Read Layout 1 text version

A Z E V O L Ú C I Ó L É L E K TA N A , A L É L E K TA N E V O L Ú C I Ó J A

Beszélgetés

Szendi Gábor

pszichológussal

A

depresszió, a pánik, az emberi játszmák, az alkoholizmus vagy épp a nôi meddôség kapcsán Szendi Gábor rendhagyó elveket vall: nála elôfordulhat, hogy egy gyermekre vágyó nô kezelésének ,,receptjén" nem egy hormontabletta, hanem a miniszoknya viselése szerepel, egy depressziós páciens pedig antidepresszáns helyett táplálkozási tanácsokat és edzéstervet kap. Elvei és módszere nem sorolható be a pszichológia egyetlen más iskolájába se, bár sokan a ,,holisztikus" és ,,evolucionista" jelzôvel illetik. Annyi bizonyos, hogy nála test és lélek elválaszthatatlanul szoros egységet alkot, csakúgy, mint az emberiség evolúciós múltja és mindanynyiunk személyes jelene...

R ENESZÁNSZ M AGAZIN : H OGYAN VISSZA A GYERMEKKORÁRA ?

EMLÉKSZIK

Szendi Gábor: A papám hivatásos katonatiszt volt. 1956-ban az esztergomi hadosztály alezredeseként szolgált. Nagy Imre miniszterelnöksége idején parancsot kaptak, hogy a motorizált hadosztály vonuljon a fôvárosba. Az akkori parancsnok azonban beteget jelentett, így végül apám vezette a katonákat Pestre. Azt a parancsot kapták az akkor hivatalban lévô hadügyminisztertôl, Maléter Páltól, hogy vonuljanak a Soroksári útra, és ha jönnek az oroszok, állítsák meg ôket. Az oroszok pedig jöttek, ôk tûz alá vették és megállították ôket, majd hazatértek. A forradalom után apámat - mintha mi sem történt volna - Pestre vezényelték. Több mint másfél év telt el, és senki sem gondolta, hogy az egykori hadügyminiszteri parancs sikeres végrehajtása egyszer még apám életébe kerülhet. De az oroszok újabb és újabb fejeket akartak. Így terelôdött a figyelem erre az ütközetre és apámra. Kezdetben ô volt az elsôrendû vádlott, de végül a beteget jelentô Mecséry ezredes sem úszta meg. 1958-ban mindkettejüket és az üteg majd minden katonáját kivégezték.

R. M.: H OGYAN KIVÉGZÉSÉT ?

ÉLTE MEG A CSALÁD ÉDESAPJA

Sz. G.: A mamám szó szerint belebetegedett a történtekbe. Kórházról kórházra vándorolt. Cukorbeteg volt, elkapott minden fertôzést, és persze nem is úgy táplálkozott, ahogyan kellett volna, hiszen az egész család éhezett. Ráadásul a barátok és a rokonok is elfordultak tôlünk. Apám testvérei magas beosztásban dolgoztak, és a mamám bátyja is magas állásban volt. De egy ,,ellenforradalmár" gyerekeit meg feleségét támogatni kínos lehetett, meg hát ugye szegény rokon nem rokon... Végül ennek a kis ,,családi összefogásnak" is köszönhetôen teljesen elszegényedtünk, anyám 54 évesen halt meg.

R. M.: I SKOLAÉVEK ?

Sz. G.: Az általánosban nem voltam igazán jó tanuló, de a természettudományok mindig is érdekeltek. A kísérletezés volt a mindenem, kedvenc olvasmányom pedig a Delta és az Élet és Tudomány és nagy tudósok élete volt. A gimiben a fizikatanárnôm talán azt gondolta, hogy fizikus leszek, a kémiatanárnôm viszont kémikusnak szánt. Nagyon szerettem ezeket a tárgyakat, de amikor el kellett volna kötelezôdnöm, ellenálltam. Emlékszem, egyszer odamentem a kémiatanárnômhöz, és megkérdeztem, hogy áll a dolog ezekkel a komplex vegyületekkel. Nagyon izgalmasnak találtam, hogy két oldhatatlan vegyületet összeöntünk, és egyszer csak szép oldattá egyesülnek. Ô teljesen kijött a sodrából, és kiabálni kezdett velem, hogy jövök én ahhoz ennyi idôsen, hogy rákérdezzek ilyesmire, mikor ezeknek a vegyületeknek csak egy parányi részterületével is nagy tudósok foglalkoznak egy életen át. Nem sokkal ez után közöltem vele, hogy én inkább fizikus szeretnék lenni... Egészen megriadtam ugyanis attól, amit elém vetített a tudománnyal kapcsolatban. Engem a tudomány romantikája, a határtalanság és a lángolás vonzott, nem pepecselni akartam. Kutató pszichológusként sok év múlva ugyanebbe ütköztem.

