlátásának segítése a programok egymást követ felsorolásával.

Matematikai tartalmú tapasztalatok Logikai gondolkodás, következtetés fejlesztése a közmondás elmagyarázásával, a körrajz alapján. Logikai gondolkodás, következtetés fejlesztése a körrajz alapján, középpont vizualizálásával, más formák középpontjának megkeresésével.

Szociális

Az erd szépsége iránti érzékenyítés, az erdhöz kapcsolódó pozitív érzelmi töltés játékkal.

Az erd szépsége iránti érzékenyítés, az erdben töltött pozitív érzelmi töltés id tudatosításával.

Matematikai tartalmú tapasztalatok Az erdbeli élmények felsorolásával. Az erdben töltött id átlátásának segítése a programok felsorolásával.

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Kommunikációs (verbális, nonverbális) Beszédértés fejlesztése a játékokat kísér beszélgetéssel, magyarázattal. Beszédértés fejlesztése a játékokat kísér beszélgetéssel, adekvát válaszokkal.

158

Beszédértés fejlesztése a játékokat kísér beszélgetéssel, adekvát válaszokkal, a fogalmak szövegkörnyezeti értelmezésével. Az id múlásának érzékelése a napszakok megfogalmazásával, programokhoz kötve.

Matematikai tartalmú tapasztalatok A játékok kezdetének, és végének tudatosításával, elrejelzésével. Az egész napi program, mint egység (1 nap) érzékelése, a kezdetét és végét mutató dramatikus jelölésekkel. Az egész napi program, mint egység (1 nap) érzékelése, a kezdetét és végét mutató dramatikus jelölésekkel. Az ellentétes karok, lábak, végtagmozgás értelmezésével.

Testi

A játékok kezdetének, és végének tudatosításával, elrejelzésével.

Az id múlásának érzékelése a napszakok megfogalmazásával, programokhoz kötve.

Matematikai tartalmú tapasztalatok Karok és lábak párosságának értelmezésével. Az ellentétes karok, lábak, végtagmozgás értelmezésével, jobb és bal differenciálásával.

159

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE

Téma­3. ,,röpülj, maDár!"

A tevékenység célja

,,maDár volTam álmomban"

Szociális képességek fejlesztése: együttmködéssel, természetvédelem alapozása érzelmi beállítódással, Értelmi képességek fejlesztése: tájékozottsággal, érdekldéssel, emlékezettel, hallás és látás érzékenyítésével, téri irányok érzékelésével. fogalomismerettel. Verbális képességek fejlesztése: verbális kommunikációval, hangutánzással, új fogalmak megismerésével. Testi képességek fejlesztése: nagymozgásokkal. Együttmködés az óvodapedagógussal és a társaikkal, a sétákon, kirándulásokon. A távcsövek egymásnak átadásával, a társaiknak, a látottakra való figyelem felhívással. Pozitív érzelem keltésével a madarak, lepkék, méhek iránt. Sokféle tapasztalatokkal a madarakról, lepkékrl, méhekrl. A térben elfoglalt helyük meghatározásával. Életmódjuk iránti érdekldéssel. Korábbi tapasztalataik felidézésével. Az emlékeik megfogalmazásával, összefügg elmondásával. Új fogalmak megismerésével: röppálya, rejt szín, röptet, élhely. Sétákon, kirándulásokon kitartó sétával, a tér bejárásával, a megfigyelt mozgások utánzásával.

A tevékenység feladata

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Ajánlott megelôzô tevékenység

160

Tavasszal és nyáron, az óvoda kertjében, sétákon és kirándulásokon megfigyeljük, és megnevezzük a madarak mozgását, próbáljuk utánozni. (A repülésükkor a szárnyaikat szétnyitják, a veréb páros lábbal szökdécsel, ugrál a földön, rigó szalad, balkáni gerle totyog, gólya méltóságosan lépked, a csúszka fejjel lefelé is tud kúszni a fakérgen, stb.) Hallgatjuk a hangjukat, próbáljuk utánozni. Beszélgetünk arról, hogy a hangjukkal jelzik a területüket, illetve hívják a párjukat. Tavasszal erteljesebben csicseregtek, mint ilyenkor sszel. Megfigyeljük, hogy a fás, bokros helyen látunk-e több madarat, vagy ahol nincs fa, bokor. Távcsvel keresünk fészkeket a fákon, bokrokban, vízparti növények közt. Megfigyeljük a vízparton, vízen látott madarakat, megnevezzük ket. Nyáron folyamatosan gondoskodunk a madáritató feltöltésérl. Sekély legyen a víz, nehogy belefulladjanak. (Esetleg követ is helyezhetünk a közepébe, amelyen a madár megpihenhet). A röppályáját szabadon hagyjuk, hogy a hirtelen felröppenésre lehetsége legyen, ha megijed. Beszélgetünk a táplálkozási szokásaikról, megfigyeljük, hogy táplálékot visznek a csrükben a fiókáiknak. Megállapítjuk a tollazatuk, és a csrük színét. Beszélgetünk arról, hogy a hím, és a tojó színe azért tér el, mert a tojó ül a tojáson, és elrejtzik, a színe hasonlít a környezetében lév színekhez, így nehezebb észrevenni. Ezt azért nevezzük rejt színnek. A hímek pedig azt akarják, hogy a tojók észrevegyék ket, ezért feltn tollruhába ,,öltöznek." Megfigyeljük a virágokra leszálló lepkéket, méheket. Beszélgetünk arról, miért szállnak virágról-virágra, és azt, hogy a méhek a virágporból mézet készítenek. (Kóstolunk mézet, édesítünk vele teát.) Beszélgetünk arról, hogy vannak olyan rovarok, amelyek az embereknek kellemetlenséget okoznak. Ismertek ilyet? (Légy, szúnyog.) Mit tudtok ezekrl a rovarokról? Beszélünk arról, hogy bár nekünk kellemetlen a jenlétük, a madaraknak fontos táplálékul szolgálnak. Ezekkel etetik a fiókáikat. Ha találunk egy levélen hernyót, ,,befogjuk", egy tüllel letakart üvegben tartjuk, és annak a növénynek a levelével tápláljuk, amelyen találtuk. Naponta figyeljük, és megbeszéljük a változást. Megtapasztaljuk, hogy a hernyóból lepke lett. Gryllus Vilmos: Dalok (Óvodásoknak és kisiskolásoknak) Zenem kiadó 1992. hangkazettája, vagy CD lemeze. Fehér Anna: ,,Játszunk? Természetesen!" játékgyjteménye. Távcsövek, befttes üveg egy darab tüllel lefedve, ismert madarak képei, és hangjai kazettán vagy CD-én. Magnetofon, vagy CD lejátszó. ,,Üzen a természet" táblája, ,,bagoly" kép, felhívás a madáretetésre. 30-40 cm-es ersebb, különböz hosszúságú fonalak. (Két gyerekenként egy-egy legyen.) csoportos és egyéni mikrocsoportos, egyéni

Eszközök

Szervezeti keretek Munkaformák

161

Vázlat

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE Csukjuk be a szemünket, és ,,nyissuk" ki a fülünket. Madárhangot hallatok, egyszerre egyet. Amikor elhallgat, nyissátok ki a szemeteket, és a képek közül válasszátok ki, melyik madarat hallottátok. Mutassátok fel a képet. (Ellenrzöm, hogy, jól választottak e?) Ez ismétldik, a korábban megismert madarak hangjaival. (Házi veréb csivitelése, balkáni gerle búgása, kakukk kakukkolása, rigó füttye, gólya kerepelése, stb.) A ,,Madarak voltunk..." mondókára kiszámolunk egy játékost, akire esik a választás, megsúgja nekem, milyen madárrá válik. Ezután elmondja magáról, hol fészkel, mit szeret enni, milyen szín a tollazata. Aki felismeri, hogy a társa melyik madárrá változott, bekiálthatja. Ha a válasza helyes, lesz a következ, aki madárrá változik. Ha nem tovább lehet találgatni. (Ügyeljünk arra, hogy többen sorra kerüljenek. Segítek információval, ha szükséges, esetleg emlékeztetéssel, melyik helyszínen láttuk.) A madarakat több csoportba csoportosíthatjuk a szerint, hogy hol szeret fészkelni, élni leginkább. Tudtok felsorolni élhelyeket? (Vízparton, kertekben, erdben, stb.) Mit gondoltok, a kalitkában tartott madárnak hol van az élhelye? (Hagyjuk a gyerekeket találgatni, majd elmondom, hogy a természetben nincsenek kalitkák, a bezárt madárnak, kicsi a hely a mozgáshoz. Az a madár is valahol erdben, mezn szeretne élni. Ha röptett készítünk részükre, jobban érzik magukat. Elmagyarázom, hogy milyen a röptet.) Tudjuk azt, hogy mivel táplálkoznak a madarak? Soroljunk fel madáreleségeket. (Napraforgó mag, dióbél, gyomnövények magjai, földigiliszta, rovarok, hernyók, bogyók, gyümölcsök, stb.) Beszélgetünk arról, hogy a hideg beköszöntével a rovarok, hernyók, földigiliszták, stb. elbújnak, és a madarak csak magvakkal tudnak táplálkozni, nehezebben találnak élelmet. Mi tudunk nekik segíteni, ha az etetjüket rendszeresen feltöltjük, illetve, ha madárkalácsot készítünk részükre. Amint szükségessé válik, etetjük majd a madarakat. (Az etett úgy helyezzük el, hogy a csoportszobából jól látható legyen a madarak mozgása.) Elfordul, hogy a madarak összevesznek a táplálékon. Játsszuk el, hogy mi rigók vagyunk, és összeveszünk egy földigilisztán. Keressetek párt magatoknak. Eljátsszuk a ,,Játszunk? Természetesen" játékgyjteménybl a II. C-10-es játékot. (,,Civakodó feketerigók") Segíthetünk a madaraknak azzal is, hogy a fákon fészekodúkat helyezünk el, ezeket az emberek készítik. Ezzel segítik a madarakat, hogy találjanak fészkel helyet. Azokat a kerteket, ahol van madáretet, madáritató, fészekodú, madárbarát kertnek nevezzük. Az ,,Üzen a természet" híradóra kitesszük a bagoly képet, és a szükséges információkat, ami egy madárbarát kerthez szükséges. Megbeszéljük, hogy otthon is etethetik a madarakat, de csak akkor kezdjék el, ha rendszeresen teszik azt. (Odaszoknak a madarak, és ha nem találnak eleséget, elpusztulhatnak.) Most csukjuk be a szemünket, mintha aludnánk. Hallgassuk meg Döbrentey Ildikó, megzenésített versét, Gryllus Vilmos: ,,Madár voltam álmomban" cím dalát. Matematikai tartalmú tapasztalatok Megfigyelések közben téri relációk gyakorlása, valami fölött alatt, lejjebb fentebb, lent fent, közelebb távolabb látjuk a fészkeket, madarakat, lepkéket, méheket. Mennyiségi meghatározásokat teszünk, hol láttunk többet kevesebbet. Számfogalom gyakorlása a ,,Madarak voltunk.." mondókával. Pár fogalmának ersítése, páralkotással. Téri kiterjedés megállapítása összeméréssel: kinek a fonala hosszabb, rövidebb.

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

162

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint Auditív percepció, vizuális emlékezet, gondolkodás, intermodalitás fejlesztése a madárhangok hallgatásával, segít azonosításával (hely megadása ahol találkoztunk vele), a többi gyermek felé elmutogatással. Téri viszonyok, vizuális emlékezet, gondolkodás fejlesztése a látott madarak felidézésével, az élhely meghatározásával. (Fán, alatt, fölött, mezn, bokorban...) II. szint Auditív percepció, vizuális emlékezet, gondolkodás, intermodalitás fejlesztése a madárhangok hallgatásával, azonosításával, a többi gyermek felé kifejez mutogatással bemutatni. III. szint Auditív percepció, vizuális emlékezet, gondolkodás, szeriális emlékezet, intermodalitás fejlesztése 3 madárhang meghallgatásával, azonosításával, egy kiválasztásával, a többi gyermek felé kifejez, részlet gazdag mutogatással Téri viszonyok, vizuális emlékezet, gondolkodás fejlesztése a látott madarak felidézésével, az élhely pontosabb, körülíró meghatározásával. (Ahol srn álltak a fák, a fa törzsének a fels részén, a lombkorona fels részében...) A természet iránti pozitív hozzáállás ersítése a madárhangok hallgatásával, a madarakról való beszélgetéssel, a természet részeként való szemlélésükkel, a róluk való gondoskodással. Ismert madarak csoportosításával (élhely, szín...), az egy csoportba tartozók számosságának megállapításával. Verbális képességek fejlesztése a madárhangok artikulált, jól koordinált képzés hangokkal való utánzásával. A társak által utánzott hangok számlálásával.

Matematikai tartalmú tapasztalatok Téri viszonyok, vizuális emlékezet, gondolkodás fejlesztése a látott madarak felidézésével, az élhely pontosabb meghatározásával. (Fa törzsének a fels részén, a lombkorona fels részében...) A természet iránti érzékenyítés a madárhangok hallgatásával, a madarakról való beszélgetéssel, a természet részeként való szemlélésükkel.

Szociális

A természet iránti érzékenyítés a madárhangok hallgatásával, a madarakról való beszélgetéssel.

Matematikai tartalmú tapasztalatok Ismert madarak felsorolásával Verbális képességek fejlesztése a madárhangok artikulált hangú utánzásával A társak által utánzott hangok felsorolásával.

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Verbális képességek fejlesztése a madárhangok utánzásával.

Matematikai tartalmú tapasztalatok A saját utánzott hangok számlálásával. A társak által utánzott hangok felsorolásával.

163

Testi

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE Nagymozgások fejlesztése a madarak utánzásával. Nagymozgások, mozgáskoordináció fejlesztése a madarak utánzásával, a karok szépen összehangolt mozgásával. Nagymozgások, mozgáskoordináció fejlesztése a madarak utánzásával, a karok szépen összehangolt mozgásával, finomabb mozgásokkal (kapirgáló, csipeget, lábemel) mozdulatokkal. Madárszárnyak párosságának megbeszélésével, az testük bal és jobb oldalának megfigyelésével.

Matematikai tartalmú tapasztalatok Madárszárnyak párosságának tudatosításával. Madárszárnyak párosságának megbeszélésével, további párok felsorolásával.