R. M.: D E

NEM CSAK A REÁLTUDOMÁNYOKBAN JELESKEDETT, JÓ KÉZÜGYESSÉGE IS VOLT: AZ EGYETEM ELÔTT KÖNYVKÖTÉSZETET IS TANULT, ÉS DOLGOZOTT IS EBBEN A SZAKMÁBAN .

nultam meg, és a filmgyári dramaturgságom alatt a nyolcvanas évek elején kezdtem az akkori barátnômmel háború elôtt kiadott könyvritkaságokat, többek között pszichológiai klasszikusokat sokszorosítani - természetesen illegálisan. De a fô tevékenységem hamarosan ­ antikváriumok megrendelésére ­ régi könyvek újrakötése lett. R. M.: KORÁBBAN

ELVÉGEZTE A PROGRAMOZÓ MATEMATIKA SZAKOT IS , ÉS MIND A MAI NAPIG SAJÁT MAGA PROGRAMOZZA A HONLAPJAIT ...

pedig korábban versenyszerûen is ûztem. Amíg nem akartak fô állású sportolót faragni belôlem. A férfiagy szeret rendszereket alkotni, én ezért is élvezem a tudományban a szintézist. R. M.: K ÉSÔBB FELVETTÉK A N EMESKÜRTY I STVÁN ÁLTAL LÉTREHÍVOTT FILMÍRÓ ISKOLÁBA A M AFILMHEZ ...

Sz. G.: A kézügyességnek nagy hagyományai voltak a családunkban. Volt például egy óriási láda az elôszobánkban, tele szerszámokkal és kacatokkal, amelyrôl a fáma azt tartotta, hogy azt még a nagyapám készítette. Fiatalkorában egyébként még kirakatrendezô is volt. Azt is mesélték, hogy az apám is igazi ezermester volt. Ami hihetô, mert eredetileg kovács volt. Hát, én is barkácsoltam sok mindent, többek között a kémiai, fizikai kísérletekhez szükséges felszerelést, de anyám évekig aludt abban az ágyban, amelyet én csináltam. A könyvkötészetet a programozói korszakom végén önerôbôl ta-

Sz. G.: Kamaszként én is, mint oly sokan, írói karrierrôl álmodtam. Valószínûleg ez a vágy hajtott a professzionális írás és a dramaturgia felé. Három filmet, sôt, még egy reSz. G.: Az, hogy sikeresen elvégeztem a programozó gényt is írtam, bár ezt végül nem adták matematikus szakot, valójában ki, valószínûleg azért, mert nyilvánvaló kész csoda, hiszen az elméleti utalást tartalmazott a kommunista letett. matematikához én nem sokat rendszer történelmi forráshamisítására. Szendi Gábor 1954-ben szü lomát szerzett, 1993-ban értek, csak épp jó volt a memóA regény címe ,,A grafológus" volt. A matematikusi dip 1976-ban programozó riám, így mindenre emlékezhôsöm régi iratokat hamisított. Miután lógia szakát. gezte az ELTE BTK pszicho kiváló minôsítéssel elvé tem, amire kellett. A matek az a Társulás Stúdiót politikai döntésre tikusként és draprogramozó matema tévút volt nekem. A programofeloszlatták, itt voltam dramaturg, kiDolgozott könyvkötôként, tek nekem, 1985) és játékfilm (Higgye zás már egészen másféle tudást tettek az utcára. Bosszúból nem néztem maturgként is. Írásaiból egy 9) is készült. kké,1986, Alapképlet, 198 és érdeklôdést igényel. Ez soktöbbet magyar filmet, és az írástól is elkét tévéfilm (Örökkön örö lektani könyvébôl kal közelebb áll a sakkhoz, ezt fordultam. 7 társadalomtudományi-lé megjelent