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

164

Téma­4. A szél és A leveg szEllôK szárnyán

A tevékenység célja Szociális képességek fejlesztése: társas kapcsolatok ersítésével, szabályok betartásával. Környezetvédelem, ismeretek bvítésével. Értelmi képességek fejlesztése: összehasonlítással, megkülönböztetéssel, konkretizálással, fogalomismerettel. Verbális képességek fejlesztése: összefügg folyamatos beszéddel, a beszéd tisztaságával, kevésbé ismert fogalmak alkalmazásával. Testi képességek fejlesztése: nagymozgással, finommozgással. Egymást figyelmesen hallgassák meg, tartsák be a játék szabályát. Végezzenek összehasonlításokat a tapasztalatszerzés közben, tegyenek konkrét megállapításokat. A képen látottakról összefüggen, tisztán mondják el gondolataikat. Alkalmazzanak új kifejezéseket: hasznosít, szélerm, szélkerék. A kerékpározásnál. röptetéseknél végezzenek nagy mozgásokat, a repül hajtogatásánál és vitorlás hajó készítésénél finom mozgásokat. Egymást figyelmesen hallgassák meg, tartsák be a játék szabályát. Végezzenek összehasonlításokat a tapasztalatszerzés közben, tegyenek konkrét megállapításokat. A képen látottakról összefüggen, tisztán mondják el gondolataikat. Alkalmazzanak új kifejezéseket: hasznosít, szélerm, szélkerék. A kerékpározásnál. röptetéseknél végezzenek nagy mozgásokat, a repül hajtogatásánál és vitorlás hajó készítésénél finom mozgásokat. Gyermek bicikli, papírból hajtogatott repül, juharfa termése, kisméret vízzel telt fürdkád, 3 db. parafa dugóból készített vitorlás csónak. (Három, azonos méret parafa dugót összeillesztünk ragasztóval, a közepére, fogvájóra ersített, keményebb papírból kivágott vitorlát tzünk. A vitorlára mindenki rárajzolja a jelét. Ezeket elzleg a gyermekekkel közösen készítjük el.) Különböz képek: vitorlás hajó, széldeszkázó emberek, sárkányrepülk, szélmalom, szélkerék, autó, autóbusz, vonat, különböz bútorok, játékok.) mikrocsoportos és egyéni mikrocsoportos, egyéni

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök

Szervezeti keretek Munkaformák

165

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE Beszélgettünk nem rég arról, hogy szél ereje megmozgatja a növényeket, a vizet. Az emberek ezt az ert sok mindenre felhasználják. Találtok a tálcán képeket. Válasszon ki mindenki azok közül egy olyan képet, amirl azt gondoljátok, hogy a leveg mozgásának erejét hasznosítják az emberek. Amikor mindenki választott, egyenként megkérdezzük, ki mit lát a képen, és indokolja meg a választását. Türelmesen meghallgatunk mindenkit, ha valaki szeretne hozzáfzni valamit, (kiegészítést, saját élményét) megteheti. (Én utolsóként teszem ezt meg.) Megbeszéljük, hogy a széllel, a leveg mozgásával energiát tudunk megtakarítani, ezért a szél erejének felhasználása környezetkímél. Mit gondoltok? Az állatok hasznosítják a leveg mozgásának erejét? (Visszaemlékezünk, a korábbi beszélgetésre, hogyan használják a madarak, a felszálló meleg légáramlatot.) Tudnátok-e még valami példát mondani, az állatokkal kapcsolatban? (A ragadozó állatok megérzik a többi állat szagát, amikor feléjük viszi a szél. Ez segíti ket a táplálékszerzésben. Vadászás közben úgy közelítik meg az áldozatukat, hogy a szélirányával szemben állnak, hogy az szagukat ne vigye a szél az áldozatuk felé, mert akkor észre veszik ket, és elfutnak.) Mit gondoltok, a növények hasznosítják a leveg mozgását? Felidézzük, hogyan fújtuk régebben, és szállt a pongyolapitypang magja, és nemrég a mezei juharfa magja. Beszélünk arról, hogy van több olyan növény is, amely repítteti a magját. (Például: a szil és szivarfa szárnyas magjai, gyékény buzogánya, ha megszárad és kibomlik, stb.) Keresünk az óvoda kertjében repül magokat. Ha nincs, képrl megmutatunk néhányat, és megbeszéljük, hogy sétákon, kiránduláson keresünk ilyet. Most azt játsszuk, hogy vitorlás hajók versenyeznek. Fürdkád lesz a tó, és ti lesztek a szelek. Ismertetjük a szabályokat: Ketten a tó partjára állnak, egymástól távolabb, de azonos oldalon. A kis vitorlás hajónkat a tó partjától indítjuk, a szél segítségével. (Ti fújjátok.) Egyszerre indíthatjuk a hajónkat, akkor, ha meghalljátok: ,,rajta!" Kinek a vitorlása ér át gyorsabban a túloldalra? Amíg ketten versenyeznek, a többiek szurkolnak. Szerepcserével folytatódik a játék, amíg kedvük van hozzá. Matematikai tartalmú tapasztalatok Téri irányok, ellentétpárok fel ­le, széllel szemben, hátszéllel, közelebbtávolabb, gyorsabbanlassabban. A képeken látható formák felismerése, megnevezése. A parafa dugók formája, összeméricskélése, azonos méretek kiválasztása. A háromszög síkidom felismerése, a vitorla formájának megnevezése. A középpont megtalálása, kijelölése.

Vázlat

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

166

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint Figyelem, vizuális percepció, térlátás, szem-tárgyszáj koordináció fejlesztése a vitorlások fújásával. II. szint Figyelem, vizuális percepció, térlátás, szem-tárgyszáj koordináció fejlesztése a vitorlások fújásával, a lehet legrövidebb út , a legjobb energia beosztás igénybevételével, annak tudatosításával. Vizuális percepció, alaklátás fejlesztése a fakockák körbetapogatásával, alakazonosításával, ugyanolyan alakú, kisebbnagyobb tárgyak keresésével. Társas kapcsolatok ersítése a társakra való figyeléssel, sikerüknek való örömmel, a játék során drukkolással. Az átfújt hajók, szín alapján való csoportosításával, számosságuk megállapításával. Verbális képességek fejlesztése a folyamatos, összefügg beszéd gyakorlásával. III. szint Figyelem, vizuális percepció, térlátás, téri irányok, szem-tárgyszáj koordináció fejlesztése a vitorlások fújásával, vízbe helyezett fakockákkal jelzett szlalompályán.

Matematikai tartalmú tapasztalatok Vizuális percepció, alaklátás fejlesztése a fakockák körbetapogatásával, alakazonosításával, ugyanolyan alakú tárgyak keresésével. Szociális Társas kapcsolatok ersítése a társakra való figyeléssel, sikerüknek való örömmel. Vizuális percepció, alaklátás fejlesztése a fakockák körbetapogatásával, alakazonosításával, ugyanolyan alakú tárgyakat ábrázoló képek keresésével.

Társas kapcsolatok ersítése a társak sikerének való örömmel, dicséretükkel.

Matematikai tartalmú tapasztalatok Az átfújt hajók számlálásával. Az átfújt hajók, szín alapján való csoportosításával, számosságuk megállapításával. Verbális képességek fejlesztése a folyamatos, összefügg beszéddel, ritkán használt szavak, kifejezések pozitív megersítésével. Beszédmennyiség szubjektív megállapítása, ki mondott több dolgot adott témáról?becsléssel.

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Verbális képességek fejlesztése a folyamatos, összefügg beszéd gyakorlásában való segítéssel, célzott kérdésekkel. Saját hozzászólások számosságának megállapítása.

Matematikai tartalmú tapasztalatok Beszédmennyiség szubjektív megállapítása adott témárólsaját hozzászólás mennyisége (sok-kevesebb), becsléssel.

167

Testi

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE Testkontroll, testszabályozás a hajók fújásával. Testkontroll, testszabályozás a hajók fújásával, jó ritmusú levegvétellel. Hány fújással ment a két egymás melletti hajó?számlálással, különbség megállapításával Testkontroll, test-szabályozás a hajók fújásával, jó ritmusú levegvétellel, jó energia beosztással Mindegyik bója közt ugyanannyi fújással ment a kishajó? Volt különbség, mennyi?számlálással

Matematikai tartalmú tapasztalatok Hány fújással ment át a kishajó?számlálással.

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

168

Téma­5. bogárKáK és rovaroK

A tevékenység célja

,,fújja a szél a fáKaT"

Szociálisképességek fejlesztése: udvariassági szokások gyakorlásával, szabályok elfogadásával Értelmi képességek fejlesztése: érdekldéssel, emlékezettel téri irányok gyakorlásával, feladattartással, fogalomismerettel. Verbális képesség fejlesztése: verbális emlékezettel, kifejezkészség fejlesztésével. Testi képesség fejlesztése: nagy- és finommozgások fejlesztésével. Türelmes kivárással, amíg sorra kerülnek a gyertyák gyújtásánál. A játékban engedik, hogy az a társunk foglalja el az adott helyet, aki elbb volt ott, nem lökdösik egymást. Egymás véleményének meghallgatásával. A kihelyezett szélirányjelz önálló figyelésével, a mozgás irányának meghatározásával. A korábbi tapasztalataik felidézésével. A szélre vonatkozó kifejezések árnyalt alkalmazásával, az irányok meghatározásánál összefügg, nyelvtanilag helyes beszéddel. A növényeknél megfigyelt kisebb nagyobb mozgások leképzésével, a gyertya fújásánál a kevesebb - több leveg kifújásával. Nagymozgással a tér bejárásával, köralakítással, valamint a játékban, az adott jelre való mozgás változtatásával. Középs csoportos ,,Széljárás" tevékenysége. Középs csoportos ,,Széljárás" tevékenysége. Szeles idben megfigyeljük a kihelyezett szélzsákot, megfogalmazzuk, hogy milyen ers a szél, milyennek érezzük a szelet. (Langyos, simogató, hsít, hvös, hideg, fagyos, viharos, stb.) Meghallgatjuk, és megfogalmazzuk a szél által keletkezett hangokat. (Süvít, zúg, sziszeg, suttog, zizegnek a fák levelei,) Meghatározzuk a szél irányát, merrl, merre fúj. Mutatjuk az irányt a kezünkkel. (Konkrét épülethez, vagy máshoz viszonyítva.) Megfigyeljük, melyik növényt tudta ersebben megmozgatni. Vajon miért? Utánozzuk a megfigyelt növények elhajlását, ügyelve arra, hogy ugyanolyan irányba mozduljunk. Árnyalt kifejezéseket alkalmazunk a mozgásokra. (Megrezdül, libben, lobog, a falevél, görgeti, felkapja a papírt, stb.) Megállapításokat teszünk, hogy ersebb szél után frissebbnek érezzük a levegt. Ismerkedünk irodalmi alkotásokkal. (Például: Csanádi Imre szi levél...,Szabó Lrinc A szél meg a nap..., Kányádi Sándor Zivatar..., stb.) Dr. Fejes Erzsébet Kanczler Gyuláné dr.: Mesél természet cím könyve. Kincs Könyvkiadó 1995.Szélzsák, homokkal megtöltött kis virágcserép, 2 db füstöl, minden gyermek és az óvodapedagógus részére egy - egy gyertya tzálló alátéttel, gyufa, ventillátor. A csoportszoba bútorai..

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök

169

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE csoportos és egyén mikrocsoportos, egyéni Két füstölt a homokkal teli virágcserépbe szúrunk, és meggyújtjuk. Figyeljük, és megfogalmazzuk, mit látunk. (A füst felfelé száll, és eltnik a magasban.) Fölé és mellé tartjuk a kezünket, mit érzünk fölötte, mellette? (Meleget fölötte, mellette semmit.) A füst meleg, mert a tzbl száll fel. Meggyújtjuk a gyertyánkat is, ügyelünk arra, hogy semmilyen légmozgás ne legyen. (Nyitott ajtó, ablak.) A gyertya fölé és mellé tartjuk a kezünket. Mit érzünk? (Fölül szintén meleget, oldalt nem érzünk semmit.) Megállapítjuk, hogy a meleg leveg, a füst felfelé száll. Beszélünk a gyerekeknek arról, hogy a madarak ezt tudják, és megkeresik, hol melegebb a leveg, mert ez segít nekik abban, hogy könnyebben a magasba röpüljenek. Most egy ventillátort bekapcsolunk kis fokozatra, az ég gyertya, és a füstöl elé tesszük. Mit látunk? (A láng és a füst vízszintes irányba elmozdult.) Mutassuk meg a kezünkkel, merre mozdult a láng és a füst. Most ersebb fokozatra kapcsoljuk. Mit látunk? Mutassuk a kezünkkel a láng és a füst mozgását. Miért változott meg az irányuk? Az összefüggéseket megbeszéljük. (Különböz ersség szelet idéztünk el a ventillátorral.) Mondok egy találós kérdést: ,,Finom legény vagyok, - t fokán átbújok, - de ha megharagszom, tenger vizét megszalasztom,- fát tbl kicsavarok, - ugyan, bizony mi vagyok? (Szél.) Többször megfigyeltük, milyen a szél. Soroljátok fel, miket mondtunk rá. (Simogató, hsít, zúgó, viharos, jeges, stb.) Mi is tudunk ,,szellt" és ,,szélvihart" okozni. Alakítsatok ki egy nagy kört, és mindenki kap egy ég gyertyát. Óvatosan bánjatok vele, csak az alátétnél fogjátok. Amíg mindenki megkapja, gyönyörködjetek a láng színében. Milyennek látjátok? (Az ég gyertyával meggyújtjuk a többit, és kiosztjuk.) Elször szell fúj, picit fújjuk, épphogy lobogtassuk a gyertya lángját. Ersödik a szél, ersebben fújjátok a levegt, még ersebben, addig, amíg el nem alszik a láng. Letesszük a gyertyákat, és beszélgetünk arról, hogy régebben az emberek a megfigyelésekbl elre tudták, mikor várható szeles id, vagy vihar. Például: ,,Ha az ég alja vöröses szín, szeles id várható." ,,Ha Napkeltekor nagy a hség, de nem süt a Nap, szél lesz." Mondókák is voltak erre, például: ,,Szent Mihálykor keleti szél, igen komoly telet ígér." (Megmagyarázzuk, mit jelent ez.) Tanuljuk meg ezt a mondókát. Tudunk mi egy másik mondókát is a szélrl, mondjuk el: ,,Fújja a szél a fákat, letöri az ágat, reccs!" (A mondóka alatt magasba tartott kézzel hajladozunk, a reccs szónál egyet tapsolunk.)

Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

170

Mi honnan szoktuk tudni, hogy szél, vihar, es várható? (Idjárás jelentésbl.) Mit kell tennünk, ha ers, viharos szél, közeledik. (Zárt helyiségbe kell bemenni, ajtókat és az ablakokat be kell zárni, ha redny van, engedjük azt is le, amíg a szélvihar el nem csendesül.) A szél a brünket is hamar kiszárítja, ezért ápolnunk kell olyan zsíros krémmel, ami véd a kiszáradástól. Játsszuk el, hogy bekenjük a kezünket: csavarjuk le a tubus tetejét, óvatosan nyomjunk ki belle egy kis krémet, dörzsöljük be jól a kezünkbe. Csavarjuk vissza a tubus tetejét, és tegyük a helyére. Mit gondoltok a szél a folyók, és tengerek vizeit is megbírja mozgatni? Meghallgatjuk egymás véleményét. Visszaemlékezünk vízparti megfigyelésekre, amikor a víz hullámzását, fodrozódását láttuk. Elmondjuk, hogy olyan magas hullámokat is okozhat a szél, hogy a víz a partot is elönti, árvizet okoz. Olyankor magasabb helyet keresünk, hogy ne érjen el a víz bennünket. Tudunk egy verset is a viharról. Melyik az? Elmondjuk a Kányádi Sándor: Zivatar cím versét. Most azt játsszuk el, hogy egyszer a szélvihar közeledik, egyszer meg az árvíz. Az a szabály, hogy futkároztok, halkan, hogy meghalljátok a vészjelet. A vészjel az lesz, hogy kiáltok: ,,szélvihar" vagy ,,árvíz". Ha azt halljátok, hogy szélvihar, hasaljatok le a legközelebbi asztal, vagy pad alá, azok a házak, nehogy elvigyen a szél benneteket. Ha azt halljátok, hogy árvíz, gyorsan fel kell állni a széketekre, vagy egy padra, ami a legközelebb van hozzátok, hogy ne fulladjatok bele a vízbe. Engedjétek egymást felállni, vagy elbújni, aki elbb ér oda, azt nem lehet elküldeni, vagy ellökni. Aki eltéveszti, mit kell tennie, kiesik a játékból, mert elviszi a szél, vagy elmerült a vízben. (Elször lassabban váltunk mozgást, majd gyorsabban egymás után, és lehet ugyanazt ismételgetni.) Addig játszzuk, amíg 3-4 gyerek marad, k a gyztesek. Ha kedvük van hozzá, még egyszer eljátsszuk. Matematikai tartalmú tapasztalatok A gyufásdoboz, a gyufaszál, a gyertya és füstöl formájának összehasonlítása. Téri kiterjedések gyakorlása mozdulatokkal, verbális kifejezésekkel, a leveg mozgásának érzékelésénél, a szélirány meghatározásánál, a játékban. Mennyiségi meghatározások: a meggyújtott gyertyákat számoljuk, amikor mindenki tart egy gyertyát, megállapítjuk, hogy ugyanannyi ég gyertya van, mint amennyi gyerek.