Eddigi . Jelenleg an többszörös toplistás lett A nô felemelkedése 2008-b városi lakásban van, delôje abban a bel is aktív pszichológus, ren ával egy fôvároshoz töltötte. Egyébként családj ahol gyermekkorát él. közeli vidéki településen

03

04

R. M.: H OGYAN

LETT VÉGÜL PSZICHOLÓGUS ?

Sz. G.: A nyolcvanas évek elején, a könyvsokszorosítások idején sok pszichológussal is megismerkedtem. Akkoriban halt meg a mamám, és nekem volt némi bûntudatom ezzel kapcsolatban. Mindenféle pszichoszomatikus tüneteim lettek. Egy jópofa pszichológuslány ajánlott nekem egy pszichológust. S bár páciensként kezdtem, végül magam is beiratkoztam az egyetemre, és pszichológussá lettem.

R. M.: M ENNYIRE

KÉPES ÖN SZERINT A TERÁPIÁS BESZÉLGETÉS SEGÍTENI A PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁBAN ?

Ezt a kiszolgáltatottságot próbálták a férfiak a történelem során a nô kontrollálásával megszüntetni. Például kitalálták a monogámiát, erényövet tettek a nôre, nem szavazhatott és nem engedték ôt iskolába se járni. Valójában mégis minden a nô körül forgott, hiszen a sikeres szaporodás az evolúció motorja. A nô igyekezett a szabad szaporodás jogát visszaszerezni, a férfi viszont szeretett volna biztos lenni abban, hogy azok a gyerekek, akikért ô a vérét hullatja, valóban az ô génjeit örökítik tovább. Ez az evolúciós érdekellentét alakította ki azt, hogy a civilizált férfi elkezdte a nôt alacsonyabb rendûnek tekinteni. Ahogy aztán a történelem során az individualitás fejlôdött, ez egyszer csak már nem volt tartható. S az ipari forradalom munkaerôigénye végleg kiemelte a nôket ebbôl a helyzetbôl.

R. M.: A Z ,

HOGY A SPORT JÓTÉKONYAN HAT A TESTRE ÉS A LÉLEKRE EGYARÁNT, MÁR SOKAN MONDTÁK . Ö N AZONBAN EZT IS RADIKÁLISAN KÖZELÍTI MEG AZ EDDIGIEKHEZ KÉPEST ...