171

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint Vizuális percepció, emlékezet, érdekldés, gondolkodás, következtetés fejlesztése a füst, gyertya melegének, a ventilátor- szél hatásának megfigyelésével. II. szint Vizuális percepció, emlékezet, érdekldés, gondolkodás, következtetés fejlesztése a füst, gyertya melegének, a ventilátor- szél hatásának, szélirány változásainakösszefüggéseinek megfigyelésével III. szint Vizuális percepció, emlékezet, érdekldés, gondolkodás, következtetés fejlesztése a füst, gyertya melegének, a ventilátor- szél hatásának, szélirány változásainakösszefüggéseinek megfigyelésével, a madarak vitorlázásának megértésével. Vizuális percepció, alaklátás fejlesztése a gyufásdoboz, gyufaszál alakjának megbeszélésével, más tárgyakhoz való hasonlítással térbeli kiterjedésének meghatározásával. Szabályok megbeszélésével, szabálytartás tudatosságának elismerésével. A különböz szín gyufaszálak külön csoportosításával, számosságuk megállapításával.

Matematikai tartalmú tapasztalatok Vizuális percepció, alaklátás fejlesztése a gyufásdoboz, gyufaszál alakjának, térbeli kiterjedésének összehasonlításával. Vizuális percepció, alaklátás fejlesztése a gyufásdoboz, gyufaszál alakjának megbeszélésével, más tárgyakhoz való hasonlítással térbeli kiterjedésének megvizsgálásával. Szabályok megbeszélésével, szabálytartás visszacsatoló megersítésével. A gyufaszálak mennyiségének számlálásával

Szociális

Szabályok megbeszélésével, kontrollált betartásával.

Matematikai tartalmú tapasztalatok A gyufaszálak menynyiségének megállapításával (sok- kevés).

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Kommunikációs (verbális, nonverbális) Verbális képességek fejlesztése a megfigyeléseket követ folyamatos, összefügg beszéd segítésével, célzott kérdésekkel. Verbális képességek fejlesztése a megfigyeléseket követ folyamatos, összefügg beszéd gyakorlásával.

172

Verbális képességek fejlesztése a megfigyeléseket követ folyamatos, összefügg beszéd gyakorlásával, ritkán használt fogalmak beépítésével. Az együtt tevékenykedk több szempontú csoportosításával (pl. hosszú hajú lányok...), számosságuk megállapításával. Finommotorika fejlesztése a füstöl, gyertya körüli tevékenykedéssel, h érzékelés óvatos kézközelítéssel. Füstölk, gyertyák együttes mennyiségének megállapításával, valamennyivé tétellel.

Matematikai tartalmú tapasztalatok Az együtt tevékenykedk megszámlálásával. Az együtt tevékenykedk csoportosításával (fiúk- lányok), számosságuk megállapításával.

Testi

Finommotorika fejlesztése a füstöl, gyertya körüli manipulálással.

Finommotorika fejlesztése a füstöl, gyertya körüli tevékenykedéssel, h érzékelés óvatos kézközelítéssel. Füstölk, gyertyák együttes mennyiségének megállapításával.

Matematikai tartalmú tapasztalatok Füstölk számosságának megállapításával.

173

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE

Téma­6. színvarázs

A tevékenység célja

légszEnnyEzés

Szociális képességek fejlesztése: együttmködési képességek fejlesztésével, környezetkímél életmód megismerésével. Értelmi képességek fejlesztése: fogalomismeret alakításával, következtetéssel, általánosításokkal, téri viszonyításokkal, emlékezettel, probléma megoldással, szaglás érzékenyítésével. Verbális képességek fejlesztése: verbális kommunikációval, beszédértéssel, új fogalom megismerésével. Testi képességek fejlesztése: nagymozgások tér bejárásával, finommozgás az eszközök használatával. Közös munkálkodással, egymás odaengedésével az eszközökhöz. Ismerkedéssel a leveg szennyezettség okaival, valamint azzal, hogyan csökkenthetjük a szennyezést. A szennyezdések vizsgálatánál önálló ítéletet alkotással, következtetésekkel, és általánosításokkal. Korábbi tapasztalataik felidézésével, önálló döntéssel a kép elhelyezésénél, döntésük indoklásával. A téri irányokat felismerésével, a szagok illatok differenciálásával. Gondolataikat összefügg elmondásával, új kifejezések megismerésével: leveg szennyezettség, állatfaj, fintorog. A vattacsomók keresésével, óvatosan bánással, a nagyítókkal, képekkel. Elz évek: ,,Pitypang" és ,,Füvek srjében", valamint az ,,Érzékelünk" tevékenységek. Séták, kirándulások alkalmával megfigyeljük az autók kipufogógázait, esetleg gyár vagy ház kéményébl, avar égetésébl felszálló füstöt, valamint a felettünk szálló repülgép füstcsíkja, hogyan oszlik szét a levegben. Elmondjuk, hogy az avar égetésnek szabályai vannak, mikor lehet égetni. Az égetésnél jobb, ha komposztáljuk, mint mi az óvodában. Megfigyeljük, hogy szeles idben miket kap fel a szél: a homokozóból a homokot felkapja, az út porát is felkeveri, stb. Megfigyeljük, az épületekre lerakódott szennyezdéseket. Összehasonlításokat végzünk, hol találunk többet, közvetlen az úttest melletti, vagy távolabbi, illetve a fákkal, bokrokkal körül vett épületeken? Vajon miért? Vattacsomókat a gyermekek finoman fellazítnak, majd akasztóval ellátott kis kartonlapokra nyomják, amit eltte ragasztóval bekentek. (Csak épp annyi ragasztóval, hogy rajta maradjon, de a vatta laza szerkezet maradjon.). Nagyítóval megnézzük, látunk-e rajta valamit. Ezután megszámoljuk, és elfelezzük. A felére úttestet rajzolunk, a másik felére fákat, Az óvoda kertjében több helyre kiakasztjuk, ügyelve arra, hogy az úttest közelébe azok kerüljenek, amelyeken az úttest ábra van, a fák közé pedig azok, amelyeken a fák rajzai vannak. Megbeszéljük, hogy néhány napig ott maradnak, megnézzük, mi történik velük. Mit gondoltok, mi fog történni?

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Eszközök

174

Az ,,Üzen a természet" sarokba parafa tábla, gombostk, polcok, vagy kiállító asztalok. Képek: nyíló virág, autó, motorbicikli, füstölg cigaretta, különböz madarak, repülgép, alma, narancs, baba, stb. (Ügyeljünk arra, hogy 2-3 képpel több legyen, mint amenynyi gyerek részt vesz a tevékenységben, és legyenek levegt szennyez tárgyakat ábrázoló képek is.) Vatta, kártya méret kartonlapok, olló, fonal, ragasztó, nagyítók, színes ceruza, nagyméret tálca, négy asztal, két nagyméret tornakarika. Két üveg, amely azonos méret és szín. Egyikben ecet, másikban kölni van. (Mindegyikre egy cédulát ragasztunk, egyikre egy karikát, másikra két karikát rajzolunk.) A játékhoz további két üveg, egyikben ecet, másikban tiszta víz van. Fehér Anna: ,,Játszunk? Természetesen!" játékgyjteménye. csoportos és egyéni mikrocsoportos, egyéni

Szervezeti keretek Munkaformák

175

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE Összeszedjük a kertünkben elhelyezett vattacsomókat egy nagyméret tálcára. Minden gyermek megvizsgálja azokat nagyítóval, megállapításokat tesszünk, a következtetéseket levonjuk. Felidézzük, hogy a sétáink alkalmával az épületeket hol láttuk szennyezettebbnek? Honnan kerülhettek a szenynyezdések a falakra, illetve a vattánkra? (A levegbl.) A levegt mi szennyezi? (Autók kipufogó gázai, a repülgépek hajtógázai, a kéményekbl felszálló füst, a szél által felkavart por.) Összetolunk két asztalt és köré állunk. Az összetolt asztal mellé, két oldalt még egy-egy asztalt helyezünk el, mindkettre egy ­egy nagyméret tornakarikát teszünk. (Milyen formája van a tornakarikának?) Az egyikre egy nyíló virág, a másikra egy autó képét helyezzük el. Összetolt asztalra elhelyezzük a képeket. Válasszatok egy képet, és nézzétek meg jól. Döntsétek el, hogy amit a képen láttok, az szennyezi-e a levegt, vagy nem. Ha nem, a virággal jelölt karikához álljatok, ha igen, az autóval jelölt karikához álljatok, de fogjátok továbbra is a kezetekben a képet. Az óvodapedagógus elször az egyik asztalnál, azután a másik asztalnál egyenként megkérdezi a gyerekeket, ki miért döntött a virágos karika, illetve az autós karika mellett. Felhívja a figyelmet eltte, hogy mindenki jól figyelje meg, mit mond a társa, mert ha nem jól döntött k kijavíthatják. (Az óvodapedagógus csak akkor javít, ha a gyerekek közül senki nem tudta a helyes megoldást.) Aki elmondta a véleményét, a képet behelyezi a tornakarikába. Amikor mindenki elkészült, elvisszük az ,,Üzen a természet" kiállító helyünkre, megbeszéljük, hogy a szüleiknek is megmutatják. (A táblára elhelyezzük a bagoly képét.) Mit gondoltok, tehetünk mi annak érdekében valamit, hogy kevesebb szennyezdés kerüljön a levegbe? (Autó helyett biciklivel, vagy gyalog közlekedünk, nem égetjük el a hulladékot, hanem külön összegyjtjük, újra hasznosítjuk, ha a kertünkben söprögetünk, eltte locsolunk, hogy a por ne szálljon fel, stb.) A levegben nemcsak szennyezdések vannak, hanem illatok, szagok is. Tudja valaki, hogy mire mondjuk azt, hogy illat, és mire azt, hogy szag? (Vannak olyan anyagok, tárgyak, amelyek kellemes illatot árasztanak, vannak, amelyek kellemetlen szagot.) Most két üvegbe szagoljatok bele egymás után, és állapítsátok meg, melyik volt a kellemes, és melyik a kellemetlen, és jegyezzétek meg, hogy amelyiken egy karikát, vagy amelyiken a két karikát láttátok. A szabály az, hogy nem árulhatjátok el. (A két kis üveget elindítjuk sorban.) Amikor végig ért mindkét üveg, kérjük, hogy álljanak fel azok, akik az egy karikás üvegben lév illatot találták kellemesnek. Megszámoljuk, hányan álltak fel. Most azok, akik a két karikás üvegben lév illatot találták kellemesnek. Megszámoljuk, hányan álltak fel. Mikor álltak fel többen? Elször, vagy másodszor? Ki ismerte fel, mit szagoltunk? Soroljatok fel olyan illatokat, ami szerintetek kellemes. Mi az, ami áraszsza? (Pl.: virágok, gyógynövények, kölnik, testápolók, friss kenyér, narancs, citrom, fahéj, stb.) Soroljatok fel szagokat,

Vázlat

TÉMATERV-jAVASLAToK 4­5 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

176

ami kellemetlen, mi árassza azt. (Pl.: ecet, cigarettafüst, égett olaj, állatok.) Az állatok azért árasszák a szagokat, mert sok állatfaj a szaggal jelöli meg, hol van a lakhelyük. Mi kerítéssel, a ház falával jelöljük, az állatok szaggal. A kicsinyeiket is szagról ismerik fel. Láttatok már olyat, hogy a kutya vagy cica mama szagolgatja a kölykét? Mit gondoltok, nekünk embereknek is van szagunk? Ha nem mosakszunk rendszeresen, büdösek leszünk, de ha mosakszunk is van szagunk. Mi felismerjük egymást a szagról? Próbáljuk ki. Hárman-hárman alkossatok egy kis kört. Ellenrizzétek, hogy csak hárman lehettek egy körben. Engedjétek el egymás kezét, és szagolgassátok meg egymást. Most egy gyermek felteszi az álarcot, a másik két társa körbejár körülötte, majd egyenként elé állnak. Megszaglássza mindkettjüket, de nem érintheti meg. Meg kell nevezni, ki az, akit szaglász. Szerepcserével folytatódik a játék, addig, amíg mindhárman nem hunytak. Sikerült szagról felismerni a társatokat? Az állatoknak jobb a szaglásuk, k érzik a mi szagunkat is. Lehet, hogy k sem érzik kellemesnek a mi szagunkat, mégse fintorognak, ezért mi se fintorogjunk az szagukon. A kutyák a szaglásukkal tudnak segíteni az embereknek. Tudja valaki, hogyan? (Megkeresi, ha elveszett valaki, vagy ha összedlt egy ház, a kutya megérzi a szagát az embernek, jelzi, hogy van-e valaki a romok alatt, stb.) Befejezésül eljátsszuk a játékgyjteménybl a III. C-3. sz. játékot. (,,Útjelz") Matematikai tartalmú tapasztalatok Téri relációk gyakorlása: fákhoz közel - távol, alacsonyan látjuk az autók kipufogó gázait, magasan a repüljét. Kártyák számosságának megállapítása, két azonos számossági halmazzá bontása. Képek homogén halmazából két halmaz létrehozása. Gyermekcsoportok mennyiségének megállapítása, több, kevesebb fogalmának gyakorlása. Téri relációk gyakorlása: fákhoz közel - távol, alacsonyan látjuk az autók kipufogó gázait, magasan a repüljét. Kártyák számosságának megállapítása, két azonos számossági halmazzá bontása. Képek homogén halmazából két halmaz létrehozása. Gyermekcsoportok mennyiségének megállapítása, több, kevesebb fogalmának gyakorlása.

177

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint Vizuális percepció, gondolkodás fejlesztése, halmazazonosítással, segít beszélgetést követen, tartalmak csatolásával. II. szint Vizuális percepció, differenciálás, gondolkodás, következtetés fejlesztése a karikák halmazainak azonosításával, a hozzá tartozó elvonatkoztatott tartalmak beillesztésével III. szint Vizuális percepció, differenciálás, gondolkodás, következtetés fejlesztése a karikák halmazainak azonosításával, a hozzá tartozó elvonatkoztatott tartalmak megfogalmazásával, magyarázó beillesztéssel. Téri relációk gyakorlása (köze- távol, közelebbtávolabb) egészen finom differenciálással, tárgyhoz kötötten. Környezetkímél életmód alakításának igénye a kísérlet eredményének (is) következményeképpen, összefüggések belátásával. Szennyezettséggel töltött leveg különbségeinek érzékeltetésével (ersebben szennyezett, kevésbé szennyezett), összefüggések átlátásával, különböz helyeken (fák, úttest), különböz szennyezettségi mérték.

Matematikai tartalmú tapasztalatok Téri relációk gyakorlása a közel, távol érzékeltetésével, tárgyhoz kötötten. Szociális Környezetkímél életmód elvezetése a kísérlet megbeszélésével. Téri relációk gyakorlása a közel, távol, közelebb, távolabb érzékeltetésével, differenciálással, tárgyhoz kötötten. Környezetkímél életmód fontosságának érzékeltetése a kísérlet eredményével.

Matematikai tartalmú tapasztalatok Szennyezéssel töltött leveg rámutatásával. Szennyezettséggel töltött leveg különbségeinek érzékeltetésével (ersebben szennyezett, kevésbé szennyezett).

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Kommunikációs (verbális, nonverbális) Szókincsbvítés a kísérlet végzése közben: szennyezett, kipufogógáz. Szókincsbvítés a kísérlet közben észlelt passzív szókincs aktív beszéddé tételével.

178

Szókincsbvítés a kísérlet közben, a passzív szövegértés tartalmak szövegkörnyezeti értelmezéssel, aktívan használva. A szennyezk (kipufogógáz, égetés, por..) értelmezésével csoportosítás, halmazalkotás, halmazok metszeteibe sorolás. Mozgáskoordináció fejlesztése a célok megközelítésével, hirtelen irányváltásokkal, a karok összerendezett eszközhasználatával. A térben lev fák differenciálásával (kisebb- nagyobb), azok számosságának megállapításával.

Matematikai tartalmú tapasztalatok A szennyezkrl beszélve, autók.. a többes szám mennyiségi értelmezésével, A szennyezk (kipufogógáz, égetés) értelmezésével csoportosítás, halmazalkotás.

Testi

Nagymozgások, járások fejlesztése a tér bejárásával.

Nagymozgások, mozgáskoordináció fejlesztése a tér bejárásával, az összerendezett karú eszközhasználattal.

Matematikai tartalmú tapasztalatok A térben lev fák mennyiségi észrevételével (sok- kevés). A térben lev fák menynyiségi észrevételével, számosság szerint.

179

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE

Téma­7. mag, mag, búzamag

A tevékenység célja

baráTainK a növényEK

Szociális képességek fejlesztése: együttmködési képességek fejlesztésével. Környezet- és természetvédelem, pozitív magatartás alakításával. Értelmi képességek fejlesztése: következtetésekkel, ítéletalkotással, téri viszonyításokkal, koncentráció és figyelem, valamint probléma megoldó képesség fejlesztésével. Verbális képességek fejlesztése: beszédértéssel, verbális kommunikációval, fogalombvítéssel. Testi képességek fejlesztése: nagymozgás fejlesztése járással, finommozgás fejlesztése építéssel. A közös munkálkodással, egymás véleményének elfogadásával. Egymás segítésével. Új ismeretekkel a növényekrl, tevékenyen részvétel azok szaporításában, érzelmi ráhatással azok védelmében. Következtetésekkel, ítéletalkotással, a tapasztalataik alapján. Megfigyelésekkel, egy verbálisan közölt cselekvéssor végrehajtásával. Közös tervezéssel, tevékenységgel, a lakótelep építésénél. A feladatok megértésével, önálló megfogalmazásokkal, az ellentétpároknál a nyelvtani kifejezések helyes alkalmazásával. Új fogalmak megismerésével: évgyr, szú, korong. Lassú és gyors járással. A növényekkel, a levél törlésekor, óvatos bánással. Középs csoportos: ,,Füvek srjében", a nagycsoport ,,Érzékelünk", valamint a ,,Légszennyezés" tevékenységek. Sétákon megfigyeljük, ahol sövény van az úttest és a ház között, ott kevesebb szennyezdés van a kerítéseken. Gyönyörködünk a kertek szép fáiban, bokraiban, és a virágaiban. Összehasonlításokat teszünk, melyik a szebb, még szebb kert, hol több, vagy kevesebb a növény. Ha találunk kivágott fatuskót, (esetleg szül tud behozni frészelt fakorongot) megvizsgáljuk, beszélgetünk a kéregrl, évgyrrl, megszámoljuk, hány éves volt a fa. Összehasonlítjuk a kertünkben lév fákat, megállapítjuk, melyik a fiatal öreg, vékony vastag, alacsony magas, és gyakoroljuk ezek fokozatait. Beszélgetünk arról, hogy a fák is megbetegedhetnek, vannak kártevik is. (Pl.: hernyók, szú.) A beteg fákat, ha nem tudjuk meggyógyítani, kivágjuk, és ültetünk másikat a helyébe. Egy tálcán annyi nedves vattacsomó, ahány gyermek van, gyertya tzálló alátéttel, gyufa, egy fém villa, papírzacskók, színes ceruzák, két kosár, két azonos méret kisebb sznyeg, építjátékok, és más játékok is (a csoportos játékai közül), a gyermekekkel elz napokban készített kiegészít elemek. (Gyurmába állított, kisebb- nagyobb gallyak, hurkapálcára ersített papírból kivágott virágok.)

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat csoportos, mikrocsoportos és egyéni mikrocsoportos, egyéni

180

A kis tálcáról vegyetek el egy nedves vattacsomót, nézzétek meg, hogy láttok-e rajta valami szennyezdést. Hallgassátok meg, és jól jegyezzétek meg, mi lesz a feladatok. Csak egyszer mondom végig. Amíg nem halljátok meg azt a szót, hogy indulhattok, addig semmi mást ne tegyetek, csak hallgassátok, amit mondok: elvesztek a tálcáról egy nedves vattacsomót, utána lassú járással menjetek oda egy bokorhoz. Szeretném, ha nem mindenki ugyan ahhoz a bokorhoz menne, bármelyiket választhatjátok. Amikor odaértetek, az egyik ágát, vagy a levelét óvatosan töröljétek le, úgy, hogy ne törjön le, és gyors járással gyertek vissza. Utána álljatok az asztal mellé, és újból alaposan figyeljétek meg a vattacsomót, de ne mondjatok semmit, amíg nem kérdezek. Indulhattok! Megvárjuk, amíg mindenki visszaér, és egyenként kérdezve a gyerekeket, megbeszéljük, mit tapasztaltak, meg kell határozni azt is, hogy ki hol törölgetett. Összehasonlításokat végzünk, kinek van több szennyezdés a vattacsomóján. A következtetéseket levonjuk. Felidézzük, mi történik a növényekkel, ha a levelüket belepi a por, a korom? Meggyújtok egy gyertyát, közben elmondjuk a gyertyagyújtás szabályát. Egy tiszta, fém villát körbe adok a gyermekeknek. Nézzétek meg jól, láttok-e rajta valami szennyezdést. Megállapítjuk, hogy tiszta. Most az ég gyertya fölé tartom a villát kis idre, majd minden gyereknek megmutatom. Mit láttok rajta? (Kormos.) Most tiszta, nedves vattával megtörlöm, ellenrizzük, valóban jól látjátok-e? Megállapítjuk, hogy valóban kormos lett. Így rakódik le a szennyezdés a fák ágaira, és leveleire is. Ahol sok a fa, sövény, egyéb növény, sok port és egyéb szennyez anyagot felfognak. Így tisztítják a levegt. Segít nekünk, embereknek abban, hogy tisztább levegt lélegezhessünk be. Abban is segítenek, hogy olyan levegt lélegeznek ki, amit mi szeretünk. Ezért a növények barátaink, és a barátainkat szeretjük, nem bántjuk, segítünk nekik. Hogyan tudunk segíteni nekik? (Lemossuk a leveleiket, bent zuhany alatt, kint locsolótömlvel, meglocsoljuk, ha szomjaznak.) Nemcsak ezért szeretjük a növényeket, hanem sok minden másért is. Tudnátok felsorolni, miért szeretjük még a növényeket? (A zöld lombja szép, árnyékot ad, a levél susogása kellemes, a madarak lakást találnak a lombok között, a madár csicsergését szeretjük hallgatni, a gyógynövények gyógyítják a betegségünket, a virágok színei vidámmá tesznek bennünket, amit érlelnek

181

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE gyümölcsöt, magvakat megesszük.) Soroljunk fel gyümölcsöket, ehet magvakat. Két csapatot alkotunk, oly módon, hogy a ,,Játszunk? Természetesen!" játékgyjtemény II. C/6-os játékát játsszuk el (,,A méhek virágport gyjtenek.") Utoljára olyan számot mondunk, ami a résztvev gyermekeket két csapattá bontja. (Pl.: Ha 20 gyermek van, 10-et mondunk.) Két kosárban épít játékot találtok. Mindkét csapat egyet elvihet, és egy-egy sznyegen építsen egy lakótelepet. (Vagy utcát, attól függen, hogy milyen korábbi tapasztalattal rendelkeznek.) A gyerekek önállóan tevékenykednek, az óvodapedagógus csak az id múlására figyelmeztesse ket idnként. Összehasonlítjuk az elkészült lakótelepet (utcát), és megkérdezzük, ki melyik lakótelepen lakna, és miért? Én is választok magamnak ,,lakhelyet", megindokolom, hogy miért azt választottam. (Több a fa, a bokor, a virág, távolabb van az épület az úttesttl, kisebb a zaj, stb.) Elrakjuk az eszközöket, és körbe járjuk az óvoda kertjét, hová tudnánk még fát, bokrot, virágot ültetni? (Kijelöljük a helyet, és a fagyok eltt, késbb ültetünk.) Megnézzük, melyik virágnak van érett magja, amit begyjthetünk. A zacskóra rárajzoljuk, vagy ráragasztjuk a virág képét. (Késbb kis zacskókba elosztjuk.) Megbeszéljük, hogy máskor is gyjtünk, és otthon is lehet gyjteni. Kitesszük az ,,Üzen a természet" táblára a Méhecske képet, és a kérést. ,,Virágmagokat gyjtünk. Kérjük, hogy segítsenek ebben a gyerekeknek, és a virágmagot tartalmazó zacskókra rajzolják rá a virág képét, valamint azt, hogy árnyékos, napos, vagy félárnyékos helyet kedvel-e a növény. Köszönjük!" (Késbb kis zacskókba elrendezzük, és eltesszük tavaszig.) Befejezésül eljátsszuk a ,,Játszunk? Természetesen" játékgyjteménybl a II. C/7-es játékot. (,,Alkossunk él fát") Matematikai tartalmú tapasztalatok Korongforma megismerése, évgyrk számlálása, Ellentétpárok gyakorlása összehasonlításokkal: fiatal öreg fa, vékony ­vastag törzs, alacsony magas fa vagy virág. Ellentétpár gyakorlása mozgással: lassú és gyors járás. sok kevés szennyezdés. Több kevesebb szennyezdés, virág, fa, bokor. Adott térben (sznyegen) tárgyak elrendezése, adott halmazból megfelel formák kiválasztása.

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

182

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint Szeriális-, vizuális-, verbális emlékezet fejlesztése a cselekedet sor megadásával, szükség esetén a folyamat közben egyegy elem ismétlésével. II. szint Szeriális-, vizuális-, verbális emlékezet, intermodalitás fejlesztése a cselekedet sor megadásával, annak önálló végrehajtásával. III. szint Szeriális-, vizuális-, verbális emlékezet, intermodalitás fejlesztése a cselekedet sor megadásával, annak önálló végrehajtásával, viszszaérkezéskor a feladat verbális elismétlésével. Térlátás, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése az építkezéssel, a tér minden irányba való terjeszkedésére törekvéssel, utána verbális jellemzéssel, eltte, mögötte, közötte. Az együttmködés fejlesztése, a feladatok megosztásával, az építvezeti, a többi együttmköd harmonikus kapcsolatával. Felhasznált építanyagok csoportosított menynyiségi értelmezésével egy közelmúlti építkezéshez viszonyítva (kocka- több mint a múltkor, kúp kevesebb...), Verbális készségek fejlesztése az építkezést kísér egymást ért- eligazító , folyamatos beszéd kommunikációval. A mértani formák elnevezésének használatával.

Matematikai tartalmú tapasztalatok Térlátás, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése az építkezéssel. Térlátás, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése az építkezéssel, a tér minden irányba való terjeszkedésére törekvéssel.

Szociális

Az együttmködés fejlesztése a közös építkezéssel.

Az együttmködés fejlesztése a közös építkezéssel, a feladatok megosztásával.

Matematikai tartalmú tapasztalatok Felhasznált építanyagok mennyiség jellemzése (sok- kevés). Felhasznált építanyagok csoportosított menynyiségi értelmezése (kocka- sok, kúp kevés...).

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Verbális készségek fejlesztése az építkezést kísér kommunikációval.

Verbális készségek fejlesztése az építkezést kísér egymást ért- eligazító kommunikációval. A mértani formák elnevezésének gyakorlásával.

Matematikai tartalmú tapasztalatok A mértani formák elnevezésének segítésével.

183

Testi

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE Nagymozgások, mozgáskoordináció fejlesztése a karok összerendezésével az építkezés során. A karok párosságának értelmezésével. Finommozgások, mozgáskoordináció fejlesztése az építelemek pontos ráhelyezésével. Finommozgások fejlesztése a kis elemek stabil ráhelyezésével.

Matematikai tartalmú tapasztalatok A karok párosságának értelmezésével, további párok sorolásával (lábak, fülek...) A karok párosságának, kétoldaliságának értelmezése, jobb és bal differenciálásával.

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

184

Téma­8. mEséK szárnyán

A tevékenység célja

,,TörpETánc"

Szociális képességek fejlesztése: együttmködéssel, udvariassági szokások gyakorlásával, szabályok ersítésével. Környezet- és természetvédelem alapozásával. Értelmi képességek fejlesztése: összehasonlítással, megkülönböztetéssel, ítéletalkotással, emlékezettel, hallás és látás érzékenyítésével, téri irányok és kiterjedések felismerésével,. Verbális képességek fejlesztése: összefügg beszéddel, változatos kifejezésekkel, fogalomismerettel, nyelvtörvel. Testi képességek fejlesztése: nagymozgással, ritmusos mozgással. . Egymás figyelmes meghallgatásával, a tz körül egymásnak hely biztosításával. A szabályok betartásával a tzgyújtásnál, oltásnál és a játékban. Tudatosítással, hogy sok esetben az emberek okozhatnak tüzet, ezzel károkat a természetben, és az épített környezetben. Összehasonlítással különbségek felismerésével, ítéletet alkotással. Korábbi tapasztalataik beillesztésével a jelen helyzetbe. A színek, hangok felismerésével. Vékonyabb, vastagabb, rövidebb és hosszabb fahasábok kiválasztásával. Gondolataik összefügg elmondásával, változatos jelz felsorolásával, a tzzel kapcsolatban. A nyelvtör mondogatásával. Új fogalmak megismerésével: tzes, pernye. Köralakítással, ellentétes, ütemes járással. A ,,Leveg és tz" tevékenység a kiscsoportban, a ,,Szélgyerek" tevékenység a középs csoportban, valamint a ,,Fújja a szél a fákat" tevékenység a nagycsoportban. Egy kisebb jénai tállal leborítunk egy ég mécsest, és a mikor már majdnem elalszik a láng, a tálat megemeljük, ,,levegt" adunk. Látjuk, hogy a láng újból erre kap. Ezt kisebb csoportokban többször megismételjük, hogy mindenki kell tapasztalatot szerezzen. Megismerkedünk Tamkó Sirató Károly: Törpetánc c. versével, valamint a ,,Bújj, bújj itt megyek..." dalos játékkal.. Mécses, kisebb jénai tál. Az óvoda kertjében kialakított két kis tzrakó hely, vékonyabb és vastagabb ágak, fahasábok, papír, öngyújtó, gyufa, locsolókannák vízzel megtöltve. Egy nagyobb méret, alacsony falú kosár, vagy láda, benne 15- 20 db gyermekmarék nagyságú, piros textilbl készült babzsák. Piros krepp papírból készített, három ,,törpesapka". csoportos és egyéni mikrocsoportos, egyéni