R. M.: M IBEN MUTATKOZIK MEG A NÔK EVOLÚCIÓS GYÔZELME ? Sz. G.: A verbális terápia és az önismereti könyvek olvasgatása Sz. G.: A nôk sokkal strapabíróbbak. Ez A PALEOLIT TÁPLÁLKOZÁSRÓL szerintem önmagában nem old már a magzati korban megmutatkozik, himeg semmit. A nyelv ugyanis A paleolit táplálkozás elmélete szerint az emberi szen a fiú magzatok sérülékenyebbek, 170 nem helyesen képezi le a mûköszervezet nincs felkészülve és nem is alkalmas a fiú magzatból csak 106 bizonyul életképesdéseinket, és az akarat is csak egy fölmûveléssel megjelent élelmiszerek megemésznek. A férfiak rövidebb ideig is élnek. kulturálisan konstruált fogalom. Nekik egész életükben fitogtatni kell, hogy tésére. Emésztésünk az evolúció korábbi 2,5 millió Ezt kb. 30 éve tudjuk. Pl. 2008ôk milyen bátrak és erôsek, és ezért rengeban volt egy igen érdekes vizsgálat éve alatt a környezetben megtalálható növények teg kockázatot vállalnak. Persze a nôknek ezzel kapcsolatban. Emberek ára vált alkalmassá. A és állatok fogyasztás is reklámozni kell magukat, hisz nekik sem ültek egy monitor elôtt, ahol földmûveléssel és az ipar fejlôdésével gyorsan felmindegy, hogy egy szerencsétlen hülye udbetûk váltották egymást. Az volt szívódó szénhidrátok (gabonafélék, rizs, burgonya, varol nekik, vagy egy rátermett és gazdag a feladat, hogy egy nekik tetszô a kukorica, cukor) és idegen fehérjék (tej, glutén férfi, de nekik elég kitenni magukat a kiidôpontban nyomják meg a bal gabonafélékben, lektinek a hüvelyesekben) domirakatba, komoly kockázatokat nem kell vagy a jobb oldali gombot, és jenálják a nyugati ember táplálkozását. A civilizációs vállalniuk. Valójában mindig a nôk válaszlezzék, mely betûnél született meg tanak, ráadásul igen bonyolultan, mert betegségek a nyugati táplálkozás következményei, bennük a döntés a gomb megnyoegyszerre két dolgot szeretnének: terméa természeti népek mentesek mindattól, amibe mi másáról. Kiderült, hogy amikor ôk keny, jó génû férfit és hûséges, biztonságot azt hitték, tudatosan döntenek, az belehalunk (szív- és érrendszeri betegségek, rák, és megélhetést nyújtó apát. A kettô ritkán agyukban már hét másodperccel k). A paleolit tápdiabétesz, autoimmun betegsége egyesül egy személyben, így nem ritka, korábban létre jött a döntés. Az a fôszerep a natúr hús- és halfélesélálkozásban hogy a nô a szeretôjétôl született gyerekét agyunkban elôbb születik meg geké, a tojásé, a zöldségeké, a gyümölcsöké és a nevelteti fel a férjével. A férfi a mai korra tehát a cselekvés, és csak ezután magvaké (mandula, dió, de nem a földimogyoró). épp azért bizonytalanodott el, mert ponindul be az akarati folyamat, hogy tosan tudja, hogy neki szellemesnek, jócselekedni szeretnénk. Egyszerû képûnek, sikeresnek és gazdagnak kéne cselekvéseknél 0,3 másodperc késésben van az akarat. A hétköznapi életben ennek számos árul- lennie, de 40 körül az is világossá válik, hogy ez csak álom volt. kodó jele van. Pl. ,,elveszítjük a fejünket", azaz elôbb cselekszünk, Ezért iszik annyi középkorú férfi. és utána bánjuk. A tünetek nyelvi kezelése mindig azt sugallja, hogy akarattal, erôvel, elhatározással lehet tenni a probléma ellen. R. M.: D E A NÔK SZÁMÁRA SEM MINDENBEN A dolog menetének megváltoztatásában azonban nem ez a haté- OLYAN FÉNYES AZÉRT EZ AZ EVOLÚCIÓS kony mód. GYÔZELEM . E GYRE GYAKORIBB PÉLDÁUL AZ R. M.: M IT

GONDOL A FREUDI TANOKRÓL ÉS AZ ANALITIKUS PSZICHOLÓGIÁRÓL ? ORGANIKUS OKOKKAL NEM MAGYARÁZHATÓ FUNKCIONÁLIS MEDDÔSÉG . VAJON MIÉRT ?

Sz. G.: A természeti népek 15-20 kilométert tesznek meg naponta: futnak, másznak, gyalogolnak. Vadászni, gyûjtögetni ugyanis csak így lehet. A mozgás évmilliók alatt olyan mélyen és természetesen épült be a szükségleteink közé, mint a levegôvétel. A génjeink azóta sem változtak, de a legtöbb ember a civilizált világban napi egy kilométernél nem tesz meg többet. Pedig a mozgás, különösen a lábbal végzett mozgás jól kimutatható formában csökkenti a szervezetben a gyulladásszintet. Az izomzat ugyanis a legnagyobb endokrin szerv. Valójában a depresszió is egy gyulladásos folyamat eredménye, így ennek is gátat tud szabni a sport: azok a depressziósok, akik elkezdenek mozogni, 80%-ban meggyógyulnak.

R. M.: I LYEN ÉRTELEMBEN A DEPRESSZIÓ NEM IS BETEGSÉG , ILLETVE NEM ÚGY, AHOGYAN EDDIG HITTÜK ?

Sz. G.: Freud egy végtelenül spekulatív ember volt. Mindabból, amit ma neki tulajdonítunk, sok mindent nem is ô talált ki, és sok minden egyáltalán nem is volt igaz abból, amit mondott. Meglehet, hogy ha ma élne, kidobná saját tanait, és azt mondaná, bocs fiúk, tévedtem, ez az egész hóbelevanc egy nagy hülyeség... Freud tanait a középszerû epigonok vésték kôbe és vulgarizálták. A tudattalan felfedezése annak idején, amikor a pszichológia gyerekcipôben járt, haladó gondolat volt. Mára kiüresedett. A kísérleti pszichológia már a 30-as évekre meghaladta, például a behaviorizmussal. A magyar pszichoterápiás élet sok tekintetben konzervatív, még mindig nagy hagyományai vannak a lejárt szavatosságú pszichoanalitikus hókuszpókuszoknak.

R. M.: E GYIK

LEGSIKERESEBB KÖNYVE A NÔKRÔL SZÓL , PONTOSABBAN ARRÓL , HOGY A NÔK AZ EVOLÚCIÓ GYÔZTESEI . H OGY ÉRTI EZT ?

Sz. G.: A hímek az egész állatvilágban ki vannak szolgáltatva a nôstényeknek, hiszen csak rajtuk keresztül képesek szaporodni.

Sz. G.: A megtermékenyülés egy belülrôl irányított folyamat. A nô nem akkor termékenyül meg, amikor ô szeretne, hanem amikor beépített mechanizmusai ezt lehetôvé teszik. Ezek a mechanizmusok aktuális helyzeteket mérnek fel: például, hogy biztonságos-e a kapcsolat, rendben vannak-e az anyagiak, és még számtalan más szempontot. Gyakori probléma az is, hogy az emberek maguk akarják eldönteni, mikor alkalmasak a körülmények a gyermek felnevelésére: elôbb legyen meg a ház, legyen egy kis karrier stb. Csak az a baj, hogy közben elmúlik a szerelem, és már nem is olyan fogékony a nô szervezete a megtermékenyülésre. Számtalan sikeres terápián vagyunk túl a pácienseimmel ilyen és ehhez hasonló esetekben. De lehet itt egészen más természetû gond is. A megtermékenyülés ugyanis egy biológiai folyamat, s mint ilyen, épp úgy szorosan összefügg a táplálkozással, mint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása. Ez utóbbiakkal kapcsolatban ma már senki sem vitatja az összefüggést, de a meddôség, a depresszió és sok egyéb más tünet kapcsán viszont igen. Ha valaki meddôségi terápiára jelentkezik hozzám, én minden esetben javaslatot teszek arra, hogy térjen át paleolit táplálkozásra, vagy legalább nézesse meg az inzulinrezisztenciáját és a gluténérzékenységét, mert ez is lehet oka a meddôségének.