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök

Szervezeti keretek Munkaformák

185

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE Eljátsszuk néhányszor a ,,Bújj, bújj itt megyek, tüzes lapátot viszek..." körjátékot. A játék befejezése után megkérdezzük: ,,Mit gondoltok? Tudnánk tüzet vinni? Meghallgatjuk egymás véleményét. (Fém lapáttal igen, de csupasz kézzel nem foghatjuk meg a parazsat, mert égési sérülést okozhat.) Mit kell tennünk azonnal, ha megégetjük a kezünket? (Hideg vízbe tesszük.) A két kis tzrakó helyünket körbeálljuk, és felidézzük a tzgyújtás és oltás szabályait. Bemutatjuk, és megfigyeljük, hogyan vet szikrát az öngyújtó, majd kap lángra. Ugyanezt a gyufagyújtásánál is megfigyeljük. Ezt követen megbeszéljük a további teendket: Mindkét tzrakó helyen fát rakunk közösen a gyermekek közremködésével a papír fölé. Elször a vékonyabbakat és rövidebbeket, majd a vastagabbakat és a hosszabbakat. Mondókával kiszámoljuk, melyik tzrakó helyen fújjuk majd a tüzet, és hol nem. Megfigyeljük, miben különböznek majd ennek következtében. Az óvodapedagógus alágyújt mindkét helyen a farakásnak, az egyiknél fújással élesztjük a tüzet. Kis id múlva megkérdezzük, mit tapasztaltunk? (Ahol fújtunk levegt, elbb lángra kapott.) Figyeljük a felszálló füstöt, és megkérdezzük, kinek mi jut errl eszébe. Meghallgatjuk egymás véleményét. (Szennyezi a levegt, távolabbról is látni, hogy hol raktunk tüzet. Szürkés szín, szétoszlik a magasban, stb.) Figyeljük az egyre magasabbra tör lángokat, keresünk jelzs kifejezéseket a láng színére, mozgására, a tz hangjára. (Piros, narancssárga, táncoló, tarajos, lobogó, pattogó, ropogó, szikrázó, izzó, meleget árasztó, fényt árasztó, stb.) Kiválasztjuk a botok közül, melyik a leghosszabb. Lépjünk hátrébb egy-egy lépést, és figyeljétek meg, mi történik, ha megpiszkálom a tüzet. (A leghosszabb bottal a parazsat erteljesebben széttúrom.) Mit vettetek észre? Sok szikra szállt mindenfelé. Olyan volt, mint egy tzes. Miért? Felidézzük, hogy a meleg leveg felszáll, és magával viszi a szikrákat. A szél, szell pedig oldal irányba fújja. Megbeszéljük, hogy a tzgyújtás szabályai közé most már azt is bevesszük, hogy szeles idben nem gyújtunk tüzet, mert a szél szétrepítheti a parazsat, és ha gyúlékony anyagra esik, tüzet okozhat. Tzoltókká változunk, és a szabályoknak megfelelen eloltjuk a tüzet. (A kis vödrökbl a vizet mindenki rálocsolhatja a már leégett fára.) Mit látunk? (Felszálló vízgz, esetleg hamu, pernye.) Milyen hangot hallunk? Utánozzuk a sistergést. Most egy új játékkal ismertetlek meg benneteket. Menjünk el távolabb a tzrakó helytl. Segítsetek keresni egy nagyobb, szabad teret, ahol tudunk futkározni. Ha megtaláltuk, kört alakítunk. Két gyereket megkérek, hogy hozzák a kör közepére a nagy kosarat. (vagy ládát.) A kör közepén, a kosár (láda) a tzrakó hely. A benne lév piros babzsákok a parazsak. Két gyereket rakoncátlan szélgyerekké változtatok, akik a kosár két végénél leguggolnak, és a parazsakat kifújják, vagyis folyamatosan kidobálják a tzrakó helyrl. A többiek az ügyes tzoltók, akik gyorsan összeszedik, és visszadobálják a tzrakó helyre, hogy ne legyen tz. Kiválasztom a szélgye-

Vázlat

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA

186

rekeket, és indul a játék. Hagyjuk a játékot kiteljesedni, majd szólunk, hogy befejezzük. Mindenki megáll, és megbeszéljük, hogy máskor is játszunk ilyet. Megállapítjuk, hogy nincs könny munkájuk a tzoltóknak. Még szerencse, hogy nem igaziak voltak a parazsak, és nem volt gyúlékony anyag a közelben. Tudnátok mondani gyúlékony anyagot? Hol keletkezhet tz? (Az erdben a fa, az avar. A lakásban a függöny, a sznyeg, a bútorok, a játékok, fenyfa, stb.) Rögzítjük, hogy eldobott ég gyufa, cigaretta csikk, széthulló szikra, nagy tüzeket okozhat. Az erdben elpusztulnak a növények, az állatok. Az épületekben a berendezések, lakhatatlanná válnak az emberek lakhelyei, mi is sérülhetünk, stb. Megbeszéljük, mit kell tennünk, ha tz ütne ki otthon. Nem nyitjuk ki az ablakot, hogy ne kapjon ,,levegt" a tz. (Viszszaemlékezünk arra, hogy mit tapasztaltunk az üvegtállal letakart ég gyertyánál.) Tz esetén azonnal kiszaladunk, és szólunk a legközelebbi felnttnek. Ezt követen a két óvodapedagógus elénekli kánonban az ,,Ég a város, ég a ház is..." kezdet dalt. Most pedig táncoltassuk meg a törpéket, a már korábban megismert, Tamkó Sirató Károly: ,,Törpetánc" c. versére. Felidézzük a játék menetét: Kört alakítunk, kiválasztunk ,,három törpét", akik a piros sapkát a fejükre teszik. k a kör közepén állnak, kis kört alakítanak. A többiek kézfogással nagy kört alkotnak körülöttük. A küls és bels kör ellentétes irányban halad, a vers ütemére: ,,Fenn a hegyen körbe-körbe, - Tztáncot jár három törpe. - (Itt megáll mindenki.) Rátiporva kre, rögre, - Azt huhogják megpörögve, - (Erre a két sorra a törpék, egymás kezét elengedve, lábukkal taposó mozgást végeznek, a megpörögve szóra, odapördülnek a kiválasztott társuk elé, és a kezüket megfogják.) Hipp, hopp, hepe, hupa, - avar, muhar Jaj de puha.- (Ezekre a sorokra, helyben, páros lábbal ütemre szökdelnek a párok, majd megállnak.) Zeng a daluk mindörökre, - Törpe bögre, görbe bögre!" (Ezeket a sorokat már csak a három pár mondja, az utolsó sort, a nyelvtört kiáltva.) Matematikai tartalmú tapasztalatok Körforma leképzése mozgással, köralakítással, kisebb nagyobb kör kialakítása. Tzifa hosszának, és vastagságának összehasonlítása mérésekkel. Alacsonyabb, magasabb, közelebb, távolabb fogalmak gyakorlása. Pár fogalom ersítése a pár választással.

187

A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint Vizuális percepció, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a tzrakással, levegfújással, tzoltással. II. szint Vizuális percepció, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a tzrakással, a tz éledés feltételeinek megteremtésével, a szell és a tz kölcsönhatásának, a változások ­lobbanás, parázs, hamvadás, oltás, gz, pernye, füst- folyamatának megfigyeltetésével. III. szint Vizuális percepció, probléma megoldó gondolkodás fejlesztése a tzrakással, a tz éledés feltételeinek megteremtésével, a szell és a tz kölcsönhatásának, a változások ­lobbanás, parázs, hamvadás, oltás, gz, pernye, füst- folyamatának megfigyeltetésével, a tz körüli jelenségek törvényszerségének megbeszélésével. Vizuális percepció, alaklátás, gondolkodás fejlesztése a fahasábok alakjának összehasonlításával, vastagság, téri kiterjedés érzékelésével, vastagság alapján sorba rendezéssel. Szabály elmondásával és a szabálytudatra való pozitív visszacsatolással (féllépésnyire, és a fél szem azért kontrollál). A lángok és a parázs herejének megkülönböztetésével.

Matematikai tartalmú tapasztalatok Vizuális percepció, alaklátás, gondolkodás fejlesztése a fahasábok alakjának összehasonlításával (vastagabb, vékonyabb). Vizuális percepció, alaklátás, gondolkodás fejlesztése a fahasábok alakjának összehasonlításával, vastagság, téri kiterjedés érzékelésével (vastagabb, kevésbé vastag, vékonyabb). Szabály elmondásával, és a szabálytudat ersítésével (féllépésnyi távolságból, kontrollal).

Szociális

Szabály elmondásával (tzzel kapcsolatos elvigyázatosságok, szabályok), és a szabály betartásával, kontrollal.

Matematikai tartalmú tapasztalatok A fellobbanó lángok magasságának érzékelésével. A lángocskák, és a fellobbanó lángok magasságának, herejének megkülönböztetésével.

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Kommunikációs (verbális, nonverbális) Verbális képességek fejlesztése folyamatos, összefügg beszéd segítésével, célzott kérdésekkel a tzrl való beszélgetés során, nyelvtör mondogatásába bekapcsolódással. Az elégett hasábok mennyiségének megállapításával. Verbális képességek fejlesztése a folyamatos, összefügg beszéd gyakorlásával, nyelvtör mondogatásával.

188

Verbális képességek fejlesztése a folyamatos, összefügg beszéddel, ritkábban használt kifejezések (parázs, fellobban, elhamvad...) motiválásával, nyelvtör mondogatásával. A két tzön összesen elégett hasábok mennyiségének megállapításával, tízig való kiegészítéssel. A játék során nagymozgások, mozgáskoordináció fejlesztése futásokkal, irányváltásokkal, gyorsításokkal, kitérésekkel. A játékban 2 fogó esetén, a játékkörök és a fogók összefüggései, hány fogó volt?- számlálás kettesével.

Matematikai tartalmú tapasztalatok A két tzön összesen elégett hasábok mennyiségének megállapításával. zoltással

Testi

A játék során nagymozgások fejlesztése futásokkal.

A játék során nagymozgások, mozgáskoordináció fejlesztése futásokkal, irányváltásokkal.

Matematikai tartalmú tapasztalatok Hányszor játszottuk a játékot?- számlálással. Hány fogó volt?- számlálással.

189

VIzuáLIS NEVELÉS

vizUális nEvElés Téma­1. ûrUTazás. nap, HolD, ,,Hogy KépzElED El?" ábrázolás csillagoK KréTával és fEsTéKKEl

A tevékenység célja A már meglévô technika- és anyagismeret bôvítése és az alkalmazott technikák vegyítése A kontraszthatás megismerése eszközökkel önállóan és segítséggel Szerezzenek ismereteket a világûrrôl, a bolygókról, a csillagokról és a hozzájuk kapcsoló dolgokról (ûrhajó, távcsô stb.) A színképzetek gazdagítása a síkon való tájékozódáskor Szerezzenek tapasztalatot arról, hogy milyen lehetôségei vannak az ellentétes színek (meleg-hideg, világos-sötét) használatának, vagyis a kontraszt létrehozásának Alkalmazzák önállóan vagy segítséggel a formai és színbeli kombinációkat Ismerjék meg a Nap, a Hold, a csillagok jelentôségét, fontosságát Játékos beszélgetések a légi, az ûrbéli közlekedésrôl, a csillagászatról és a bolygókról A festés és a zsírkrétával való rajzolás gyakorlása Papír, zsírkréta, ecset, vízfestékek, tál Egyéni Egyéni A tevékenység elôtti hangulatteremtésrôl beszélgetéssel, képek, könyvek nézegetésével gondoskodjunk. Motiválhatjuk a gyerekeket azzal, hogy csukott szemmel képzeljék el a világûrt, a Napot, a Holdat. ,,Milyennek képzelitek a színeket, formákat? Nyissátok ki a szemeteket és rajzoljátok le zsírkrétával, amit elképzeltetek!" A szokottnál erôsebben nyomják rá a krétát a papírra. Ha kész, nagy ecsettel és vízfestékkel fessék be a kép egész felületét. A fölösleges festéket, amely a zsírkrétás helyeken összegyûlik, zsebkendôvel felitathatjuk.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

190

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A koncentráció és a figyelem növelése a vegyes technika alkalmazása során II. szint A síkon való önálló munka során a kontraszthatás alkalmazása A vizuális memória fejlesztése Az elkészült mûvekbôl közös kiállítás készítése, és a mûvek értékelése Szókincsbôvítési lehetôség az önálló munkát kísérô beszélgetés közben A finommozgások (csuklómozgás) gyakorlása az eszközhasználat közben III. szint A fantázia és a képzeletgazdagság megjelenése az önkifejezés szabadsága által Beszélgetés arról, hogy miért jó a földön élni Az elkészült munkákról történetek, mesék kitalálása, elmesélése árnyaltabb nyelvi kifejezôeszközökkel A finommozgásokat tovább fejleszthetjük, ha ezt a témát karcolásos viasztechnikával is ábrázolják a gyerekek

Szociális

Kitartó munkára szoktatás a két technika alkalmazása során Az összefüggô beszéd gyakorlása a munka közben

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Testi

Az ujjak izomzatának erôsítése a laza ecsetfogások és a zsírkréta használata közben

191

VIzuáLIS NEVELÉS

Téma­2. gyümölcsös csEnDélET KészíTésE érlElôDô papírmozaiK-ragaszTással gyümölcsöK

A tevékenység célja A mozaikkép-készítés technikájának gyakorlása segítséggel és önállóan A gondolkodási mûveletek gyakorlása a tervezés és a megvalósítás folyamatának során Szerezzenek ismeretet az idény gyümölcseinek tulajdonságairól. (Hol terem, van-e magja, milyen az íze...?) Szerezzenek tapasztalatot a mozaikkép készítésének lehetôségérôl, arról, hogy apró papírdarabkák összeragasztásával újat alkothatunk Tudjanak megnevezni nyári és kora ôszi gyümölcsöket A rész-egész viszonyának felfedeztetése a mozaikból folyamatosan létrejövô kép által Ismerkedés a gyümölcsökkel közvetlen tapasztalatszerzés útján Papírtépés, ragasztás, papírmozaik kép készítésének gyakorlása A rész-egész viszonyának érzékeltetése matematikai játékokon keresztül Gyümölcsök, gyümölcskosarak, apró négyzetekre tépett újságpapír lapok, olló, ragasztó, rajzlap, ceruza a tervezéshez, mûalkotások, mûtárgyak Egyéni mikrocsoportos, egyéni Gyümölcsök közvetlen, érzékszervekre ható tanulmányozása vagy érdekes mintájú, színû papírok nézegetése után motiválhatjuk a gyerekeket arra, hogy tervezzenek papírra gyümölcsöket, gyümölcstálat emlékezet vagy minta (csendélet) után. Válasszuk ki a hozzá illô papírdarabokat és ragasszuk fel azokat.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök

Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

192

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A tapintásos észlelés fejlesztése a gyümölcsök felületének megismerése és a tépés során A létrehozás, az alkotás közös örömének átélése. (Egy gyümölcsöt pl. szôlôszemeket több kisgyerek is készíthet.) Az alkotás örömének kifejezése II. szint Az alaklátás és a formaállandóság fejlesztése a megfigyeltetés, és az azt követô önálló munka során Az udvariassági szokások elmélyítése azzal, hogy a ragasztón megosztoznak a gyerekek III. szint Az alkotókedv fokozása a tervezés lehetôségével A belelátó képesség fejlesztése az érdekes színû papírokkal Egymás munkájának megbecsülése, esetleg kiállítás rendezése az elkészült munkákból, mely során értékelhetik a gyerekek az alkotásokat Mûalkotásokról, képzômûvészeti tárgyakról való beszélgetés, véleménynyilvánítás Zöldséges és állatos képek készítése, hangulatok megjelenítése ennek a technikának a segítségével (akár még apróbb vagy szabálytalan formájú papírdarabokból) a finommozgások gyakorlásával

Szociális

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

A szók incsbôvítés lehetôsége a munka során (a gyümölcsökkel és a mûalkotással kapcsolatos kifejezések) A finommozgások fejlesztése a kitartó munka, és a síkon való tájékozódás során

Testi

Az ujjak izomzatának erôsítése a papírtépkedés által

193

VIzuáLIS NEVELÉS

Téma­3. ,,röpülj, maDár!"