Sz. G.: A depresszió pszichiátriai definíciója inkább üzleti, mint tudományos, a célja a minél nagyobb gyógyszerforgalom. Evolúciós értelemben a depresszió akkor lép fel, ha valakit valamilyen veszteség ér. Ez a veszteség lehet szimbolikus vagy valóságos: egy ember elvesztése, egy betegség vagy a társadalmi ranglétrán való lejjebb csúszás. Az ôsi közösségekben jellegzetes veszteséghelyzet volt, amikor egy várandós nôt elhagyott a párja, vagy ha a törzsfônököt egy fiatalabb váltotta fel. Ilyenkor szó szerint vagy szimbolikusan minden esetben a szaporodási potenciált érintô veszteségélmény éri az embert. Minden ilyen helyzetben egy gyulladásos folyamat alakul ki; ugyanez a gyulladás jelenik meg, ha sérülés vagy fertôzés éri az embert. Ezek közösen az ún. betegségviselkedést hozzák létre, ezt mindenki megtapasztalhatja, amikor influenzás. Ilyenkor energiatakarékos üzemmódra áll át a szervezet, az ember kedvetlenné válik, motiválatlan lesz, még beszélgetni sem akar, csak visszahúzódik a vackába. Ezt nevezik betegségviselkedésnek. Ilyenkor az embernek az a dolga, hogy visszavonuljon a sebeit nyalogatni. Ezzel idôt nyer a szervezet, hogy legyôzze az ártalmat. Ennyiben tehát a depresszió természetes folyamat, és a legtöbb esetben normális alkalmazkodási reakció. Sok esetben azonban nincs a tünetek mögött sem valós, sem szimbolikus veszteség. Ilyenkor a magyarázat az, hogy a nyugati táplálkozásból és mozgáshiányból egy olyan gyulladásos állapot alakul ki, amelyre válaszul a szervezet védekezésképp takarékos, azaz depressziós üzemmódra áll át. Jól ismert, hogy minden gyulladásos természetû betegségben mintegy ,,szövôdményként" 2-4-szer gyakoribb a depresszió.

R. M.: A

LEGTÖBB PSZICHOLÓGUS AZÉRT CSAK MEGTALÁLJA VÉGÜL AZT A SZIMBOLIKUS VESZTESÉGET, AMELYET ,, KI KELL BESZÉLNI "...

Sz. G.: Ennek szerintem nincs sok értelme. Az igazság az, még ha ezt nem is találják egyesek kellôen elegáns kijelentésnek, hogy az ember is egy állat, még ha beszél is. Ilyen egyszerûek és ilyen bonyolultak vagyunk... Az evolúció soha nem dobja ki a régit, soha nem kezdi elölrôl az építkezést: az emberszabású majmoknál ,,rátette" az éntudatot a korábbiakra, arra pedig az embernél a beszédet. De ettôl még továbbra is állatok vagyunk, és

05

06

attól, hogy beszélünk, még nem a beszéd irányítja a cselekvésünket. Nagy kár, hogy az evolúciós nézôpontnak, tehát annak a nyilvánvaló ténynek, hogy az ember mégiscsak egy hosszú folyamat ,,terméke", ma csak egészen marginális helye van a pszichoterápiában. Teli vagyunk tévhitekkel és tévutakkal. A pszichoterápia képes forradalmasítani, de ehhez kell merni kicsit radikálisan gondolkodni. A pszichoterápia világa tele van középszerû pszichológusokkal, akik

a saját életüket sem oldották meg, hogyan oldanák meg másokét? A ,,kibeszélés" azért népszerû, mert a pszichológusnak nem kell mást tennie, mint hümmögni. Ettôl viszont igen kevesen javulnak. Ez a breueri-freudi katartikus módszer kövülete.

A VÍZIMAJOM-ELMÉLET

Amikor arról kérdeztük Szendi Gábort, hogyan lett Csányi Vilmoss al együtt az ún. vízimajom-elmélet szószólója, hevesen tiltakozott: ,,Nem vagyok én semminek az apostola, sem a szószólója, csak épp az elsôk között írtam Magyarországon arról, ami a világba n jó rég óta beszédtéma..." És valóban. Elôször Sir Alister Hardy az ötvenes, majd Elaine Morgan a hetvenes években kezdte kutatni az ember azon tulajdonságait, amelyek csak vízszeretô, víz közeli életmódot folytató felmenôkkel magyarázhatóak. Azt például, hogy miért van zsírpár na a bôrünk alatt, miért olyan kevés a szôrzet a bôrünkön, miért szeretjük annyira a vizet, és miért szeretkezünk a többi fôemlôsre kevésbé jellemzô szembefordult pozícióban. Ebbôl az elmélet bôl megmagyarázható az is, miért olyan fontos szerveztünk számára az omega­3 zsírsavakban gazdag tengeri eredetû élelmiszerek fogyasztása.

07

Information

Layout 1

4 pages

Report File (DMCA)

Our content is added by our users. We aim to remove reported files within 1 working day. Please use this link to notify us:

Report this file as copyright or inappropriate

337054