A tevékenység célja

maDár KészíTésE DróTból

Az anyag viselkedésének megtapasztalása segítséggel és önállóan A már meglévô és a kialakítandó technikai és anyagismeret bôvítése az új eszközzel A madarak megfigyeltetése közvetlen (megfigyelés) és közvetett (képi szemléltetés) módon A drót hajlítgatása közben a szerkesztô-összerakó munka gyakorlása önállóan és segítséggel Tudják megnevezni, összehasonlítani a madarakat, testrészeiket Madarakról szóló versek, mesék, dalok mondogatása, éneklése Ismerkedés a dróttal és annak tulajdonságaival Vékony, alakítható fém- vagy rézdrót, drótvágó, selyempapír, ragasztó, képek, könyvek a madarakról (pl. Magyarország madarai1, Magyarország madárvendégei2) Egyéni mikrocsoportos és egyéni Séta közben, az óvoda udvarán figyeljünk meg madarakat és jellemzôiket. A csoportszobába visszaérve elevenítsük fel élményeinket. Mutassunk mintát a gyerekeknek, hogy vékony drótból ôk is tudnak madarat barkácsolni, de tevékenység elôtt engedjük ôket játszani az anyaggal.

A tevékenység feladata Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök

Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A figyelem összpontosítására ösztönzés a dróttal való manipulálás alatt. A kitartó munkára szoktatás a türelemmel végzett tevékenység alatt. A barkácsolást kísérô beszélgetés Szárnysuhogás utánzása tükör elôtt. II. szint Az anyag önálló megmunkálása során precizitásra ösztönzés a változatos térformák alakításával. A barkácsolás örömének átélése, és a térbeli tárgy (játék) alkotásának lehetôsége Beszélgetés a madárvilágról, és annak jellemzôirôl. III. szint A képzelet és a fantázia segítségével önálló, egyedi lények alkotása, létrehozása. A madárvédelem ismerete és fontossága. A gyerekek saját madarukról is kitalálhatnak történeteket, amelyeket a többiek elôtt elô is adhatnak..

Szociális

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

1

1 2

Haraszti László (szerk.): Magyarország madarai. Mezôgazda Kiadó, Budapest, 1998. Haraszti László (szerk.): Magyarország madárvendégei. Natura Kiadó, Budapest, 1988.

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Testi Az elkészült madárral való játék során fejleszthetjük a nagymozgásokat. Az újfajta manuális tevékenység közben az ujjak másféle finommozgásra ösztönzése. A madár testrészeinek aprólékos kidolgozása a térben való manipulálás során.

194

A szárnyakra selyempapírt ragasztva még szebbé varázsolhatjuk a madárkánkat, ezáltal is fejlesztve a finommozgást.

195

VIzuáLIS NEVELÉS

Téma­4. szélcsEngô KészíTésE HôrE szEllôK KEményEDô gyUrmából szárnyán

A tevékenység célja A gyurmázás technikájának és a térbeli plasztikai alakzatok létrehozásának gyakorlása eszközökkel, segítséggel és önállóan Szerezzenek ismeretet a szél erejérôl, tulajdonságairól, a szél erejének felhasználási lehetôségeirôl A gondolkodási mûveletek gyakorlása a szélcsengô mûködésének megfigyelése kapcsán A környezet díszítésének öröme a közös munka átélésével A gyurma felületén való önálló, illetve segítséggel történô tájékozódás gyakorlása Az alkotás, a díszítés örömének átélése a munka közben Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése a szél és különbözô tárgyak, illetve a szél és más természeti jelenségek egymásra gyakorolt hatásának megfigyelése során A közös munka örömének fokozása a gyurmázás közbeni beszélgetéssel Beszélgetés madarakról, repülô rovarokról, a szélrôl A gyurmázás gyakorlása Széllel kapcsolatos versek, dalok mondogatása Sokféle színû hôre keményedô gyurma vagy levegôn száradó gyurma, sodrófa, tompa kés, hurkapálca, 2 db (viszonylag egyenes) 30-40 cm hosszú faág, damil, apró díszcsengôk (legalább 8 db) csoportos csoportos és egyéni Az óvoda udvarán vagy séta közben figyeljük meg a szél ,,erejét". Nézzük meg, végezzünk kísérletet arra vonatkozóan, hogy az apró, könnyû tárgyakat milyen könnyen mozgatja a szél, sôt, ha ezek összeütköznek, még hangot is adnak. Készítsük el közösen csoportunk saját szélcsengôjét. A gyerekek fantáziájukra bízva a gyurmából virágokat, repülô állatokat (madárka, katica, pillangó, méhecske) készíthetnek, melyeket ha a kis csengôkkel együtt felfûzünk és felakasztunk, szélcsengôt kapunk.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök

Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint Gyurmázás közben a tapintásos érzékelésen keresztül fejleszthetjük a koncentrálóképességet és a szándékos figyelmet II. szint A vizuális memória és a képzelet fejlesztése a manipulálás során III. szint Ízlésformálás és az ízlés megalapozása az egyéni ötletek megvalósításán keresztül

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Szociális A térbeli tárgy létrehozása okozta öröm átélése Az udvariassági szokások elmélyítése az eszközök átadásakor

196

Egymás munkáinak megbecsülése a közösen létrehozott dísztárgy elkészítése során Beszélgetés: ,,Mit ismersz, amelynek mûködtetéséhez ki lehet használni a szél erejét" (malom, vitorlás stb.)? Egyéni és egyedi szélcsengôk tervezése és elkészítése a finommozgások gyakorlása során

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Az érthetô, tiszta beszéd fejlesztése a munka közben

A madarakkal, a repülô rovarokkal kapcsolatos élmények felidézésekor a folyamatos, egész mondatos beszéd gyakorlása A térérzékelés és a finommotoros mozgások fejlesztése az önállóan létrehozott plasztikai alakzatokkal

Testi

A nagymozgások fejlesztésére adódik lehetôség, ha a tükör elôtt utánozzák a gyerekek a madarak repülését A finommozgások gyakorlása a gyurma formázása közben.

197

VIzuáLIS NEVELÉS

Téma­5. gyûrT papírból sziTaKöTô és más bogárKáK rovaroK KészíTésE és rovaroK

A tevékenyég célja Újfajta anyag megismerése, megmunkálási lehetôségek gyakorlása segítséggel és önállóan Szitakötôk vagy más rovarok tulajdonságainak megismertetése a gyerekekkel A kötözés technikájának gyakorlása önállóan és segítséggel A manuális foglalkoztatás közben szerezzenek tapasztalatot a gyerekek az anyag tulajdonságairól Tudjanak megnevezni rovarokat és jellemzôiket Játékos beszélgetés közben szókincsbôvítés a rovarokkal kapcsolatban A vágás technikájának gyakorlása, az ollóval kapcsolatos balesetvédelmi szabályok megbeszélése Szitakötôvel kapcsolatos versek, mesék, dalok mondogatása, éneklése Gyûrt színes papírcsíkok, rafia, olló Egyénre tervezett Homogén mikrocsoportos és egyéni Beszélgetünk repülô rovarokról (mint pl. a szitakötô) és azok jellemzôirôl (hol élnek, milyen színûek stb.), esetleg verseket, dalokat említünk. Mi is tudunk készíteni ilyen kedves kis rovarokat. Tervezzük meg, milyen színût, nagyságút szeretnénk. Megformázhatunk más repülô rovarokat is (pl. katica, méhecske, pillangó).

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A formák, méretek, színek gyakorlása közben játékos módon történô tájékozódás a térben II. szint A vizuális memória fejlesztése a rovarok elkészítése közben A rész-egész viszonyának érzékeltetése a test és a szárnyak elkészítése, majd összeillesztése során A rovar- és állatvédelem fontosságának elmélyítése Egymástól való segítségkérés vágás és kötözés közben III. szint Az alkotó és a kreatív fantázia fejlesztése az önállóan kitalált és megalkotott egyéb rovarok kapcsán

Szociális

A vágással, a kötözéssel kitartó munkára nevelés

Az udvariassági szokások (pl. olló átadása) elmélyítése

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Kommunikációs (verbális, nonverbális) Testi A munkafolyamatokat kísérô érthetô beszéd gyakorlása A finommozgás tökéletesítése az olló önálló vagy segítséggel Beszélgetés a rovarok életkörülményeirôl, törekedve az egész mondatos beszédre A finommozgás gyakorlása a papír megmunkálása és a kötözés közben

198

Beszélgetés közben a rovarok tulajdonságainak árnyalt kifejezése A finommozgások gyakorlása a részletek (pl. szárny) aprólékos kidolgozásával, egyéb rovarok elkészítésével

A nagymozgások fejlesztése az elkészült szitakötôkkel való játék során

történô használata során

199

VIzuáLIS NEVELÉS

Téma­6. színvarázs

A tevékenység célja

aKvarEllKép KészíTésE vizEs papírra

Játékos módon ismerkedjenek meg a színkeverés technikájával Segítséggel vagy önállóan hozzanak létre kevert színeket A rész-egész viszonyának felfedeztetése a szivárvány megfestése során A sík felületen való önálló, illetve segítséggel történô tájékozódás gyakorlása Tudják megnevezni a kevert színeket, árnyalatokat Szerezzenek tapasztalatot arról, hogyan viselkedik a festék a vizes papíron A síkon való tájékozódás és az eszközhasználat során gazdagodjon színképzetük A festés technikájának gyakorlása A színnevek ismerete Szivárvánnyal kapcsolatos versek, mesék mondogatása Ecset, szivacs, tál, akvarellfesték, víz, rajzlap Egyénre tervezett mikrocsoportos Szivárvánnyal kapcsolatos közös emlékek felidézése vagy játékos énekelgetés, esetleg kitalált szivárványos történetek elmesélése. Közben felfedeztethetjük, hogyan viselkedik az akvarellfesték a vizes papíron. Elkészíthetjük a saját szivárványunkat úgy, hogy hagyjuk a színeket összemosódni.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A síkon való tájékozódás segítségével a feladattartás és a figyelem növelése II. szint A vizuális ritmus és a vizuális látásmód fejlesztése a sík felületen való önálló munkával III. szint A fantázia és a kreativitás fejlesztésének lehetôsége az akvarellfesték játékos alkalmazásával (pl. fény-árnyék vagy sötét-világos érzékeltetése) Az udvariassági formulák gyakorlása az eszközök közös használatakor (közös festékek, közös vizestál) Tiszta munkára törekvés

Szociális

Kitartó munkára való szoktatás a munkafolyamatok betartása közben (papír bevizezése, ecset kimosása stb.)

A közös vizestál használata közben legyünk figyelemmel egymásra

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Kommunikációs (verbális, nonverbális) Testi Szókincsbôvítés a kevert színek megnevezésével. A laza ecsetfogás gyakorlása sík felületre történô festéskor Esetleg elôtte ujjtorna Beszélgetés a munka végzése során A kevert színek nevének bátor használata A finommozgás tökéletesítése az ecset megfelelô (laza, de határozott) használata során

200

A színek árnyaltabb megnevezésére törekvés (pl. mély bordó, vajszín, türkizkék stb.) A vizuális emlékek (szivárvány) síkbeli elrendezése A vizuális ritmus alakítása a finommozgás során

201

VIzuáLIS NEVELÉS

Téma­7. mag, mag, búzamag

A tevékenység célja

KEnyErEsKosár KészíTésE só-liszT gyUrmából az új KEnyér ünnEpE

A gyurmázás alaptechnikáinak (sodrás, gömbölyítés, lapítás stb.) gyakorlása, kombinált alkalmazása segítséggel és önállóan Az új kenyér ünnepének és a hozzá kapcsolódó szokásoknak a megismerése, illetve a meglévô tudás bôvítése A kompozíciókészítés élményének átélése a munka közben. A sík- és térbeli ábrázolás vegyítésekor a gyurma felületén való önálló, illetve segítséggel történô tájékozódás gyakorlása A felnôttek munkájának (pl. pékek, arató munkások, malomban dolgozók stb.) megbecsülésére nevelés Beszélgetés az ember munkájáról, az aratásról Népmesék mesélése az ide kapcsolódó motívumok kiemelésével (pl. hamuban sült pogácsa) A gyurmázás technikájának gyakorlása Só-liszt gyurma, sodrófa, tompa kés, fogpiszkáló, pereckiszúró, pékáruk, liszt, gyékénykosarak Egyénre tervezett csoportos és egyéni Néhány pékárut, péksüteményt, esetleg lisztet vigyünk be a gyerekeknek közvetlen megtapasztalás céljából Beszélgessünk arról, hogy milyen az ízük, formájuk, alakjuk, tapintásuk, hogyan készülnek, régen hogyan ünnepelték az emberek az új kenyeret A gyerekek is készíthetnek ilyen péksüteményeket kicsiben, sôt kosarat is formázhatnak, amelyben elrendezve a már elkészült kenyeret, perecet, kiflit stb. kedves kis kompozíciót kaphatunk

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A gyurma formázása közben a tapintásos észlelés fejlesztése II. szint A felületmegmunkálás módjának javítása, és a vizuális memória fejlesztése az önálló munka során Az emberi munka becsületének hangsúlyozása. Hogyan arattak régen, és hogyan ma? III. szint Az esztétikai alkotókedv fokozása és a kompozíciós készség fejlesztése az egyedi munkák létrehozásával Az ember munkájának megbecsülése mellett egymás munkái felé is forduljunk figyelemmel

Szociális

A pékek fontos munkájának megismerése, megbecsülése

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Kommunikációs (verbális, nonverbális) Érthetô, tisztán kiejtett szavak gyakorlása a pékáruk tulajdonságainak felsorolásakor (pl. friss, ropogós, illatos) A nagymozgások fejlesztése az aratás és a malom utánzásakor Az ujjak izomzatának erôsítése a gyurkálgatás során Szókincsbôvítés (pl. siló), és az egész mondatokban való beszéd gyakorlása a kenyérsütés folyamatának megbeszélésekor A finommozgások és a térérzékelés fejlesztése a sík- és a térbeli ábrázolás vegyítésekor

202

Véleménynyilvánítás az ember, és pajtásaink munkájáról a kifejezô beszéd gyakorlásával A finommotoros mozgást fejleszthetjük úgy is, hogy apró magokkal, mákkal, szezámmaggal díszítik a gyerekek a munkájukat

Testi

203

VIzuáLIS NEVELÉS

Téma­8. filcTollal KészíTETT rajz mEséK KirályKisasszonyoKról szárnyán és KirályoKról

A tevékenység célja A gondolkodási mûveletek gyakorlása a vizuális tevékenység közben közösen felidézett meséken, történeteken keresztül A már meglévô vagy kialakítandó rajzi képzetek forma- és színvilágának fejlesztése A karakteres figurák létrehozásának, és a díszítés élményének átélése a munka közben A mese varázsának átélése a tevékenység elôtti motiválás kapcsán. Alkalmazzák önállóan vagy segítséggel a formai és színbeli kombinációkat. A rajzlap felületén való tájékozódás gyakorlása A mese- és képzeletvilág megismerésének fokozása a rajzolás közbeni beszélgetéssel Kérôt, párt választó királylányos énekek, dalos játékok Királyos, királylányos mesék mondogatása, népmesék kedvelt elemeinek kiemelése A filctollal való rajzolás technikájának gyakorlása Rajzlap, filctoll (esetleg csillámos ragasztó toll), tükör, hurkapálca, ragasztó Egyénre tervezett csoportos, de egyéni képességfejlesztés Közös meséléssel, bábozással, esetleg gyertya gyújtásával motiválunk. Biztassuk a gyerekeket arra, hogy a mesék átélése után vagy közben rajzolják le papírra az általuk elképzelt szereplôket, figurákat.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység

Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint A testsémaismeret bôvítése, a képzelet és az emlékezet fejlesztése a rajzlap felületén való tájékozódás közben Az együttmesélés, az együttes mesehallgatás örömének átélése II. szint Az önálló díszítômunka, a vizuális memória és a vizuális ritmus fejlesztése a mesehôsök megjelenítése során Legyenek érdeklôdôek egymás munkái iránt. Érdeklôdjenek, kinek mi a kedvenc meséje vagy mesehôse, és miért. III. szint Az önkifejezés és a fantázia fejlesztése a karakteres, egyedi figurák létrehozása közben Az udvariassági szokások mélyítése az elkészült rajzok megelevenítése során. (pl. Hogyan szólít meg egy fiatal egy idôsebbet?)

Szociális

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA Kommunikációs (verbális, nonverbális) Tükör elôtt az ábrázolni kívánt arcjáték, testtartás megfigyelése Szókincsbôvítés a munka közbeni beszélgetés és a mesélés közben A mozdulatok és a mimika megfigyelése a tükör elôtt A finommozgás fejlesztése a helyes eszközfogás, és a síkon való téri tájékozódás közben

204

Az elkészült rajzokról történetek megfogalmazása sokféle nyelvi eszköz segítségével (pl. párbeszéd, fordulatos cselekmények) A finommozgások gyakorlása a kész munkák kivágásával és hurkapálcikára felragasztásával (bábok készítése)

Testi

A nagymozgások fejlesztése a mesék eljátszása, illetve a tükör használata közben A finommozgás fejlesztése a laza eszközfogás gyakorlása közben

iroDalom-anyanyElv Téma­1. ,,mEsEégbolT" nap, HolD, mEzôszárnyasi (magyar népmEsE)1 csillagoK

A tevékenység célja

Az új mese élményszerû bemutatása A mesében szereplô párbeszédek játékos elôadása A gondolkodási mûveletek gyakorlása a mesét követô beszélgetés során A mesetudat erôsítése Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatát, mondanivalóját, sajátos világát. A koncentráció, a képzelet, a fantázia fejlesztése a mese szemléletes bemutatásával. Beszélgetés a mese kapcsán a gyerekekkel a Napról, a Holdról, a csillagokról és azok tulajdonságairól, fontosságukról. (Pl. vidámabbak az emberek, ha kisüt a Nap.) Szókincsbôvítés: megsuttintotta, kovács, istrázsa, dobrokolás A Nappal, a Holddal kapcsolatos mesék, versek mondogatása Égitestekrôl szóló könyvek nézegetése

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

Királylányos szerepjáték kellékei, három legénybáb csoportos csoportos vagy mikrocsoportos

Kezdeményezzük a mesét szokásrendünknek megfelelôen ,,mesegyertyával", mesetarisznyával, szônyeggel, párnákkal stb. Motiválhatjuk a gyerekeket egy spontán szervezôdött királyos királylányos szerepjátékból is, vagy három legénybábbal is. Mutassuk be a mesét. Adjunk lehetôséget a gyerekeknek többszöri meghallgatás után a mese általuk kiválasztott részeinek eljátszására. Beszélgessünk a gyerekekkel az égitestekkel kapcsolatos érdekességekrôl, fontosságukról, tulajdonságaikról.

1

1

Óvodai nevelés játékkal, mesével Nyár 68. o. Eötvös József kiadó

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

206

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint

A mese meghallgatásával a figyelem és a képzelet fejlesztése A képrészletek sorba rendezésével az emlékezet fejlesztése, az idôrendi sorrend (szerialitás) érzékeltetése A képek rendezése közben erkölcsi ítéletek alkotása (pl. segítséggel, összefogással eredményesebb a küzdelem) Az ok-okozati összefüggések felismertetése (öröm világosság, boszorkány sötétség)

II. szint

A mese egy részletének kiválasztásával az analizáló és a szintetizáló képesség fejlesztése A részlet megjelenítésével az analizáló képesség, valamint az emlékezet és a képzelet fejlesztése (szereplôk megszemélyesítése, helyszínek megtervezése, kivitelezése, a tér kitöltése) Az adott részlet erkölcsi ítéletének megfogalmazása (pl. a boszorkány ármánykodása rossz)

III. szint

Az analizáló és a szintetizáló képesség fejlesztése a szerep részleteinek egy jellegzetesség alapján történô felismerésével (pl. arra a részre gondolok, ahol elôször kérnek a szereplôk egy csepp vizet.) Megnevezés után két részlet kiválasztása (vizuális diszkrimináció) vagy állókép alakítása szoborjátékkal Az átfordítási képesség fejlesztése a cselekmény és a kép, illetve a cselekmény és az állókép összekapcsolásával

Szociális

Az erkölcsi ítéletek nyomán az együttmûködô-, az egymást segítô képesség fejlesztése.

A szerepek megosztásával a szervezôképesség fejlesztése.

A szerepek kiválasztásával, a helyszínek megtervezésével és kivitelezésével a szervezô- és az együttmûködôképesség fejlesztése. A mese kifejezô elôadásmódjával az érzelmek és az indulatok helyes megélésére nevelés. (Pl. Miközben örömömet vagy haragomat kifejezem, tekintettel vagyok a másikra.) A mese elôadásával a nagymozgások és a téri tájékozódás fejlesztése.

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Aktív- és passzívszókincsbôvítés: megsuttintotta, domborolta stb.

A szereplôk gondolatainak, érzelmeinek verbális, illetve nonverbális kifejezése. (Pl. Hogyan nézhetett a legkisebb fiú? Mire gondolhatott?) A nagy- és a finommozgások fejlesztése az utánzó mozgások és a mimikai mozgások során.

Testi

Az egyes szereplôk mozgásának utánzásával a nagymozgások fejlesztése.

207

IRodALoM-ANyANyELV

Téma­2. ,,fa az ágáT fölDrE HajTja" érlElôDô szóló szôlô, mosolygó alma, gyümölcsöK csEngô baracK (népmEsE)2

A tevékenység célja

Az új mese élményszerû bemutatása A mesetudat és a gondolkodási mûveletek fejlesztése A mesében szereplô párbeszédek játékos elôadása Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatát A képzelet, a fantázia fejlesztése a szemléletes bemutatással és az azt követô beszélgetéssel Beszélgetés a gyümölcsökrôl, jellemzôikrôl, a meleg hatásáról az érési folyamatok során Szókincsbôvítés: kerékfentô, beste

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

Gyümölcsökkel kapcsolatos versek mondogatása, dalok énekelgetése Szôlô, barack, alma csoportos csoportos

Kezdeményezzük a mesét szokásrendünknek megfelelôen ,,mesegyertyával", meseszônyeggel, tarisznyával vagy párnákkal. Készítsünk ki gyümölcsöstálat, melybe almát, barackot, szôlôt teszünk. Mutassuk be a mesét. Mese után fogyasszák el a gyerekek a gyümölcsöket, és vessék össze, miben hasonlítanak, és miben különböznek a mesében szereplô gyümölcsöktôl.

2

2

Óvodai nevelés játékkal, mesével sz 77. o. Eötvös József kiadó

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

208

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint

A mese élményszerû bemutatásával a figyelem, a képzelet és a beleélô-képesség fejlesztése (együttérzés, szeretet, utálat, undor, sajnálat stb.) A képrészletek sorba rendezésével az emlékezet fejlesztése, a történeti és az idôrendi sorrend érzékeltetése A képek rendezése során az adott cselekményrész által kiváltott érzelmek megnevezése Erkölcsi ítéletek, megfogalmazása, következtetések levonása: érdemes nagy célokat megfogalmazni, akkor is, ha azok elérése nehéznek vagy lehetetlennek tûnik

II. szint

A mese tartalmának, összefüggô részleteinek felidézésével az emlékezet és a történeti sorrend (szerialitás) felidézô képességének fejlesztése Az analizáló és a szintetizáló képesség fejlesztése a meserészlet(ek) kiválasztásával A képzelet fejlesztése a helyszín(ek)hez szükséges tárgyak, és a szereplôk megszemélyesítéséhez szükséges kiegészítôk kiválasztásával, használatával, a rendelkezésre álló tér kitöltésével. Erkölcsi ítéletek, megfogalmazása, következtetés megfogalmazása: nem szabad a külsô alapján ítélni.

III. szint

A személyiség jegyek megbeszélésével, elemzésével a képzelet fejlesztése. (Miért tette, gondolta?) Az érzelmek felismerése és megnevezése (pl. Mit gondolhatott, érezhetett a királylány, hogy disznóhoz kell feleségül mennie?) Párbeszédek elôadása közben az emlékezet és a képzelet fejlesztése

Szociális

Az erkölcsi mondanivaló kapcsán (nincsenek megoldhatatlan helyzetek) küzdôképesség re, kitartásra nevelés

Az erkölcsi mondanivaló okán a fogyatékossággal élôk iránti segítôkészségre nevelés

Az erkölcsi mondanivaló kapcsán a meggondolt cselekvésre, beszédre nevelés (az ígéreteket be kell tartani)

Kommunikációs (verbális, nonverbális) Testi

A passzív szókincs Az új fogalmak megisme- A pozitív és negatív bôvítése: kerékfenô, résével (ihol, feje lágyára érzelmek, vágyak beste esett) a kifejezôképesség megfogalmazása fejlesztése A nagy- és a finommozgások fejlesztése az érzelmek mimiká- a dramatizálás során val és testmozgással történô kifejezésével a kifejezô gesztusokkal és a mimikával

209

IRodALoM-ANyANyELV

Téma­3. ,,röpülj, maDár!"

A tevékenység célja

,,maDárlEs" KányáDi sánDor: valami Készül (vErs)3

Az új vers élményszerû bemutatása A madarak (fecske) és a kora ôsz jellegzetességeinek érzékeltetése A gondolkodási mûveletek gyakorlása a bemutatás elôtti és utáni beszélgetés közben Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a vers hangulatát Az értelmi képességek (figyelem, emlékezet, képzelet) fejlesztése a vers szemléletes bemutatásával (az óvodapedagógus által) és a közös beszélgetéssel Beszélgetés a gyerekekkel a fecskékkel kapcsolatos élményeikrôl, az ôszrôl, a madarakról Szókincsbôvítés: ficserész, csôsz sszel, madarakkal kapcsolatos versek mondogatása, dalok éneklése Fecskék közvetett vagy közvetlen megfigyelése

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák

Vázlat

Madaras képek, fecske síkbáb, festék, ecset, rajzlap, tál csoportos csoportos vagy mikrocsoportos

Közvetett vagy közvetlen módon figyeltessünk a gyerekekkel madarakat, fôként fecskéket. Kezdeményezhetünk egy fecske síkbábbal, de megelôzheti a tevékenységet az is, hogy a gyerekek madarakat festenek. Mutassuk be a verset. Beszélgessünk a gyerekekkel a levegôrôl, mint lételemrôl, a madarakról, és azok tulajdonságairól, jellemzôirôl. Komplexitásra lehetôség: Gryllus Vilmos Füstifecskék4 címû dalának meghallgatása.

3

3

4

Gryllus Vilmos: Dalok óvodásoknak és kisiskolásoknak 2. (CD) Treff Kft. Budapest, 1998.

Óvodai nevelés játékkal, mesével sz 104. o. Eötvös József kiadó

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

210

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint

A vers hangulatának érzékeltetésével a figyelem és a képzelet fejlesztése A fogalomismeret bôvítése az új kifejezések értelmezésével (pl. ,,mintha most is itt ficserészne") ,,Az olyan, mintha" hangulat érzékeltetetése személyes élmények felidézésével (pl. az édesanya távollétében megtapasztalt hiány, várakozás, vágyakozás)

II. szint

Az óvodapedagógus elôadása közben egy gyermek mímes játékkal bemutatja a verset. A figyelem és a képzelet fejlesztése A beszéd és a kép összekapcsolásával az átfordítási képesség fejlesztése

III. szint

,,Ki milyen hívóképet készítene erre a versre?" az emlékezet, a képzelet, a szubjektív lényegkiemelô, analizáló képesség fejlesztése A rajz megindokolásával (Miért ezt a képet készítetted?) az összefüggések, illetve az emóciók verbális kifejezése.

Szociális

A vers meghallgatásával, a közös élmény átélésével az összetartozás élményének erôsítése Az új szavak, kifejezések megismerésével (,,ficserész", ,,mintha most is itt ficsrészne", ,,úgy kél a nap") a szókincs bôvítése és a kifejezôkészség fejlesztése A felnôtt figyelmes hallgatása közben az izmok ellazító képességének fejlesztése

Egymás képzeletének és elôadásmódjának tiszteletére nevelés A mímes játék elôadása közben a beszéd és a kép öszszekapcsolásával a beszédértés fejlesztése

Egymás véleményének tiszteletben tartása

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

A vélemények érthetô, összefüggô mondatokban történô kifejezése

Testi

A mímes játék elôadása közben a nagy- és a finommozgások fejlesztése

A kép vegyes technikájú elkészítésével a szem-kéz koordináció fejlesztése

211

IRodALoM-ANyANyELV

Téma­4. ,,szélúrfi" szEllôK szabó lôrinc: a szél mEg a nap szárnyán (vErs)5

A tevékenység célja

Az új vers bemutatása, esetleg gyerekekkel történô eljátszása. A szél meg a Nap játékának, a vers hangulatának érzékeltetése óvodapedagógusi és gyermeki megformálással. A versben szereplô párbeszéd játékos, önálló, szerepkiosztásos megjelenítése A gondolkodási mûveletek gyakorlása az új vers bemutatását követô beszélgetés során Az óvodapedagógus kifejezô elôadásmódjával érzékeltesse a vers lendületét, dinamikáját A játékosság, a hangulat kifejezése, fokozása a versben szereplô ikerszó (licskes-lucskos) és indulatszók segítségével (hujj, bujj) A vers szemléletes bemutatása után a ,,vers eljátszása" a gyerekek által elképzelt módon Beszélgetés a gyerekekkel a széllel és a Nappal kapcsolatos élményeikrôl A széllel és a Nappal kapcsolatos énekek, dalos játékok, versek mondogatása, énekelgetése. Szél, Nap kesztyûbábok, nagyméretû filczseb, idôjárástábla, a gyerekek ruhái csoportos csoportos munka Amennyiben a szokásrendünknek megfelel, jelöljük a napi idôjárást a táblánkon. A beszélgetés egyben motiváció is lehet. A gyerekek beöltözôs játékába is bekapcsolódhatunk a motiváláskor. Mutassuk be a verset. A gyerekek eljátszhatják a történetet. Akár ôk maguk is lehetnek a szél és a Nap, de a bábokat is felhasználhatják. Beszélgessünk a gyerekekkel a széllel, a Nappal kapcsolatos élményeikrôl.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

4

5

Óvodai nevelés játékkal, mesével Tél 7. o. Eötvös József kiadó

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

212

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint

A vers élményszerû elôadásával figyelemés képzeletfejlesztés A mese és a valóság elkülönítése. (El tudja-e kergetni a szél a Napot? Van-e zsebe a szélnek?)

II. szint

Az óvodapedagógus, késôbb egy gyermek szavalatára mímes játék vagy bábozás, ezáltal a figyelem, a képzelet, az azonosulási képesség, illetve a kettôs tudat fejlesztése A beszéd és a kép összekapcsolásával az átfordítási képesség fejlesztése A mímes játék, illetve a bábozás elôadásmódjának megbeszélésével és kivitelezésével az együttmûködôképesség fejlesztése A mímes vagy bábjáték elôadása során a beszéd és a képi megjelenítés összekapcsolásával a beszédértés fejlesztése A mímes vagy bábjáték során a nagymozgások fejlesztése

III. szint

Bábok (mesélô, szél, Nap), illetve a mímes játékhoz kiegészítôk készítése Az elôadásmód megindokolásával a képzetek és az emóciók verbális kifejezése

Szociális

A vers meghallgatása közben az óvodapedagógus és a gyerekek közti pozitív kapcsolat erôsítése (nevetés)

A bábok, illetve a kiegészítôk elkészítése során az egymásnak való segítségnyújtásra, illetve annak elfogadására való nevelés Egymás véleményének türelmes meghallgatása a kiegészítôk, illetve a bábok elkészítése során A bábok, illetve a kiegészítôk díszítésével, elkészítésével a finommotoros képességek fejlesztése

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

A kifejezések értelmezésével (,,a szél megkergette a napot, hujj hujj hujj"stb.) a kifejezôképesség fejlesztése Az óvodapedagógus mimikájának ösztönös követésével a mimikai izmok fejlesztése

Testi

213

IRodALoM-ANyANyELV

Téma­5. ,,rEpKEDôK" bogárKáK gáspár jános: pillangó és méH és rovaroK (vErs)6

A tevékenység célja

A vers élményszerû bemutatása A pillangó és a méhecske tulajdonságainak, jellegzetességeinek érzékeltetése a versen keresztül Az értelmi képességek fejlesztése a közös beszélgetés során Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a vers dinamikáját, lendületét A képzelet, az emlékezet fejlesztése a szemléletes bemutatással és a beszélgetéssel Beszélgetés a levegôben közlekedô rovarokról és jellemzôikrôl Bogárkákról szóló versek, dalok mondogatása, énekelgetése Repülô rovarokról szóló könyvek nézegetése Pillangó és méh síkbábok, gyûrt papírból készített pillangó és méhecske, rovaros képek csoportos csoportos Pillangó és méh síkbábokkal kezdeményezhetünk. Közvetett vagy közvetlen módon figyeltessük meg a gyerekekkel ezeket a rovarokat. Beszélgessünk a gyerekekkel a megfigyelt rovarok tulajdonságairól, jellemzôirôl. Le is rajzolhatják a gyerekek az élményeiket, de motiválásként felhasználhatjuk az azon a héten tartott vizuális tevékenységen gyûrt papírból készített rovarokat is. Mutassuk be a verset. A gyerekek esetleg el is játszhatják a vers mondanivalóját. Komplexitásra lehetôség: Gryllus Vilmos Lepke és virág 7 címû dalának meghallgatása.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

5

6

7

Gryllus Vilmos: Dalok óvodásoknak és kisiskolásoknak 2. (CD) Treff Kft. Budapest, 1998.

Óvodai nevelés játékkal, mesével Nyár 35. o. Eötvös József kiadó.

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

214

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint

A vers bemutatásával a figyelem és a képzelet fejlesztése. A fogalomismeret bôvítése: ide s tova A mese és a valóság elkülönítése a pillangó és a méh megszemélyesítésével Erkölcsi ítéletek alkotása, következtetések levonása: a pillangó lusta, ezért télen elpusztul, a méhecske szorgos, ezért télen életben marad A szorgalom fontosságának érzékeltetése állatpéldákon keresztül.

II. szint

A szereplôk megszemélyesítése során (bábozás, mímes játék) a képzelet fejlesztése A bábozás és a mímes játék során a szöveg és a cselekvés összekapcsolásával az átfordítási képesség fejlesztése

III. szint

A vers hívóképének elkészítése önálló elképzelés alapján A képzelet és a döntôképesség fejlesztése A kiválasztás indoklásával a szubjektív lényegkiemelô képesség fejlesztése

Szociális

A szereplôk játékának és mozgásának ö s s z e h a ng ol á s áv a l az együttmûködôképesség fejlesztése Ellentétpár (vidám­ szomorú) játékkal a beszédértés fejlesztése A bábok mozgatásával, mímes játék elôadásával a nagyés a finommozgások fejlesztése

A kiválasztás indoklásával az önálló vélemény vállalása és elfogadtatása a csoportban Az önálló vélemény összefüggô, érthetô mondatokba foglalása A hívókép elkészítése során a finommotoros koordináció fejlesztése

Kommunikációs (verbális, nonverbális) Testi

Beszélgetés közben az érthetô, tiszta beszéd gyakorlása Ellentétpárok alkotása labdadobással (a gyermeknek az óvodapedagógus által mondott szóra kell ellentétet találnia, vagy fordítva pl. vidámszomorú) A szem-kéz koordináció fejlesztése

215

IRodALoM-ANyANyELV

Téma­6. ,,szivárványHíD" színvarázs DrégEly lászló: nyári zápor (vErs)8

A tevékenység célja

A vers élményszerû bemutatása A szivárvány szépségének, keletkezésének, a vers hangulatának érzékeltetése az óvodapedagógusi bemutatással Az értelmi képességek fejlesztése a közös beszélgetés során Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a vers dinamikáját, lendületét Beszélgetés a szivárványról, a gyerekek ezzel kapcsolatos élményeirôl A képzelet, a fantázia, az emlékezet fejlesztése a vers bemutatása utáni beszélgetés során Természetrôl, természeti jelenségekrôl, szivárványról szóló versek, dalok mondogatása, énekelgetése. Kréta csoportos csoportos Az udvaron készíthetünk aszfaltrajzot a szivárványról, miközben felidézhetjük ezzel kapcsolatos élményeinket. A gyerekek járhatnak ,,esôtáncot", vagy kitalálhatunk történeteket, mesét a mi ,,saját szivárványunkról". Mutassuk be a verset. Komplexitásra lehetôség: Gryllus Vilmos Színvilág9 címû dalának meghallgatása.

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

6

8

9

Szeret engem a világ 137. o. Magyar Könyvklub ISBN 963 547 308 7

Gryllus Vilmos: Dalok óvodásoknak és kisiskolásoknak 2. (CD) Treff Kft. Budapest, 1998..

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

216

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint

A vers bemutatásával a figyelem és a képzelet fejlesztése A mesét és a valóságot elkülönítô képesség fejlesztése (,,sírnak fenn a fellegek") Az elvonatkoztatás képességének fejlesztése (,,egyenest a napba száll") A szöveg és az auditív ritmus vizuális képpé alakításával az átfordítási képesség fejlesztése. A vers meghallgatása, átélése közben az összetartozás élményének átélése

II. szint

A figyelem, a képzelet és az azonosulási képesség fejlesztése a vers mímes játékkal történô megjelenítésével (utánzó játékok egyéni elképzelés alapján). Az egyéni utánzó játékok összehasonlításával az azonosságok, a hasonlóságok és a különbségek felismerése, megnevezése Egymás utánzó játékának megfigyelésével egymás szemléletmódjának elfogadására nevelés

III. szint

Hívóképek készítése párokban A lényegkiemelô képesség, a képzelet és a figyelem fejlesztése Az azonosságok, a hasonlóságok és különbségek felismerése, megnevezése

Szociális

Az együttmûködôképesség fejlesztése a páros tevékenység során (közös megállapodás a lényeges elemek kiemelésében, az elkészítés módjában, a tevékenység megszervezésében és kivitelezésében) A hívóképek elkészítése során párbeszédek folytatása, különbözô mondatok alkotása (kijelentô, kérdô, felkiáltó) A képek elkészítése során különbözô technikai eljárások alkalmazásával a finommotoros koordináció fejlesztése

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Az auditív szöveg, a ritmus vizuális képpé alakításával a beszédértés fejlesztése

A vers megjelenítésének indoklásával a beszédértés fejlesztése

Testi

A felhô és az esô hullásának utánzásával a nagymozgások fejlesztése

A vers megjelenítésével a nagymozgások fejlesztése (a tér kitöltése, utánzó mozdulatok)

217

IRodALoM-ANyANyELV

Téma­7. ,,búzaszEm" mag, mag, DrégEly lászló: araTás (vErs)10 búzamag

A tevékenység célja

Az új vers élményszerû bemutatása Az új kenyér ünnepének, és a hozzá kapcsolódó szokásoknak a megismerése, illetve a meglévô tudás bôvítése A gondolkodási mûveletek fejlesztése a bemutatás elôtti és utáni beszélgetés során Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a vers hangulatát, képi világát. Beszélgetés a felnôttek munkájáról, annak fontosságáról, megbecsülésérôl (aratók, malomban dolgozók, pékek stb.) A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a közös beszélgetés és a bemutatás során Szókincsbôvítés: cséplôgép

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

Kenyérrel, pékekkel, aratással kapcsolatos mesék, versek, dalok mondogatása, éneklése Babakonyhai eszközök, péksütemények, kenyérkockák különbözô feltétekkel csoportos csoportos vagy mikrocsoportos

Babakonyhai szerepjátékból kezdeményezhetjük a verset, de kóstoltathatunk a gyerekekkel különbözô péksüteményeket, különbözô feltétû kenyérkockákat. Ha módunk van rá, egy kenyérsütô gépet is bemutathatunk mûködés közben. Mutassuk be a verset. Beszélgessünk a gyerekekkel az aratásról, búzáról, sütésrôl stb. és az ezzel kapcsolatos élményeikrôl.

7

10

Szeret engem a világ 135. o. Magyar Könyvklub ISBN 963 547 308 7

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

218

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint

A vers bemutatásával a figyelem és a képzelet fejlesztése. A fogalomismeret bôvítése: rekkenô hôség, kövér búza pereg, cséplôgép, aratás

II. szint

Az óvodapedagógus, késôbb a gyermekek versmondása közben a vers mímes játékkal történô megjelenítése. A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése. A mímes játék során a valóságmegjelenítô képesség fejlesztése (cséplôgép eljátszása). Az együttes játék közben a humorérzék fejlesztése

III. szint

Mímes játék párokban (cselekvés vagy állókép). A figyelem, a képzelet, az analizáló, a szintetizáló, és a döntôképesség fejlesztése a megjelenítés során. A vers a gyerekek számára lényeges elemének (elemeinek) kiválasztásával, a megjelenítés módjának megbeszélésével, a tevékenységek megbeszélésével és összehangolásával az együttmûködôképesség fejlesztése A mímes játék páros, és némajátékkal történô megjelenítése közben a metakommunikációs képességek fejlesztése A mímes játék során a nagy- és a finommozgások fejlesztése

Szociális

A felnôttek munkájáról való beszélgetés közben az aratók munkájának a fontosságának felismertetése

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

A kifejezôkészség fejlesztése az új fogalmak használatával (rekkenô hôség stb.)

A metakommunikáció fejlesztése a versben szereplô képek néma megjelenítésével

Testi

Az aratók munkájának utánzásával a nagymozgások fejlesztése

A különféle utánzó mozgások végrehajtása során (pl. pergô búza, megtelnek a zsákok) az összerendezett mozgás fejlesztése

219

IRodALoM-ANyANyELV

Téma­8. ,,fElE Királyság" mEséK TünDérszép ilona és árgyélUs szárnyán (népmEsE)11

A tevékenység célja

A mese élményszerû bemutatása A mesében szereplô párbeszédek játékos elôadása A gondolkodási mûveletek gyakorlása a mesét követô beszélgetés során A mesetudat fejlesztése Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatát, képi világát, mondanivalóját. A képzelet, a fantázia, a koncentráció fejlesztése a bemutatás közben és a közös beszélgetés során Szókincsbôvítés: dohány, szelence, bocskor, ostor Királyos, királylányos mesék felidézése Beszélgetés meseelemekrôl, mesefordulatokról

A tevékenység feladata

Ajánlott megelôzô tevékenység Eszközök Szervezeti keretek Munkaformák Vázlat

Királylányos szerepjáték kellékei, hungarocell almák, ecset, aranyfesték, tál csoportos csoportos

Kezdeményezzük a mesét szokásrendünknek megfelelôen ,,mesegyertyával", meseszônyeggel, párnákkal, mesetarisznyával. Motiválhatjuk a gyerekeket hungarocell almák aranyra festésével, vagy egy spontán szervezôdött királylányos szerepjátékból is. A mese bemutatása Adjunk lehetôséget a gyerekeknek a mese általuk kiválasztott részeinek eljátszására.

8

11

Óvodai nevelés játékkal, mesével sz 129. o. Eötvös József kiadó

TÉMATERV-jAVASLAToK 5­6­7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA KépEsségfEjlEszTés

220

Képességfajták

Értelmi

Differenciálási szintek I. szint

A figyelem és a képzelet fejlesztése a mese bemutatása során Erkölcsi ítéletek alkotása, az okokozati összefüggések felismertetése a mese befogadása során. Pl. a vén banya gonosz, mert rosszat akar, az öregasszonyok jók, mert segítenek, a király jó, mert szereti Árgyélust, a fontos célokért érdemes megküzdeni, mert azokat el lehet érni stb.

II. szint

A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése a mese szereplôinek, a cselekmény részleteinek felidézésével és megnevezésével A történeti sorrend (szerialitás) felismerésének fejlesztése (mi történt elôtte, utána). A mese egy adott részletének kiemelésével az analizáló és a szintetizáló képesség fejlesztése A cselekményrészlet eljátszásával az analizáló képesség fejlesztése A cselekményrészlet erkölcsi összefüggéseinek megfogalmazása (pl. a banya rossz, mert... stb.).

III. szint

A figyelem, az emlékezet, a képzelet, az analizáló és a szintetizáló képesség fejlesztése azáltal, hogy két gyermek a mese egyik részletét kiválasztja, és mímes játékkal bemutatja a társainak A figyelem, az emlékezet, a képzelet, az analizáló és a szintetizáló képesség fejlesztése a bemutatott jelenet felismerésével és megnevezésével Az eljátszott jelenetek állóképszerû sorba rendezésével a történet idôrendi sorrendjének felismertetése A hosszú távú memória fejlesztése. A szereplôk kiválasztásával, a meserészletek megjelenítésével és sorba rendezésével az együtmûködôképesség fejlesztése. A sorba rendezés indoklásával a beszédértés fejlesztése

Szociális

A mese erkölcsi összefüggéseivel kitartásra és küzdôképességre nevelés.

A cselekményrészlet kiválasztásával és megjelenítésével az együttmûködésen alapuló döntôképesség és a szervezôképesség fejlesztése. A mese szövegének tartalmi megjelenítésével a beszédértés fejlesztése

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

A mese erkölcsi összefüggéseinek megfogalmazásával a beszédértés fejlesztése

221

Testi

IRodALoM-ANyANyELV A mese befogadásával és figyelmes meghallgatásával az izmok ellazító képességének fejlesztése A dramatizálás során a nagy- és a finommozgások fejlesztése A nagymozgások és a téri tájékozódás fejlesztése a megjelenítések során

Information

221 pages

Report File (DMCA)

Our content is added by our users. We aim to remove reported files within 1 working day. Please use this link to notify us:

Report this file as copyright or inappropriate

476073